@clownfish: Papp József docens úr (Corvinus) véleményével nem minden pont esetében értek egyet. A fejlesztéspolitikai részben azonban teljes mértékben igazat adok neki.

Idézet:
Papp József: A magyar csoda
arnyekkormany.net/html/anyagok/szimplakerti/papp_jozsef.doc


„1. A vállalkozói szféra számára MINDENFAJTA VISSZA NEM TÉRÍTENDÕ TÁMOGATÁST ÉS ADÓKEDVEZMÉNYT MEG KELL TILTANI, ezzel évente közel 400 milliárd forintot lehet megtakarítani (és így 15 százalékra lehet csökkenteni a társasági és osztalékadót és el lehetne törölni a különadót). A vállalkozásoknak osztogatott támogatások és adókedvezmények rendszerén alapuló gazdaságfejlesztés természetébõl következõen nem lehet igazságos (miért adunk az egyiknek, és miért nem a másiknak, miért fizetnek átlagosan csak 5 százalék körüli társasági adót 16 százalék helyett az adókedvezményekkel idecsábított MULTINACIONÁLIS VÁLLALATOK?), de hatékony sem. A MAGAS ADÓKKAL FINANSZÍROZOTT, ÁTLÁTHATATLAN REDISZTRIBÚCIÓN ALAPULÓ FEJLESZTÉSPOLITIKA CSAK A KLIENTÚRAÉPÍTÉST SZOLGÁLJA és a korrupció melegágyát jelenti. A lehetõ legalacsonyabb adókban és alacsony kamatokban megnyilvánuló gazdaságösztönzésnél hatékonyabb és igazságosabb nincs. Ennél hatásosabb válságkezelés sem létezik! Vissza nem térítendõ támogatások osztogatása helyett a vállalkozásfejlesztés olyan intézményeit kell megerõsíteni, amelyek minden vállalkozásnak lehetõvé teszik a jelentõsen kibõvített állami hitelgarancia, az alacsony kamatú hitelek és az állami kockázati tõke, azaz a visszterhes (a költségvetést nem terhelõ), de olcsó források igénybe vételét. Ezzel több ezer, sok tízmilliárd forintnyi adóból fenntartott pályázatkezelõ kerül át olyan munkahelyekre, amelyeket a visszterhes források hatékony kihelyezéséért fizetett díjakból kell fenntartani.
A felesleges újraelosztások kiiktatása, nem kétséges, hatalmas tartalékot jelent a költségvetésben.
”

@clownfish: A privatizációval kapcsolatban pedig az alábbi anyagot idézném:

Az államháztartás
ökoszociális reformja
Lukács András–Pavics Lázár–Kiss Károly

www.levego.hu/letoltes/kiadvanyok/zoldkolts_tan_2008.pdf


3.2.10.3. A privatizáció leállítása
Javasoljuk mindenféle privatizáció megtiltását
az állam és az önkormányzatok részéről
az elkövetkező öt évre.
Indokolás:
A rendszerváltás után az első szakaszban a
versenyszférába tartozó állami vállalatok privatizációja
lezajlott. Jelenleg a nem versenyszférába
tartozó közösségi javak eladása folyik. Ez egyre
inkább ellehetetleníti a közfeladatok elvégzését,
az állam szociális feladatainak ellátását.
Sok esetben a közösségi vagyon felélése folyik.
A privatizáció szó – nem alaptalanul – a közvéleményben
már a korrupció szinonímájává vált.
A privatizáció (illetve ennek egy változata, a PPP
vagyis a köz- és magánszféra közös beruházása)
helyett az alaptevékenységeket és az ehhez
szükséges tárgyakat közösségi tulajdonban kell
tartani (a skandináv modellnek megfelelően).
A kiegészítő tevékenységeket pedig meg kell
versenyeztetni a piac szabályai szerint.
Az öt éves moratórium lehetőséget ad az
eddigi privatizációs folyamatok értékelésére, a
hatások elemzésére, és megfelelő szabályozás
kidolgozására a jövőre vonatkozóan.

@clownfish: Wtf - ez a What the fuck-ot akarja jelenteni?

Ha esetleg félreértettem bocs:)

@darkgreen: Én inkább azt látom, hogy ahová betette a lábát a magántőke, ott van minőségi szolgáltatás és ügyfélcentrikusság - még ha nem is mindig és mindenhol 100% - ahol meg még mindig állami tulajdonos a szolgáltató, ott minőségről nem lehet beszélni.

Én ezerszer nagyobb örömmel megyek egy telekom, vagy banki ügyfélszolgálatra, mint postahivatalba, MÁV jegypénztárba.

És a privát fogászatomon is jobban érzem magam, mint az állami szakrendeléseken.

Egyszerű a képlet: ahol én fizetek és a szolgáltató az én elégedettségemből él, ott figyelnek rám, ahol meg nem érdekli őket a profit és a forgalom, ott tesznek a fejemre.

Ennyi.

@valaki76: Azt állítani ma, hogy a lakosság 3/4-e rosszabbul él, mint 1989-ben az hihetetlen csúsztatás...

1. a '89-es rendszer életszínvonala külföldi hitelekkel volt felpumpálva, azaz még ha magasabb is lett volna, nem volt fenntartható
2. a hazai lakosság átlagos színvonala minden statisztika szerint magasabb ma
3. ami történt, az az, hogy ma polarizáltabb a lakosság, a tehetségesek jobban élnek, míg a tehetségtelenek rosszabbul - magyarul működik az igazságosság, míg a szocializmusban kényszerű egyenlősdit játszottunk, aminek a haszonélvezői a selejtek, míg károsultjai a tehetségesek voltak
4. a mai életszínvonal is sokkal magasabb, mint pl. a szomszédos Szlovákiában - jórészt egyébként az elmúlt évek hitelezési boomjának köszönhetően - azaz arról elmélkedni, hogy rosszul élnénk, ámítás

Nézz szét a parkolókban, mindenhol új autó (hitelből persze), színültig töltött bevásárlókocsik a hipermarketekben, LCD TV-k az otthonok jelentős hányadában, laptop eladások az egekben, internetelérés az otthonok 60%-ában és még sorolhatnám.

Az ilyen siránkozás és önsajnálat blokkolja aztán az előrehaladást, mert a magyar emberek még a sikernek sem tudnak örülni.

Én nem sírom vissza a régi rendszert. Tehetséges, nyelveket beszélő és képzett fiatalként nyitott számunkra az egész világ, míg az átkosban legfeljebb valami állami trémeló juthatott volna a generációmnak osztályrészül.

A saját tapasztalatom, hogy akik dolgoztak már a versenyszférában, azok tudják értékelni a sikert, és értik az új rendszer működését. Semmit nem kapsz ingyen, de ha dolgozol és tehetséges vagy, akkor előre juthatsz, ha nem, akkor viszonyt lecsúszol és nem ment meg az állam.

Ezt az új Magyarországot hirdetik a sikeres kis és középvállalkozások ezrei, a multiknál dolgozó képzett és tehetséges magyar fiatalok tízezrei. Ők a rendszerváltás nyertesei, akik semmiért sem cserélnék vissza jelenlegi életüket a kádárira...

Mi az új generáció már a jövőbe tekintünk, részt akarunk és tudunk venni a globálissá vált versenyben, mert hiszünk abban, hogy mi is vagyunk éppolyan jók, mint amerikai, német, vagy koreai társaink.

Mi nem panaszkodunk, nem nosztalgiázunk, nem a szomszédra irigykedünk, hanem keményem dolgozunk, tanulunk és jutunk előre.

A jövő Magyarországát nem siránkozásból és panaszáradatból, hanem kreativitásból és kemény munkából lehet és kell felépíteni!

A mai Magyarország szabad. Mindenki dönthet, hogy a vesztesek, vagy a győztesek táborát akarja-e gyarapítani.

@darkgreen: @valaki76: "Az elmúlt húsz évben a közösségi vagyont elherdálták."

A szóban forgó "közösségi vagyont" az államnak nevezett közösség a II. VH után sajátította ki.

Mit jelent az, hogy elherdálták a közös vagyont? Mitől érzem én azt, hogy a MÁV, vagy a Posta az én tulajdonom (is)?

A privatizáció alternatívája az volt, hogy a vállalatok finanszírozhatatlanná válnak, és be kell őket zárni. Ennél még az is jobb volt, hogy akár ingyen új tulajdonoshoz került, mert az biztosítani tudta az emberek továbbfoglalkoztatását.

Az állam rossz gazda volt, és az ma is. Az ex-szocialista vállalatok többsége rémes állapotban volt, gyatra minőséget termeltek rossz hatékonysággal. Abban a formában fenntarthatatlanok voltak.

Igen, talán többet is lehetett volna kapni értük. Igen, voltak korrupciós esetek, amikor áron alul cserélt gazdát egy-egy vagyonelem.

De vajon mit változtatott volna, ha drágábban adtuk volna el őket? A kormány PR okokból több nyugdíjat, vagy GYES-t fizetett volna ki. Vagyis így is úgy is elherdáltuk volna azt a pénzt.

A lakosságnak az fáj, hogy valakik közben tőkésekké, oligachákká, gazdagokká lettek. Nem a korrupcióval, meg a lopással van bajuk.

Ahogy a mondás tartja: "korrupció az, amiből kihagynak".

Vagyis az emberek többségének az fáj, hogy nem ő került abba a pozícióba.

De az ilyen mértékű társadalmi átalakulások mindenképpen törvényszerűen maguk után vonják az új elit kiemelkedését. Gyakorlatilag az eredeti tőkefelhalmozás gyors lefutásának lehettünk tanúi, ahol a volt rendszer irányítói, vállatvezetők, pártfunkcionáriusok, pozíciójuknál fogva előnyt élveztek.

Mi lehetett volna az alternatíva?
1. kuponos privatizáció - amikor a nép között osztják szét a vagyont
Hátránya:
- nem szakértő kezekbe kerül a vállalat
- nincs plusz tőkebevonási lehetőség

2. külföldi szakmai befektető bevonása
- ilyenkor nem a helyi vörösbáró kezébe került a vállalat, de a hazai lakosságnak a külföldi tulajdonos s éppúgy vörös posztó

3. a vállalat saját menedzsmentje teszi rá a kezét a cégre
- ez történt a MOL és az OTP esetében, mégis ezek a vállalatok továbbra is a nemzeti büszkeség részét képezik, pedig ez a vagyonátmentés ékes példája

Az állam a vagyonért a legtöbbet akkor kapta, ha külföldi befektetőnek adta el. Ha a kuponos privatizációt választja, akkor a bevétel zéró.

Mi akkor a nagyobb elherdálás?

A lakosság igényeit ezen a téren nem lehet és nem is kell kielégíteni. Az átlagpolgár sajnos kis hazánkban irigy, ezért minden megoldást igazságtalannak tart, ha nem ő kap juttatást.

A szocialista gazdaság lebontása és az állami rossz hatásfokú tulajdonlás megszüntetése volt a legfontosabb, a másodlagos szempont - amit kevesen értékelnek - az emberek munkahelyének megőrzése volt.

A privatizációs folyamat ennek megfelelően nem zökkenőmentes, sokkal jobban nem lebonyolíthatóan, de alapvetően sikeres volt. Megalapozta a moder és fejlődőképes Magyarország jövőjét. Az új külföldi tulajdonosok modern üzleti kultúrát, tőkét és technológiát hoztak hazánkba. Enélkül végérvényesen leszakadtunk volna.

Nézzük meg Korea, Tajvan, vagy Kína esetét. Az ország megnyitja kapuit a külföldi tőkebefektetések előtt. Ezzel modern vállalati kultúrát, tőkét és technológiát vonz az országba. Munkahelyeket teremt, emelkedik az életszínvonal. Mindez csak a külföld felé történő nyitással érhető el, az izoláció leszakadáshoz vezet.

Az igazság az, hogy a hazai multiellenesség látens idegenellenesség is egyben. Itt ér össze a szélsőbal és a szélsőjobb ideológiája.

@darkgreen: A vasút esetében - mint mindenhol máshol is - a profit forrása nem a biztonság lerontása, hanem a forgalom növelése.

Ehhez több utasra, vagy fuvarra van szükség, amihez meg meg kell nyerni az utazókat és szállítani vágyókat. Ki kell elégíteni az igényeket, versenyezni az alternatív megoldásokkal, lásd kamionok, autóbuszok, egyéni közlekedés, stb.

A vasút akkor lesz profitábilis, ha csökkenti a költségeket, és növeli a bevételeket.

Költségcsökkentés:
- felesleges munkaerő leépítése
- felesleges ingatlanok értékesítése
- kevesebb, de olcsóbb ingatlan, iroda hasznosítása
- kisebb adminisztratív vízfej
- teljesítményarányos bérezés bevezetése (TMR)

Bevételnövelés:
- forgalombővítés, azaz
- utaskomfort fokozása
- hozzáadott szolgáltatások emeltdíjas szolgáltatások bevezetése
- az utasokat zavaró, a vasút igénybevételét gátoló problémák felkutatása és megszüntetése

Vajon mikor készített a MÁV utoljára piackutatást a vasúti utazási és szállítási szokásokról???

Ha a profit forrása csak a biztonság csökkentése lenne, akkor a privát légiközlekedésnek nagyon rossz mutatókkal kellene rendelkeznie.

De a biztonsági előírásokat az állami hatóság tulajdonlás nélkül is előírhatja és betartathatja, ellenőrizheti. Ehhez nem kell tulajdonolnia a vállalatot.

@valaki76: mikor írta a prof. ezt a munkát? mert ma elég érdekes lenne a padlóra dobni az adókulcsokat. 7 éve még jó stratégia lett volna a 100 napos program ELŐTT. de most totál pénzügyi bizonytalanságot teremtene a jelenlegi kiszámíthatatlan vállalkozói kedv mellett.

a privatizációról megintcsak panaszkodtok, de nem az a hibás, hanem az emberek. nem a privatizációt kell visszaszorítani, hanem a közben fellépő hűtlen kezelést és korrupciót valamilyen felügyeleti szervezettel, ami valóban hatékony és független. a szoc végi privatizációvalal pedig mit kezdünk most már?

Nagyon érdekes a vita, amit folytattok, de egy pillanatra közbeszólnék. :)

Legnagyobb problémának az emberi tényezőt tartom. Tök mindegy, hogy milyen rendszer van, vagy milyet építünk, amíg nincsenek többségben az önálló, felelősségteljes emberek a társadalomban, addig így se, úgy se fog jól működni. Majd gondoljátok végig, a hibák, amelyeket felsoroltatok, az esetek jelentős részében emberi hiányosságokból, a stabil értékrend hiányából fakadtak. Emellett persze voltak közöttük rendszerhibák is.

Úgyhogy első lépésként abba az irányba érdemes elindulni, hogy az egyéni öntudat erősödjön társadalmi szinten. Akikben ez valamilyen szinten már megvan, amellett, hogy töretlenül fejlődjenek tovább, törekedjenek arra is, hogy elősegítsék mások fejlődését. Rengeteg munka van ezzel kapcsolatban és rengeteg energiába telik majd, mire érdemi eredménye lesz, ezért érdemes elkezdeni MOST.

Akinek ezenfelül is van még kapacitása, az persze minél jobb rendszerek kigondolására, megvalósítására is fordíthat belőle, de áttörés úgyis csak akkor várható, ha az első része megoldásra került.

És mivel érzek mozgolódást az országban - igenis vannak, akik tenni akarnak azért, hogy jobban alakuljanak a dolgok -, optimista vagyok! És türelmes, mert tudom, hogy idő kell hozzá. A lényeg, hogy ne tüneti kezeléseket próbáljunk adni, hanem TÉNYLEGES MEGOLDÁSokat, amelyek rövidtávon ugyan nem látványosak, viszont hosszútávon megalapozzák a fejlődést. Az egyének fejlődése az ország fejlődésének a kulcsa, optimális csapatjátékok is ezután tudnak majd könnyebben kialakulni. Szerintem.

@Surko: Én abszolút nyertese vagyok a rendszerváltásnak. Majdnem mindent elértem, amit akartam. Arra számítottam, hogy kb. 20 év alatt a mérnöki átlagkereset eléri az Írországi minimálbért, ami nekem abszolút elég lenne. Nem így történt. A jelenlegi nettó fizetéseink reálértéke az indiai alatt van. Legalábbis az általam ismert területeken. (Az elmúlt három évtől eltekintve különböző multiknál dolgoztam.) Nem érzem jól magam. Egyáltalán nem jó érzés sokkal többet keresni másoknál. Akik egyáltalán nem tehetségtelenek. Visszahúzódóak, halk szavúak, esetleg önbecsülési problémákkal küzdenek. Ők a vesztesek? Egy ország lakosságának 3/4-e vesztes? Lúzer? A vidékiek vesztesek, a városiak nyertesek?

Már többször leírtam, hogy a privatizációval nem az a bajom, hogy magántulajdonba kerültek a gyárak. Hanem az, hogy MEGSZŰNTEK. Magyaroszágon NINCS ÉRTÉKELHETŐ IPAR. Az általam ismert magasan kvalifikált szakemberek már régen külföldön dolgoznak és csak szörnyülködni járnak haza. Nem sokon múlt, hogy én itthon maradtam.

Az ország olyan, mint a benne élő emberek. Hiába épül új bevásárló központ, pár év után ugyan úgy fog kinézni, mint a régi állami. Te még nem éltél a szocializmusban, és ennek nagyon kell örülni. De ne ítélj olyasmiről, amit nem ismersz. Ezt a rendszert nagyon nem sírjuk vissza. A bajom az, hogy a jelenlegi állapotok nagyon hasonlítanak ahhoz, ami akkor volt. Ma is a húsosfazék politika az úr, amit hitelből fedezünk. Akkor sem tudtunk semmit megbecsülni, most sem. Akkor is lopott aki tudott, most is. Akkor is korrupt volt az egész apparátus, most is az. Megmaradt a butaság, az irigység. Ma is minden végletesen átpolitizált, ugyan úgy mint akkor. Akkor is az ország kb. 1/4-ének mindene meg volt, a 3/4-e meg szívott. Tudod, akkor is azt mondták, hogy a tehetségesek és a tehetségtelenek.

Az a helyzet, hogy a diktatúra azért rossz, mert utána anarchia következik. Az anarchiából pedig újra a diktatúra a kiút. Te írtad, hogy ebből a spirálból az Európához való csatlakozás reménye rángatta ki a közép- és kelet-európai országokat. De ez csak akkor lehet tartós, ha az európai értékrend is gyökeret tud verni. Az pedig, hogy egy ország 3/4-e lúzer, nem illik ebbe az értékrendbe.

A kádárrendszerrel pedig a baj a túlzott hatalomkoncentráció volt. Többek között. A lényeg, hogy nekem egyszer elég volt. A multikat ugyan az a hatalmi logika jellemzi, mint a kádárrendszert. Többek között ezért érzik annyira jól nálunk magukat.

@darkgreen:

Szerintem az elmúlt 20 évben sok olyan dolog történt, amit érdemes kibeszélni, helyre tenni, különben bennünk maradnak és fékezőerőként hatnak a további fejlődésünkre. Ez érthető az egyén és a társadalom szintjén egyaránt.

Többek között erről fog szólni a második cikkem. :)

@Surko: 1. A jelenlegi életszínvonal is hitelekkel van felpumpálva. (Saját magad, lejjebb.)
2. Húsz év alatt sikerült az átlagot valamivel feljebb nyomni a '89-esnél. Miközben mást sem hallunk, mint hogy többet fogyasztunk, mint amennyit megtermelünk. Ráadásul a jólét csak szűk rétegek, és kis régiók számára jelent meg. A lakosság túlnyomó többsége a szegénység határán él, és megjelent a tömeges mélyszegénység.
3. A szocializmusban az orvosok és a művészek voltak a tehetségesek. Most a pénzügyi szférában dolgozók és a managerek. A tanárok, a bírák, a mérnökök, a fizikusok, a matematikusok, stb. mind tehetségtelen lúzerek.

A régi rendszert senki sem sírja vissza. Főleg valaki76 nem. Szerintem, de aligha hiszem, hogy ezért kikapnék Tőle.

A jövőbe akkor tekinthetsz, ha reálisan látod a jelent, és bele tudod élni magad a vesztesek helyzetébe is. Képzeld magad egy gyerekét/gyerekeit egyedül nevelő nő helyzetébe. (Elég gyakori élethelyzet.) Aztán gondold végig, hogyan tudnád azt teljesíteni, amit most csinálsz! Az rendszer igazságosságát ezután értékeld újra! Légyszí!!

@denisson23: Erre nagyon kíváncsi vagyok. Sok totálisan ellentétes értékelést olvastam a rendszerváltás előtti és alatti időkről. Nekem is vannak gondolataim, de az, hogy Te hogy látod, arra már csak azért is kíváncsi vagyok, mert azt gondolom, hogy nem vagy érzelmileg érintett.

@clownfish: 2009 január 7. (klikkelj az anyagra:) Igen érdekes....)

@clownfish: Szervezet?

Esetleg a tulajdon értékesítéskor…

Sokkal egyszerűbb mechanizmusok vannak… PL. DÁN minta: területérték-adó /területérték-növekedés adó (magyarul: a telek és a földspekuláció vagyis a TERMELŐMUNKA NÉLKÜLI JÖVEDELEMSZERZÉS ADÓJA)

A dán gyakorlat mellett teljesen értelmetlen a spekulatív tulajdonszerzés (60%-os értéknövekedési adót vetnek értékesítéskor a telekre/földterületre, ill. a telek-/földjáradékot 1-4%-os adóval sújtják..)

Magyarul:
· Használd vmire a földet, teleket (területérték-adó – járadék komponens)
· Ne spekulálj a földdel, telekkel (területérték-adó értéknövekedési komponens)

Egyszóval TERMELJ, végezz hasznos termelőmunkát (Dániában sokra vitték ezzel…)

Minden gazdasági tevékenység vhol zajlik – ha alaposabban belegondolsz ebbe a rendszerbe pillanatok alatt rájössz, hogy pusztán önmagában ez egy erős kényszerítő erő a valóban hatékony gazdasági rendszer kialakítása irányába… (senki sem fog termőfölddel spekulálni, olcsóbban fognak épülni az infrastrukturális létesítmények, nem lesznek kihasználatlan barnamezős területek, hatékonyabb lesz a területhasználat, stb… És ami a legfontosabb spekuláció helyett A TERMELŐMUNKÁBA ÁRAMLIK ÁT A TŐKE!)

@Surko: Kádári nosztalgia??? Milton Friedman és Henry George idézetekkel??? Szerintem vmit félreértettél:)

Kedvenc „vesszőparipáim”:
1. a gazdasági szférában senki se hárítsa át másra a terheit (pl. környezetszennyezés)
2. az összes vállalkozói adókedvezményt, egyedi támogatást fel kell számolni (így kell adót csökkenteni…)
3. a termelőeszközök hatékony hasznosítását az adórendszeren és felhasználói díjakon keresztül kell elősegíteni
a. (elsősorban nem adókedvezménnyel, hanem pl. területérték-adóval – ha pl. a barnamezős ipari területek esetében évi 5%-os adókulcsot alkalmaznak, ill. területérték-növekedés esetében 60%-os adókulcsot alkalmaznak, akkor lényegében semmi értelme sem lesz a telek- és a földspekulációnak…)
4. adókedvezményt csak közfeladatot ellátó nonprofit szereplőnek szabad adni, pl. egyetem, lakásszövetkezet, stb.
5. a lakosság számára a szociális minimumot állampolgári jogon kell garantálni (pl. negatív jövedelemadó – nem Kádár János, hanem Milton Friedman szellemében)
6. erősíteni kell a közösségi ellenőrzés szerepét.

@Surko: Életszínvonal:
továbbmegyek szerintem a lakosság 4/5-e él rosszabbul (vagy nem él jobban)…

Ezzel persze nem vonom kétségbe azt, hogy a fennmaradó 1/5 – elsősorban a kapcsolati hálójának köszönhetően – remekül él:)

@valaki76: A rosszabbul élünk siránkozásra inkább nem reagálok, szerintem parttalaná vált ezen a ponton az eszmecsere.

Inkább az alábbiakat vetném fel:
- ez a blog a korábbi reményeim alapján arról szól, hogy megpróbálunk közösen megoldásokat keresnei és talán találni
- ehhez képest úgy érzem, hogy bár én javaslatokat vetettem fel - lásd: a vasúti szolgáltatás emelése, jobb színvonal biztosítása - a Ti oldalatokról nem látom, hogy erre egyrészt reagáltatok volna, másrészt ha nem értetek vele egyet, akkor alternatív javaslatot fogalmaztatok volna meg.

Már korábban is éreztem, de most már végképp átütő az érzés, hogy még mi közöttünk sem konstruktív vita folyik, ahol a vitapartnerek egymást ptóbálják megoldási javaslatokban túllicitálni, hanem inkább egymást próbáljuk legyőzni.

Én liberálisként és Ti szocialistaként/baloldaliként vélhetően soha nem fogunk egyazon ideológia mentén gondolkodn. De ez nem is feltétlenül baj.

Ami viszont szükséges, hogy a konkrét problémákra konkrét és mindenkinek elfogadható megoldásokat találjunk.

Szóval ahelyett, hogy a problémákat vetjük fel újra és újra (lásd: a privatizáció rossz, az emberek rosszabbul élnek - hamarosan elérjük a 100%-ot is...) inkább azt kérném Tőletek, hogy tegyétek meg a javaslataitokat és vitatkozzunk inkább azokról!

Abban azt hiszem egyetértünk, hogy a MÁV a mai formájában sz*rul üzemel, sz*r szolgáltatást nyújt.

Mi lehet a jövő útja?

Szerintem:
- a fővonalakon folyó személy- és teherszállítást privatizálni kell, és létre kell hozni néhány páneurópai vasúti óriásvállalatot, amelyek kontinentális léptékben szerveznék a távolsági teher és személyforgalmat - a magántulajdonos profitérdekei a szolgáltatási színvonal emelése irányába hatnak
- a szárnyvonalakat regionális kezelésbe kell adni, városi-megyei,regionális társulások vegyék saját kezelésükbe - hiszen ők jobban ismerik a helyi igényeket, az államnál hatékonyabban képesek szervezni a saját életüket
- a pályát állami tulajdonban kell tartani, de minden szereplő előtt meg kell nyitni - ha a szállítás leválik a pályavasútról, akkor a pályavasútnak már csak a szereplőtől független forgalomnövelés az értdeke - így nem nyomja el privát versenytársakat, mint teszi azt ma a MÁV konglomerátum

Ez az én javaslatom.

Várom a Tiéteket.

Mint ahogyan arra is várom a választ - mert ezekre eddig nem reagáltatok - hogy a fentebb javasolt szolgáktatásbővítési lehetőségekről mi a véleményetek. Darkgreen, Te állítottad, hogy a vasúton már nem lehet újítani. Az én felvetéseim ezek szerint nem jelentenének minőségi újítást?

Arra is örömmel várok továbbra is választ, hogy hol lett rosszabb a szolgáltatás minősége a privatizáció után, mint állami tulajdonban?

Konstruktivitásotokat előre is nagyon köszönöm!

@Surko: „Nézzük meg Korea, Tajvan, vagy Kína esetét. Az ország megnyitja kapuit a külföldi tőkebefektetések előtt. Ezzel modern vállalati kultúrát, tőkét és technológiát vonz az országba. Munkahelyeket teremt, emelkedik az életszínvonal. Mindez csak a külföld felé történő nyitással érhető el, az izoláció leszakadáshoz vezet.”

Kína:
Ők osztják a lapokat… Senkit sem csalogatnak extra kedvezményekkel… Kínai partner nélkül gyakorlatilag nem lehet működni az országban. Az állami vállalatok még ma is jórészt állami kézben vannak – nem siették el a teljes privatizációt.

Tajvan, Korea: ezek az országok tipikusan hazai cégekről, sőt most már tőkeexportról szólnak. Exportorientált gazdaságpolitika, hosszú távú tervezés, termelőmunka, minimális fogyasztás jellemzi őket.

Egyébként egyetértek, sokat lehetne tőlük tanulni: a TAJVANI TERÜLETÉRTÉKADÓ pl. mintaként szolgálhatna…

Kína:
Még a földterület privatizációjáig sem jutottak el: A FÖLD ÁLLAMI TULAJDON:) Földet, telket mindössze bérelni lehet…

Ezzel nem ezt akarom propagálni, mindössze érdekes adalék a bimbódzó kínai kapitalizmushoz…

Állítás: a privatizásió során jelen van a korrupció és a lopás. Ergo a privatizáció rossz.

Kérdés: ha az állami alkalmazottak, vezetők és politikusok által lebonyolított privatozáció során van lopás, akkor ugyan miért gondoljátok, hogy a mindennapi üzemeltetés során nincsen?

Nem a privatizáció jár együtt a lopással, hanem az állami alkalmazás.

Ha valami állami kézben van, akkor akár privatizálják, akár csak üzemeltetik, folyamatos a lopás.

A különbség annyi, hogy a magánsoítás során már csak egy utolsó lopás történik, ami az emberek számára talán transzparensebb, míg a mindennapos üzemeltetéskor a lopás permanens és az emberek számára nem szúr szemet.

De ettől még lopás zajlik az állami vállalatok üzemetetése során is.

Ennyit a privatizációról.

@valaki76: "Kína senkit nem csalogat extra kedvezménnyel..."

Hát persze hogy nem, hiszen a munkaerőköltsége annyira alacsony, hogy ez önmagában az extra kedvezmény...

De inkább visszatérek az eredeti témához:

mi a megoldás a vasút problémájára?

Mi a Ti megoldásotok?

Darkgreen és denisson23 is azt írja, hogy a gond nem a rendszerrel van, hanem az emberi hozzáállással.

Áhá. Tehát akkor nem is lehet és nem is kell tenni semmit, csak várni ölbe tett kézzel, hogy az emberek megjavuljanak...

Az emberek nem változnak. Az ember mindig önző volt és mindig is az marad. Az emberek változásában hinni utópia, ezért bukott meg a létezett kommunizmus is. Mert azt hitte, hogy az emberek majd önzetlenek lesznek és tesznek a közösségért.

Hát tettek is, csak nem érte, hanem rá...

Nem az embereket kell alakítani a rendszerhez, hanem a rendszereket az emberi valósághoz.

@valaki76:

Egyetértek az alapelveiddel.

Kivéve az 5-össel, amelyet a magyar etikai közegben középtávon nem tartok megvalósíthatónak. Erre én egy másik megoldást látok működőképesnek. Mégpedig azt, hogy az alapvető dolgokkal kapcsolatban törekedjen a lehető legmagasabb fokú önállóságra, függetlenségre az ország (energia, élelmiszer), mert akkor ezeknek az ára a technológia fejlődésével párhuzamosan csökkenni fog, tehát egyre inkább mindenki számára elérhetővé válik. Emellett az internet elérés, ami még fontos. Illetve egy korrekt szinvonalú egészségügyi ellátás és a jövőnk érdekében az oktatás. Ha ezekre odafigyelünk, akkor egy alapszint minimáljövedelem nélkül is elérhető lesz bárki számára. A minimáljövedelemmel egyébként egy általános (országfüggetlen) problémám is van. Nagyon függ a demográfiai változásoktól, amennyiben a nyugdíjasok is kapják, tehát nem önműködő.

A rendszerváltáshoz annyit, hogy a "tartalom" és a "forma" közül "forma" szempontjából rengeteg előrelépés történt azóta, "tartalom" szempontjából szerintem nem sok. Ez pedig az igényküszöbünk alacsony volta miatt van így.

@Surko: A rosszabbul élünk siránkozásra inkább nem reagálok, szerintem parttalaná vált ezen a ponton az eszmecsere.

Pedig reagálhatnál – MONDJUK STATISZTIKAI ADATOKKAL:)

Egyébként abban igazad van, hogy nagyon nehéz ennyire különböző rendszereket összehasonlítani. A kádári rendszer tele volt szubvencióval…

Egyébként nem hiszem, hogy vmi nagy durranás lett volna nálunk ez utóbbi húsz évben.

Az USÁ-ban pl. AZ ELMÚLT HARMINC ÉVBEN – az évszázad legnagyobb gazdasági fellendülése alatt – lényegében STAGNÁLT a fizikai termelőmunkát végző lakosság jövedelme (Az összes haszon „fönt” csapódott le… A döntő többség a felső egy százalék zsebében… Forrás: ECONOMIST).

Nálunk még fellendülés sem volt… Az utóbbi húsz évben kb. 1%-al nőttünk évente (kb. az 1989-es GDP 120-125%-ánál lehetünk most…)

@Surko: "Ennyit a privatizációról."

Azért van itt még egy-két dolog. Ha rosszul privatizálunk, akkor a lopás nem megszűnik, hanem intézményesedik. Pl. az erőművek 95-ös privatizációja: garantált 8%-os profit 20 éven át!! Ekkora kibaszott lopás még nem volt az országban. (Az ugye csak adalék, hogy a privatizációt lefolytató Kocsis nem sokkal később az RWE-nél landolt).

Ha az állam gyenge, átláthatatlan és lopnak, akkor a privatizációt sem tudja jól lefolytatni. A megoldás nem az eladás, hanem az átláthatóság és a felelősségi körök megteremtése. Az a baj, hogy a rendszerváltás óta mindenki ezt a - már bocsánat - liberális lózungot mantrázta, hogy "állam rossz, piac jó, állam rossz, piac jó", és nem foglalkoztak azzal, hogy lehet és kellene hatékonyabbá tenni az állami működést ("minek szarozni vele, hisz tudjuk, hogy lényegéből fakadóan korrupt és rossz").

Miért nem hatékony az állami tulajdonlás és miért van lopás az állami szférában?

Azért, mert az ún közösségi tulajdon van rábízva valakire. Vagyis ez a valaki nem érdekelt annak hatékony üzemeltetésében, hiszen nem származik belőle több haszna. Akkor is ugyanannyit keres, ha veszteséges, meg akkor is ha nyereséges.

Viszont, mivel nem a saját tulajdonával tevékenykedik, és az állam nem is igazán ellenőrzi a saját tulajdonának működését, ezért az állami "intézők" megpróbálják saját jobbulásukra fordítani a helyzetet, elkezdik a közösséi vagyont a saját szakállukra kicsatornázni, értékesíteni.

Ez bár összefüggésben van a morállal, de méginkább a tulajdoni viszonyokkal. Egy magánvállalatnál is van lopás, csak ott kisebb mértékű, mert a tulajdonos azért vigyáz a vagyonára.

Ezért hatékonyabb determináltan egy magánvállalat.

Az állami vállalatoknál akkor lehetne hatékonyságnövekedést elérni, ha a vezetők részesednének a vállalat eredményéből. Pl. a MÁV vezért csak akkor kapjon prémiumot, ha a vállalat nyereséges, de legalábbis nem veszteséges.

A privatizáció során pedig a kialkudott vételárból százalékos jutalékot kellene fizetni a magánosítás során közreműködőknek. Így a magasabbra srófolt vételár jobban megérné nekik, mint a vevőtől származó kenőpénz.

Ne arra várjunk, hogy az emberek önzetlenek lesznek, hanem legyen anyagilag is kifizetődő "becsületesnek lenni".

@valaki76: Az, hogy a jövedelem nüvekedése a képzett munkaerőnél csapódott le és nyílt a jövedelmi olló az értelem javára a fizikummal szemben szerintem nagyon is pozitív fejlődés.

Hiszen a fizikai erő és a kétkezi munkás könnyedén pótolható, helyettesíthető és nem igazán lendíti előre a világ kerekét, míg a szellemi munkások sokkal kevésbbé csereszabatosak, és az értelem a ráció az emberiség motorja, nem a fizikai erő.

Az intelligencia ezek szerint ma többet ér, mint 30 éve. Ez remek, mert éppen az intelligenciától vagyunk többek az állatoknál.

A tanulság: aki többre akar jutni, tanuljon. Aki lusta, vagy gyengeképességű, az meg keressen kevesebbet.

Hol itt az igazságtalanság???

@Lastres: OK, akkor mondd el, hogy hogyan és mitől lesz hatékonyabb az állami irányítás?

Örömmel várom válaszod! Ha nem csak lózungokat akarunk, akkor mondjuk ki a lényeget.

Én konkrét javaslatokat vetettem fel. Ezt várom a vitapartnereimtől is.

@Surko: Én a történet elején elég rendesen leírtam ezzel kapcsolatban a véleményemet.
A MÁV-ot nem lehet önmagában vizsgálni. A valódi pazarlás közúton történik.

A közúti szubvenciókhoz kell hozzányúlni. Valódi árakra, valódi versenyre van szükség.

+ ez közszolgáltatás és bizonyos tekintetben természetes monopólium, a közösségi ellenőrzés elkerülhetetlen…

Amennyire tudom a világ leghatékonyabb vasúttársasága – az SNCF – is állami kézben van. Ez azért elgondolkodtató. A TGV-ket is ők üzemeltetik.

www.sncf.com/


Belinkeltem még korábban két címet:


ukhrail.uel.ac.uk/abc.html

www.nymr.co.uk/

Szárnyvonal megmentésben ennél érdekesebb megoldást még nem láttam (150 brit szárnyvonalat mentettek meg – lényegében a turisztikai hasznosítás a hozzáadott érték).

@Lastres: 8%-os garantált profit.

És ez miért baj? Ez szerinted sok?

Vedd észre, hogy a hazai alapkamat 8,50%-os, egy kockázatmentes állampapír vásárlása során is keresel 8,50%-ot!

Egy vállalat üzemeltetése valamivel azért kockázatosabb, mint egy állampapír megvásárlása, így logikusan többet is vársz el tőle.

Te befektetnéd a megtakarított pénzedet egy vállalkozásba, ha legfeljebb annyit kereshetnél vele, mint egy biztonságos és kiszámítható bankbetéttel?

PL. van 20 millió forintod. Nyitsz belőle egy fodrászatot, ha a fodrászatból évente nem több, mint 1,6 millió forint hasznod származik?

Nyilván nem, mert akkor inkább lekötöd betétben, és élsz szabadon, mert még dolgoznod sem kell.

Gondolkodjunk, mielőtt "luxusprofitozni" kezdünk...

@Surko: Kommunista propaganda:))

„A special report on the rich

Easier for a camel
Apr 2nd 2009
From The ECONOMIST print edition”

www.economist.com/specialreports/displayStory.cfm?story_id=13356686


„To many people this come-uppance of the rich will seem to be a good thing. The extremes of wealth in “Anglo-Saxon” America and Britain had reached levels not seen since the 1920s. The gains from recent economic growth FLOWED DISPROPORTIONATELY TO THE WEALTHY. According to one study by Robert Gordon of Northwestern University and Ian Dew-Becker of Harvard, the top 10% OF EARNERS received the vast MAJORITY OF THE BENEFITS of the “productivity miracle” of 1996-2005. Another international study found that only Mexico and Russia HAD MORE UNEQUAL INCOME DISTRIBUTIONS than America.”

A szóban forgó gazdagok elsősorban az ún. „KASZINÓKAPITALIZMUSBÓL” szerezték a vagyonukat – gyakran semmilyen teljesítmény nem volt mögötte… A számlát pedig itt hagyták nekünk….

És ez egy évszázados demokrácia…

@valaki76: Mi szerinted a francia vasút titka? Mitől hatékony.

Sajnos azzal, hogy "hatékony, állami és elgondolkodtató" még nem fogom megérteni.

Ez még mindig csak pusztába kiáltott szó. Mi a titok? Mit kell tenni itthon?
Menedzsment javadalmazás?

A többi kapcsán pedig sajnos időm nem engedi, hogy cikkek ezreit olvassam végig. De ha három bekezdésben összefoglalod, hogy mitől zseniálisak ezek a kezdeményezések, és ezekből mit és hogyan lehetne itthon adatptálni, akkor annak nagyon fogok örülni.

A blog végcéljának egy pontokba szedett akciótervnek kellene ideális esetben lennie. Erre törekedjünk! Én erre törekszem.

@Surko:

Konkrétumok:
1) nincsen olyan, hogy "üzleti titok" állami cég/vállalat kapcsán. Minden szerződés nyilvános, Offshore cég, beazonosíthatatlan tulajdonosú céggel tilos szerződni.
2) Az állami kézben levő (vagy azért, mert stratégiai, vagy azért, mert természetes monopólium) válallatok irányítása más tudást kíván, mint egy sima versenycég irányítása. Ehhez egyetmi szintű képzés/átképzés kell. (A közgázon létezik közszolgálati szakirány, ahhoz kapcsolódva).
3) léteznek bónuszrendszerek, amik modellezni tudják, hogy egy vezető minőségi munkát végzett-e vagy sem. Magáncégeknél sem az egyetlen motiváló erő a forgalomnövekedésből való részesedés (ami a közszolgálati vállalatoknál sokszor nem mérhető/nem cél).

Az meg nekem kicsit furcsa, ha szerinted rendben van az, hogy a nemzeti jövedelem növekedésének túlnyomó része a felső 1%-nál csapódik le... A nagy jövedelmi különbségek dezintegrálják a társadalmat. Plusz hamis a beállításod, miszerint hurrá, végre a szellemi munka megkapja a jutalmát. Ha ez így lenne, akkor nem csak az informatikus vagy a tanácsadó keresnek jól, hanem a tanár is.

Mégegyszer kérem: koncentráljunk a vasút modernizációjára, ahelyett, hogy parttalan és felesleges ideológiai sárdobálást végzünk.

Az is lehet, hogy a vasút egyetlen hiányossága a pénz. De mi van akkor, ha az állam képtelen plusz forrást beletenni.

Akkor a többlet forrást mégiscsak valahonnan máshonnan kellene bevonni.

Hozzáteszem, ha a vasút egy jövedelmező vállalat lenne, akkor azt hiszem a lakosság is örömmel venne a megvásárlásra felkínált részvényeiből.

Amíg viszont egy pénznyelő, addig senki nem akarja majd a tőkéjét ebbe fektetni.

@Lastres: Nem üzleti titokra, hanem a siker titkára vagyok kíváncsi.

A leírásod csupa általánosság, igazából semmitmondó.

Hogyan kezdenéd a MÁV átalakítását a francia vasút mintájára? Azok a szlogenek, hogy közszolgálati átképzés, meg bónuszrendszer, csak üres általánosságok.

Milyen legyen a bónuszrendszer? Mi legyen premizálva? Miért lesz jobb a MÁV ha közszolgálati képzést kapott vezetők irányatják?

Az 1% pedig egyszerűen hazugság, nyilvánvalóan nem igaz. Az igaz, hogy a jövedelmi olló nyílt és nyílik, de nem 1 kontra 99 százalék az arány, hanem ennél sokkal árnyaltabb.

Azzal pedig valóban nincsen gondom, hogy az ész többet keres, mint a fizikai nyers kétkezi erő.

@Lastres: Egy magánegyetemen-főiskolán a tanárok nagyon jól keresnek...

@Surko:

Rövidtávon igazad van, hosszútávon viszont az időről-időre történő barkácsolások nem vezetnek sehova.

Az emberekkel kapcsolatban én sokkal optimistább vagyok. Arra ugyanis még egyetlen ideológia se törekedett, hogy öntudatos egyénekből álló társadalmat építsen, eddig mindig az erőből történő irányítás vagy a manipuláció volt jellemző. Mégpedig azért, mert az irányítóknak nem volt érdeke az öntudatos egyén. Ezek a módszerek hosszútávon azért nem bizonyultak működőképeseknek, mert rengeteg energia kell a fenntartásukhoz, hiszen a társadalom egy relatív kis része irányít egy hozzá képest nagy tömeget, mégpedig úgy, hogy a saját érdekeit tartja elsősorban szem előtt, amivel nyilván az erőforrások szűkös volta miatt a többség érdekeit sértik. Az erőszak a félelemre alapoz, a manipuláció pedig az instabil értékrendre és az abból fakadó csodavárásra. Sőt, a kettő akár kombinálható is. Nekem egyik sem szimpatikus, egyik sem elfogadható.

Úgyhogy nincsen arra vonatkozó példa, hogy az általam vázolt verzió nem működőképes. Ha viszont működne, akkor mind az erőszak, mind a manipuláció elvesztené még az esélyét is.

A vasúthoz nem értek. De mindenképpen úgy érzem, hogy nagyobb szerepet kéne betöltenie mind a közösségi közlekedésben, mind a szállítmányozásban. Kívülről a következőt látnám működőképesnek. Az állam biztosít kiindulásképp egy vasúti hálózatot a vasúti közlekedéshez. Ezt bérelhetik ki magántársaságok és akár az állam is, mint szolgáltató (de ő persze csak úgy, hogy kap egy alaptőkét, utána viszont nincs rendszeres költségvetési támogatás), mégpedig úgy, hogy a forgalomarányos bérleti díjak fedezzék az amortizációt, tehát önfenntartó legyen az egész. A vasúthálózat szakmai fenntartása az állam feladata lenne a befolyt bérleti díjakból. A fővonalakon nem tudom elképzelni, hogy ne lenne nyereséges vállalkozás a vasút és hogy ne lenne versenyképes a közúti közlekedéssel. Jelenleg azonban nem az, két személy esetén már az autó is olcsóbb, mint a vonat. A mellékvonalaknál pedig döntse el az idő, illetve a helyi sajátosságok, hogy melyik a jobb.

@Surko: Általánosságban:
Közösségi ellenőrzés, nyilvánosság, elszámoltathatóság, tisztességes verseny
– ez a hatékony működés titka…

Konkrétan az SNCF kapcsán:
- hosszú távú állami tervezés, professzionális megvalósítás (sok hibája van a francia államigazgatásnak – de a maga műfajában talán a legjobb a világon.)


Ha pedig a gazdasági ösztönzők kellős közepébe akarsz belenyúlni, akkor a válaszom a következő: TERÜLETÉRTÉK-ADÓ

Semmi bajom azzal a vállalkozóval, aki termelni akar – azt azonban nem szeretem, amikor a privatizáció arról szól, hogy hogyan lehet nyerészkedni mondjuk a vasút évtizedek alatt felhalmozott vagyonával, pl.: olcsón venni vasúti telket és drágán eladni – hol itt a hozzáadott érték, a termelőtevékenység???

A MÁV egyedül Budapesten több száz milliárdos ingatlanvagyon tetején ül – gondolom sok „vállalkozó” fantáziáját megmozgatná egy esetleges privatizáció…

A nyerészkedést mindenképpen el kell kerülni, a szárnyvonalakat üzemeltetni kell, a közszolgáltatást fenn kell tartani.

@Surko: valaki76 írta, az Economistra hivatkozva, hogy a GDP növekedés "döntő többsége" a felső (jövedelmi) 1%-nál csapódott le. Kérdés, mi ez a döntő többség, de persze hogy nem 1-99 a megoszlás, akkor már forradalom lett volna. De az sem igaz, hogy ez a szellemi munkát jelentené, hanem - az én meglátásom szerint - egyszerűen a globalizáció lehetőségeit kihasználva a pénz a pénzhez megy.

De tényleg térjünk vissza a vasútra, annak több értelme van, mint az idelógiai vitáknak, láthatóan ezen a síkon nem tudjuk meggyőzni egymást.

Amit írtam, tényleg általános dolgok, mert általában az állami szektorra gondoltam. De általánosság nem egyenlő semmitmondás. Te is írtál általános dolgokat (pl. a szárnyvonalak legyenek regionális önkormányzati kézben), mégis értelmes és vitatható elképzelés.

@Lastres: 100%-ban igazad van:)

@Surko: A teljes átláthatóság nem üres szlogen.

Minden infó, jegyzőkönyv legyen on-line elérhető!!! A felelősségi körök pedig világosan meghatározottak:)

@Surko: A jövedelemtöbblet eloszlásáról volt szó…

Mi bajod az Economist-al? Nagyon jó újság… Igazi liberális lap:)

És pontos részt illesztettem be.. Egyértelmű volt…

@valaki76: Na ez már jó kezdeményezés. Legyenek a jegyzőkönyvek publikusak, az önkormányzati vagy állami vállalatok döntéseiről készüljön kivonat, ami a neten bárki számára hozzáférhető lenne.

Ez már konkrét és abszolút támogatható javaslat. :))

@valaki76: A MÁV tényleg sok és nagyértékű ingatlanvagyont birtokol.

De számomra nem egyértelmű, hogy mitől előnyösebb az számomra, ha ezek a rozsdatemetők elgazosodva omladoznak a város kellős közepén, mintha "élelmes vállalkozók" valami hasznosat láétesítenek rajta.

Számomra a haladás és a fejlődés a lényeg, és nem érdekel, hogy valaki ezen nyer és profitál belőle.

Miért lenne ez baj? Ha az állam vagy a MÁV nem aprópénzért értékesíti, hanem valós piaci áron, akkor nekem ezzel semmi bajom.

Ehhez kellene az, hogy a területek értékesítésekor a közvetítők, lebonyolítók, szervezők részesedjenek az eladási értékből. Pl. én az eladási érték 3-5%-át abszolút nem tartanám soknak azért, hogy egy profi értékesítő a lehető legmagasabbra srófolja az árat. És egy ilyen nagyértékű ingatlannak még az 3-5%-a is szép pénz, amiért sokan jelentkeznének.

Erre írtam, hogy legyen anyagilag is kifizetődő "becsületesnek lenni".

Vélemény?

@valaki76: Az Economisttal nincsen bajom, de minden újságban van olyan írás, amivel nem értek egyet. Számomra nem a név vagy a logó hitelesít valamit, hanem a tartalom...

TGM írásait sem az alapján értékelem, hogy a Munkáspárt honlapján, vagy a Népszabadságban jelenik meg...

Az biztos, hogy a legfelső 1% kezében bizonyára sok pénz és vagyon koncentrálódik. De a középosztály jövedelme is jelentősebb, mint a kétkezi munkásoké, ami helyénvaló.

Tökéletesen egyenlő jövedelemeloszlás nem létezhet. Engem az az ominózus 1% vagyona nem érdekel.

Sokkal inkább az, hogy mi legyen a közösségi szolgáltatásokkal.

Az előző nagyon hasznos és előremutató kezdeményezéseket gyűjtsük össze szerintem.

Azt keressük ami összeköt minket és ne azt ami elválaszt!

@valaki76: Amiket írsz jó ötletek fogalmi szinten. Keressünk hozzájuk egyesével gyakorlati példákat.

Írsz pl. a közösségi ellenőrzésről. Ez szerintem is nagyon fontos.

Valahogy kötelezővé kellene tenni a civil szféra bevonását az állami vállalatok igazgatótanácsába, vagy felügyelőbizottságába.

Pl. a VEKE képviselője ülhetne a BKV igazgatósági ülésein megfigyelőként szavazati jog nélkül. Így a svindlik nem maradhatnának rejtve.

Azt kellene valahogy megoldani, hogy a bevonásra kerülő szervezetek ne korrumpálódjanak maguk is.

Ötletek?

Senki nem reagált a korábbi helyi kezdeményezésű, önszerveződésen alapuló iránytaxi javaslatomra.

Kinek mi a véleménye erről?

@Surko: A baj a garantált, nem a 8%! Ha befektetsz, tiéd a kockázat. Én is így szeretnék befektetni! A 8% garantált profit nekem is megfelel.

@darkgreen: Tény, hogy a mostani fix 8,5-höz képest a "minimum 8, de akármennyivel több is lehet" baromi jól hangzik, hiszen 0,5 % csak a kockáztatott összeg. No de 95-ben nem 8,5 volt a jegybanki alapkamat, hanem januárban 25, febr. 1-től 28 %.
mnb.hu/engine.aspx?page=mnbhu_statisztikak&ContentID=2516

Várható volt persze, hogy csökken, de akkor is komoly kockázata volt a befektetőnek azzal, hogy csak 8 % volt a tuti jövedelme.

Surko: nem arról van szó, hogy az értelmiségnek (illetve csak egy részének) EZZEL lett több a jövedelme, ahogy tényleg kell lennie. Előtte is több volt, és az ARÁNY tolódott el a javukra. Ez már kérdéses, hogy rendben van-e. Lehet, hogy az előtte tapasztalt arány is bőven korrekt volt, nem?

@Surko: Bocsi, ha félreérthető volt. Nem azt állítottam, hogy nem lenne szükség arra, amiket felsoroltál, hanem azt, hogy az elmúlt 50 évben kb. kétmilliószor buktak el ezek a javaslatok a MÁV felső vezetésén. De OK. javaslatok:

1. Lasters + valaki76 Nincs titok. Minden szerződés, jegyzőkönyv az interneten 1 nappal születése után jelenjen meg.
2. Személyes felelősség. Nincs bizottsági döntés. Azonnali felmondási okok felsorolása.
3. Idióta adminisztratív terhek leépítése. Például végre kellene hajtani a MÁV informatikai rendszerének már 10 éve leírt integrációját, felszámolni az ÖSSZES szigetrendszert és kiirtani minden hozzá- és belefejlesztést. Az ehhez szükséges átszervezéseket végre kell hajtani.
4. Szabályozott közbeszerzés. Legyen jogszabályban előre szabályozva, hogyan zajlik. Ha a MÁV bukik KBD-n, mert hibázott egy közbeszerzés során, a felelősök és az érintett vezető végkielégítés nélkül azonnal repüljenek.
5. Szolgáltatási kódex. A szolgáltatások pontos leírása, jogorvoslati lehetőség azok sérülése esetén. Az adott terület vezetője felel.
6. A menetjegyeket passzív chipekkel kellene azonosítani. A kalauz nem a jegyeket, hanem az utazás feltételeinek betartását ellenőrzi. Mindkét oldalon!
7. A mellék- és szárnyvonalakat fen kell tartani, hogy legyen fejlesztési lehetőség kerülővonalak kialakítására.
8. Az elővárosi közlekedés integrációja. 30 éve kidolgozott javaslat, csak éppen mindenki sz*rik rá.
9. A vasúti pálya fejlesztése, teljes villamosítás. Az elmúlt 50 évben szinte semmi sem történt. Vissza kell építeni a Trianon után felszedett második sínpárokat.
10. A 100 km-nél hosszabb kamionos szállítás helyett kötelezővé kellene tenni a vasúti szállítást. Az alternatív megoldás, ami sokkal-sokkal jobb lenne, ha a közúti támogatások megszűnnének. (valaki76 részletezte)
11. A testületei ülései legyenek nyilvánosak.
12. A kinevezések feltétele legyen a szakirányú egyetemi végzettség. Ez egy vezérigazgatónál minimum két diplomát jelent: egy mérnöki és egy gazdaságit. A jogi sem jönne rosszul.
13. Az ingatlanokat nem szabad eladni. Azoknak volt funkciója, csak éppen a diszfunkcionális működés következtében néznek ezek ki úgy, ahogy kinéznek.
14. Szakszervezeti vezető korrumpálását az USA-hoz hasonlóan bűncselekménynek kellene minősíteni. Szakszervezeti vezető csak leváltása után 5 évvel lehessen vállalati vezető.
15. Nincs vállalati autó. A MÁV vezetői járjanak vonattal és BKV-val. Bár ez kicsit demagóg, de meg lenne a hatása.
16. A dolgozók csak fizetést kapjanak, de azt a hivatalos bértábla szerint. Ebbe kellene beleépíteni a lasters féle bónusz rendszert.

És egy nem közvetlenül ide tartozó javaslat. Jogi személyek csak elektronikus, bankon keresztüli fizetési módot alkalmazhatnak, kizárólag a számla beérkezése után. Kártya elfogadási kényszer. Senki nem kötelezhető készpénzhasználatra, beleértve a nyomorult parkolóautomatákat és hasonló szerkezeteket.

@bm613: A profitnak nem része az infláció. Bár nem tudjuk, hogy hogyan szólt pontosan a szerződés.

@Surko: A MÁV most éppen több székházát is értékesíteni próbálja. Egy banktól bérli az újat, a piaci ár felett. A kiszervezések általában arról szólnak, hogy a vállalkozó (általában valaki csókosa) kényszervállalkozókkal és részben feketén végezteti el ugyan azt a munkát ugyan azokkal. A lényeg, hogy megszabaduljon az állami vállalat a közterhektől. A nyereség egy részét átengedi egy bizalmi embernek. GUSZTUSTALAN!! A kormányzati negyeden is ilyen módon képződött volna a nyereség. A kormány menekül a saját maga által kirótt közterhek elől.

Azoknak az ingatlanoknak lenne funkciója. Például meg lehessen állni a vasútállomások közelében autóval, legye hová depózni a konténereket, stb. Arról nem beszélve, hogy az ingatlanokat a MÁV ugyan úgy tudná hasznosítani, mint egy vállalkozó. De mindenek előtt rendet kellene tenni.

@Surko: Szerintem már azzal az 500 milliárddal is sokat lehetne tenni, amiből most egy tök felesleges metrót építünk.

@Surko: Az 1% lehet, hogy kicsit túlzó, de én nem merném ilyen gyorsan vitatni.

Egyrészt a lakosság 2-3%-ának bruttó havi jövedelme haladja csak meg a 300 eFt. '89-en 5 Ft volt egy liter tej. Most valahol 160 körül jár. A 40 filléres zsemle most 36 Ft. Ami azt jelenti, hogy kb. 100-szor kevesebbet ér most 1 Ft, mint akkor. De akkor a nettó jövedelem több volt 3000 Ft-nál.

Szóval ez az összehasonlítás elég gáz. A statisztikák csalnak. Leginkább az elektronikai cikkek árváltozásával nyomják lejjebb az árindex növekedését és a fogyasztói kosár összeállításánál. Ezeket én félre tenném, és nem nagyon hasonlítgatnék. Szerintem két tök különböző rendszerről beszélünk.

Amit szerintem nézni kell, az a mélyszegénység tömeges megjelenése. A szegénységi határon élő egész régiók és tömegek. Minden statisztika szerint több százezer emberről beszélünk. Ezek azok az emberek, akik saját erejükből soha nem fognak ebből a helyzetből kitörni. Ez nem életszínvonal kérdése.

És még valami. Az a 300 eFt, amit a lakosság 97%-ának jövedelme nem ér el, a Lajtától nyugatra nem sokkal több mint a szegénységi küszöb. Egyébként tényleg jól élünk.

@Surko: Iránytaxi. Ennek még Budapesten is lenne létjogosultsága. Csak az a baj, hogy nem éri meg. Egy kisbuszban 8-an, 10-en utazhatnak. (Nincsenek állóhelyek.) Napi rezsi kb. 10000 Ft és legalább 2 sofőrre van szükség. Egy sofőr kb. havi 300 eFt-ba kerül. Szóval a havi költségszint valahol 900 ezer és a millió között van. Ha ezt leosztod, úgy hogy 10-en ülnek a buszban, akkor 1 helynek havi 100 eFt-ot kellene hoznia. Ha 20 nappal és napi 10 fordulóval számolsz, akkor 500 Ft-os jegyár jönne ki. (Azért 20 nap, mert hét végén sokkal kisebb a kihasználtság, de akkor is kell működni, és azért csak 10 forduló, mert ha még félóránként is fordul, akkor is csak a csúcsforgalomban nem kell hosszan várakoznia a végállomáson.)

Autót viszont mindenki kvázi kénytelen fenntartani, aminek a fix költsége az ami nagyon magas. Ha naponta kétszer fordul, akkor is 20 eFt-ot költene az iránytaxira, ami jóval több mint a benzinköltség.

A megtérülés kb. 30 utas szállítására alkalmas eszköznél kezdődik. Ebben az esetben már 200 Ft környékére esne le a jegyár. A megtérülés másik lehetősége az lenne, ha az autók az úthasználati díjat fizetnék, ami hozzáadódna az üzemanyagköltséghez, azaz valós választás lenne az iránytaxi.

Akárhogy csűrjük csavarjuk, amíg nem jelennek meg a valós költségek minden területen, addig elég nehéz bárhol is előre lépni.

Számunkra ez azért csapás, mert a környékünkön nincs tömegközi, és nem is tudtuk megszervezni. A fenti számítás miatt nem volt vállalkozó. A legjobb számítás mellett is mindenkinek veszteségesre jött ki.

Visszatérve a vidéki szárnyvonalakhoz:

A brit Heritage Railways kezdeményezés szerintem nagyon érdekes.

Lényegében kizárólag olyan vonalakat üzemeltetnek, amelyeket az 1960-as években bezártak. A dolog első körben néhány vasútőrült „játékaként” indult mára TÖBB MINT 700 KM PÁLYÁT ÜZEMELTETNEK és a rendszer a jelek szerint néhány éven belül felül fogja múlni az 1000 km-es hálózatot.

És ez egy autóőrült ország viszonylag rossz vasúti szolgáltatásokkal (valószínűleg Svájcban vagy Németországban jobb példákat lehet találni…)

www.heritagerailways.com/

UK Heritage Railways - The Facts & Figures

Railway preservation is no longer a movement of dedicated railway enthusiasts; it is A BIG AND GROWING INDUSTRY and a key factor in tourism programmes in many areas. From the Great Little Trains of Wales which feed hundreds of thousands of visitors into the remoter and lovelier parts of the Principality to busy commuter lines such as the Paignton & Dartmouth Railway, so called Heritage Railways are thriving and thrusting in all directions.

This page sets out little known facts on the strength of the industry which is keen to co-operate with other organisations for FILMING AND PR WORK, MOVEMENT OF FREIGHT AND SPECIAL TRAFFIC, HOSPITALITY AND SIMPLE DAYS OUT. Special CATERING ARRANGEMENTS, from neo banquets to cream teas, are available on the trains of many railways. Heavy engineering workshops are available for outside work and the railways themselves are often able to provide facilities for main line manufacturers and operators for tasks and tests which would be impossible or at least inconvenient on the main system. The Heritage Railway Association promotes its members and ensures the safety of all its operations.

There are 108 Operating Railways and 60 Steam Centresoperating throughout the UK and Eire.

Total route mileage is over 400 MILES WITH 302 STATIONS.This is greater than the London Underground systemand would exceed the distance between London and Glasgow.

New railways & planned extensions to existing railways could increase this total to 600 MILES.

During 2005, heritage railways received around 6 million visitors and operated around 4.2 million passenger train miles.Heritage railways EARNED AROUND 50 MILLION POUNDS, 60% of this being from trains journeys, 15% from catering,14% from shops and the remaining 11% mainly from workshops and charter trains.

Heritage railways DIRECTLY EMPLOY 1,330 people and also benefit from the work of 13,550 volunteers

Jó példa a MÁV számára:

„Switzerland RAIL PASSES”

traintickets.myswitzerland.com/us/rail/passes/switzerland_index.htm

Lényegében egy bérlettel mindent tudsz használni: vasutat, buszjáratokat, városi tömegközlekedést + kedvezményes múzeumbelépők, szolgáltatások…

4,8,15,22 napos és egy hónapos bérletek vannak.

Az idegenforgalom és az ingázás KÖZÉPPONTJÁBA ÁLLÍTOTTÁK A VASUTAT.

Ehhez még hozzá lehet tenni azt hogy az (beutazó) autós turizmust elég rendes negatív diszkrimináció sújtja:
„Személyautók (Pkw-Personalkraftwagen 3.5 tonnáig) részére CSAK EGYFÉLE MATRICA áll rendelkezésre, ez AZ EGÉSZ ÉVES MATRICA, amely a tárgyév előtti év december elsejétől a tárgyévet követő év január 31-ig (tehát 14 hónapig) érvényes.

Az éves matrica ára 40 svájci frank (27 Euro). További tudnivaló, hogy amennyiben az autóhoz lakókocsi, vagy utánfutó van kapcsolva, arra szintén kell egy matricát vásárolni (ugyanúgy 40 svájci frankért).”

A vasút versenyképességét a TEHERSZÁLLÍTÁSBAN is elősegítik:

A 3.5 tonnánál nehezebb tehergépjárművek útdíja már 2005-ben több mint 800 millió eurót hozott azóta már jócskán egy milliárd fölött jár (egy 40 ezer km2-es országban…)

A NEHÉZ TEHERGÉPKOCSIK Svájc teljes területére kiterjedő ÚTDÍJA

www.levego.hu/kamionstop/konferencia/ueli_balmer_magyar0612.pdf

„A díjfizetési kötelezettség alá vont járművek azok, amelyeknek engedélyezett teljes súlya
TÖBB MINT 3,5 TONNA. A díj számításánál a teljes svájci úthálózaton megtett úthosszból és a
jármű megengedett összsúlyából számolt tonnakilométer adatot vették alapul. Az
engedélyezett legmagasabb értékű tétel tonnakilométer adata egyrészt az EU-val történt
megállapodásból, másrészt a nemzeti útdíj-törvényből adódik::”

„A vasutat érintő hatások: Svájcban igen magas a vasúton szállított áruk részaránya.
Országszerte eléri a 40%-ot, de az Alpokon keresztül áramló forgalomban minden szállított 3
tonnából 2 síneken utazik. Nem csak a súlykorlátozás megemelése miatt előálló
többletnyereség az oka, hogy a helyzet a mai napig nem változott meg. Az áruforgalom
sínekre terelődését nem csak a fuvardíjak akadályozzák, hanem – elsősorban a nemzetközi
forgalomban –- vasút fejlesztésének akadozása a megbízhatóság és a vevőbarát kiszolgálás
terén.”

„A bevételek és felhasználásuk: A bevételek 2005-ben kereken 800 millió eurót tettek ki.
A jó rendszernek és a magas díjtételnek köszönhetően a behajtási költségek a bevételeknek
mindössze 5%-át teszik ki. A kezdeti beruházás amortizációs költségét is beleszámítva az
összes költség a bevételek 8%-át jelenti. A bevétel kétharmadát a kormány használja fel a
vasút fejlesztésére (elsősorban nagyberuházásokra, mint például alagútépítésre az Alpokban).
A fennmaradó egyharmadot a kantonok kapják meg, és azt közlekedési beruházásokra
fordítják a saját belátásuk szerint (például útfelújításra, tömegközlekedésre, kerékpárutakra).
”

@darkgreen: Egyrészt keveslem, hogy csak 3%-nak lenne ma Magyarországon 300 ezre jövedelme. Számolj nyugodtan a feketegazdaságból származó jövedelmekkel is.

Anyámék jövedelme '89-ben 2500 forint volt csak, pedig orvosként dolgoztak. Egyáltalán nem éltünk jól, persze nem éheztünk.

A mélyszegénység része a kapitalizmusnak. Ez az az ár, amit meg kell fizetni azért, hogy a tehetséges többség jobban éljen.

Nem szeretnék tömegeket elvinni a hátamon, most is épp elég sokkal járulok hozzá a közöshöz...

A szegénység lehetősége ugyanis másrészről motivációként jelentkezik a szegény családokban, hogy tanuljanak és töbre vigyék, mert különben éhen halnak. Ha a szocialista rendszer mindenkinek a hóna alá nyúl, akkor ez a motiváció elvész.

Anyám 6 gyermekes falusi családba született. Tehetséges volt, sokat tanult, fiatal korában amikor még nem volt villanyvilágításuk, akkor kint az utcai lámpa fénye alatt.

Ma diplomás orvos.

A saját erejéből jutott oda ahová. Nem voltak könyveik, a könyvtárakat használta és dolgozott a suli mellett.

Én tandíjmentesen kerültem az egyik hazai privát üzleti főiskolába. A saját linkségem miatt elveszítettem a tandíjmentességemet. Kénytelen voltam elmenni dolgozni, megkeresni a saját tandíjamra valót. Így kerültem az egyik hazai nagybankhoz fióki ügyintézőnek. Ma már sokkal előrébb tartok, termékfejlesztéssel foglalkozom.

Ha nem kényszerülök munkát vállalni lehet, hogy még most is állást keresnék. Igen, le kellett mondanom a szabad semmittevéssel töltött nyyrakról, de a munka gyümölcse beérett.

Ebből én azt szűröm le, hogy minden csak rajtad múlik. Ha teszel érte előrejutsz. Ha teszel rá, akkor meg leszakadsz.

Én és a családom tagjai magunknak kapartuk ki a gesztenyét. Tegye ezt mindenki más is.

Én az egyéni teljesítményekben hiszek. Ha valaki lemarad vagy leszakad arról ő tehet. Tisztelet a kivételnek.

@Surko: A Dán TERÜLETÉRTÉK ADÓT (földadót) kellene adaptálni nálunk (járadék elem 4%-os adókulcs, értéknövekedés elem 60%-os adókulcs) – ezzel már gyakorlatilag kizártad a telekspekulánsokat – kizárólag komoly befektetők maradnak…

Milliárdos ingatlannál a 3-5%-os értékesítési jutalék (szerintem) megengedhetetlen. Egyszerűen meg kell hirdetni és utána nyíltan lehet licitálni:) (Persze a területérték-adó elengedhetetlen)

@darkgreen: Az összes adókedvezményt, egyedi támogatást el kell törölni a vállalkozói szférában, nincs szükség VERSENYTORZÍTÓ hatásokra.

Ezen a ponton azt mondom: éljen a liberális közgazdaságtan!

@Surko: Akár még jó is lehet:) Az adminisztratív korlátozásokat el kell törölni.

@darkgreen: alapvetően jók szerintem a javaslataid.

Egyetértek a szolgáltatási kódexxel, a közbeszerzés pontosításával, a nyílt és publikus működéssel, a chipes jegyrendszerrel.

De nem értek egyet az alábbiakkal:
100 km feletti szállítás esetén a kamionos megoldás tiltása. Hát ez remek lenne. Áruk ezrei rekednének a lassú és sz*r vasút fogságában, a romlandó áruk megromlanának, a készletezés, logisztika csődöt mondana.

Nem tiltással kell a vasútnak piacot keríteni, hanem azzal, hogy vonzóbbá teszed a közúti szállításnál.

Pl.
- vasúti logisztikai központok kialakítása
- a vasúti fővonalakon nagysebességú pályák kialakítása - legyen gyorsabb a vasúti szállítás a hamburgi kikötőből, mint a sztrádán
- konténerek műholdas nyomonkövethetősége
- ne kelljen mozdonyt cserélni minden európai törpeország határán pl. a magyar határokon

Az ingatlan értékesítés tilalma is felesleges. Az élet változik, nem feltétlenül van szükség minden ingatlanra az idők változásakor. Az ilyen szabályok éppen a fejlődésnek szabnak gátat, konzerválni próbáélnak valamit, miközben a változó környezethez kellene rugalmasan és szabadon alkalmazkodni.

Ugyaníg demagóg dolog egy felsővezető esetében a szolgálati autó megvonása. Ez csak azt eredményezi, hogy az igazán jó szakemberek messze elkerülik a MÁV-ot, mert a versenyszférában ugyanazzal a tehetséggel többet kereshetnek.

Egy jó és hatékony menedzser érték, akit meg kell fizetni. És az autóhasználat még mindig olcsóbb, mint munkabérben adni ugyanazt a juttatást adózási okokból.

A többivel egyetértek, ezeket szerintem mind össze kellene gyűjteni és beépíteni az LMP programjába.

A jegyzőkönyvek kivonatok internetes közzététele szerintem bomba ötlet.

@darkgreen: A 4-es metró elrettentő példa. Bele se kellett volna kezdeni!

Én a magam részéről a bogotai példát követném - prioritást adnék a felszíni közlekedésben a tömegközlekedésnek (a személyautó használat kárára…)

Prioritási sorrend
1. felszíni tömegközlekedés
2. kerékpáros közlekedés
3. gyalogos közlekedés
4. személyautós közlekedés - ha még marad hely:)

@valaki76: Miért fáj neked, ha valaki leakaszt egy 10 milliárdos ügyleten 3%-ot, azaz 300 milliót, ha közben az állam nem 5 milliárdért kótyavetyéli el.

Ebben az esetben "élősködött" ugyan a közösségen valaki 300 milliónyit, de hozott a konyhára plusz 5 milliárdot, aminek a nettója 4,7 mrd.

Ha így lehet megfékezni a korrupciót, akkor én hajlandó vagyok ennek megfizetni az árát.

Ne legyünk sóherek. A hatékonyságnak ára van. A korrpció úgy írtható ki, ha anyagilag nem éri meg.

@valaki76: Az adókedvezmények és támogatások megszüntetését teljes szívemből támogatom. :))

@valaki76: Ez a prioritási sorrend is tetszik. Az autóforgalmat én is korlátoznám a városban. (pedig ma autóval járok)

De ha mindenki biciklivel járna, és alig lenne autóforgalom, akkor én is átnyergelnék.

Kár, hogy ezt a mesterséges sávszűkítési ötletet elvetették.

@valaki76:

Lehet, hogy soknak tűnik a 3-5%, de én örülnék, hogyha a privatizáció során "csak" ekkora diszonttal kellett volna számolnunk. Én 10 és 20% közé saccolom az elfolyt pénzeket. Persze ennek a nagyrésze az új tulajdonosnál jelent meg, mint extra nyereség, a lefizetett emberek a 3-5%-nál jóval kevesebbet kaphattak. Gondolom.

Azt is gondolom, hogy a 10-20%-os diszkontról most sem akarnának lemondani, tehát az olcsóbb árért cserébe egy kicsit még hozzátennének a közvetítő 3-5%-os béréhez. A végeredmény az állam számára ugyanaz, csak az adott nyereség megoszlása más egy picit a másik két szereplő között.

OFF: Lassan egyébként törvényszerűnek kéne lenni, hogy az országos síbajnokságot orvos nyerje, hiszen a gyógyszercégek annyit utaztatják őket a különböző síparadicsomokba.

A vasútra visszatérve, ha az állam megtartaná a vasúthálózatot (telkestől, sínestől) és bérlésre adná ki a vasúttársaságoknak, akkor ez a probléma nem merülne fel. A járműállománnyal kapcsolatban pedig meg lehetne csinálni, hogy odaadja használatra és adott idő (pl.20 év) múlva hasonló felszereltségű, hasonló korú, hasonló állapotú és méretű járműállományt kell visszaadni, kivéve ha az azt követő 20 évben újból szolgáltatni szeretnének, mert akkor használhatják tovább. Tehát az amortizációt itt is rájuk terhelni, ezáltal fenntartható lesz a rendszer.

@valaki76: 100%-kban egyetértek. Csak azt nem értem, hogy miből gondolod, hogy én máshogy gondolom.:))

@Surko: Az autómegvonás félig vicc volt. De az is abszurd, hogy a MÁV igazgatói büszkék legyenek arra, hogy még életükben nem utaztak vonaton...

A másik kérdésben is egyetértünk, csak annak feltétele, hogy a közúti közlekedők is megfizessék a saját költségeiket. Az adókedvezmények és támogatások tűnjenek el a gazdaságból. Amíg ezek nem teljesülnek, nem tudod máshogy a vasútra terelni a kamionözönt.

@valaki76: Én ezen kívül még a dízelüzemű autókat kitiltanám a lakott területekről.

@valaki76: És amúgy Európa többi részén használt kamionokkal nem lehet bejutni Svájcba. Keskenyek a bevezető alagutak.:)

@Surko: Az „1%-os példa” az Amerikai Egyesült Államokra vonatkozott. Egy olyan országra – amely velünk szemben – hihetetlen gazdasági fellendülésen ment át az utóbbi harminc évben.

Nem hiszem, hogy nálunk jobb statisztikák lennének:(

Ha az összes tőkenyereséget nézzük a növekmény 65.3%-a felső egy százaléknál landolt (ezek tények…)

Fizetések tekintetében a felső 0.1% előnye az alsó 90%-al szemben 1979 és 2007 között 20-szorosról 77-szeresre nőtt.

Az amerikai „átlagmunkás” JÖVEDELME eközben stagnált, ill. ha az egészségügyi kiadásokat is beszámítjuk VISSZAESETT…

A kipukkadt pénzügyi buborék több ezer milliárd dolláros korrigálását valószínűleg leginkább az amerikai átlagmunkás fogja megfizetni…

Az adatok az Economist gazdagokkal kapcsolatos „Special Report”-jából származnak, ők a washingtoni Economic Policy Institute www.epi.org/ tanulmányát idézik…


Special report.
A special report on the rich

MORE OR LESS EQUAL?
Apr 2nd 2009
From The Economist print edition

www.economist.com/specialreports/displaystory.cfm?story_id=13356650


„In the 1980s the poor fell further behind the middle classes, but since the 1990s those middle classes have been squeezed. Both groups have lost ground to the elite. Between 1947 and 1979 the top 0.1% of American earners were, on average, paid 20 times as much as the bottom 90%, according to the Economic Policy Institute, a think-tank in Washington, DC; by 2006 THE RATIO HAD GROWN TO 77. In 1979, 34.2% of ALL CAPITAL GAINS went to the top 1% of recipients; by 2005 THE FIGURE WAS 65.3%.

All this happened during a period when American workers’ MEDIAN REAL INCOMES STAGNATED (though the notional value of any health insurance would have risen steeply). In 2007, according to the Census Bureau, the median income of American male workers was $45,113, less than the $45,879 (in 2007 money) that they earned back in 1978 (see chart 4). At no point over that 29-year period did median incomes pass the $46,000 mark. Families made ends meet because MORE WOMEN WORKED (and their real incomes did rise) and because they were ABLE TO BORROW MONEY to maintain their spending.”

@Surko: A területérték-adó a lényeg:)

@Surko: Nem vagyok a szegénység szakértője és lusta vagyok leírni mindazt, amit erről gondolok. A gazdasági részében valaki76-tal teljesen egy platformon vagyok. A többiről nem esett szó.

Sem én, sem a szüleim nem kaptunk soha támogatást. Én is magamnak kapartam ki a gesztenyét. Mégsem ebből vonom le a következtetéseimet. Ezt a dolgot nagyon máshogy látjuk. Szívesen megvitatom Veled egy kocsmahivatalban, de hadd ne írjam le. Meggyőződésem, hogy a szegénység az elsődleges ellensége a demokráciának és a fejlődésnek.

(Egyébként sincs ennek köze a vasúhoz.)

@denisson23: Területérték-adó mellett nincs értelme a telekspekulációnak - sokkal jobb ez mindenféle közvetítőnél. A spekulációt kell megadóztatni.

Ha rosszul kell el annyi baj legyen – két hónap múlva értékesíti és az értéknövekményen 60%-OS ADÓKULCS VAN + még a maradékból is adózik – a spekulatív pénz visszakerül az államkasszába.

Ez a dán gyakorlat ZSENIÁLIS!!!

@Surko: Sokat írtam már erről, tahát csak címet mellékelek - a negatív jövedemadó ötlete neoliberális közgazdászok agyából pattant ki, nagyon jó megoldás lehet egy tökéletlen világban:)

en.wikipedia.org/wiki/Negative_income_tax

@darkgreen: Félrement:) Surkó commentjére reagáltam:)

@valaki76:

Ezt akkor a vasúti telkekre is érted, nemcsak a mezőgazdaságra? Vagy általában mindenre, ami nem lakóingatlan?

Egyébként a mezőgazdaságban a szövetkezeteket is átvehetnénk a dánoktól. Vagy korábbi önmagunktól.

Általában érdemes odafigyelni a hozzánk hasonló méretű országokra, mert nálunk a hasonló méretű piacok miatt nagyobb eséllyel működhetnek az ott bevált módszerek. Hollandok, dánok, svédek, finnek. Persze az emberi mentalitások, a gazdasági előfelételek vagy a természeti adottságok különbségei miatt nem biztos, hogy egy adott megoldás nálunk is hasonlóan jól működne, viszont jó, ha tudunk róla.

@Surko: "Én az egyéni teljesítményekben hiszek. Ha valaki lemarad vagy leszakad arról ő tehet. Tisztelet a kivételnek."
Amcsi mentalitás. Többek közt emiatt utálom az USA-t, mint a szart. Téged nem, félre ne érts, de nagyon nem értek egyet ezzel a kijelentéseddel. Vannak, akik maguk tehetnek a problémájukról, pl. a hajléktalanok >90 %-a piára költi azt a keveset, amit össze tud kaparni, ahelyett, hogy megpróbálna javítani az életén. De nagyon sokan nem így vannak.
Mi van azokkal, akiknek van egy tisztességes szakmájuk, de a rendszerváltás óta nem tudnak vele munkát találni? Vagy akik egyszerűen olyan helyen élnek, ahol egyáltalán nincs munkalehetőség, max. 2-3 embernek az önkormányzatban? Hiába mondanád, hogy költözzön jobb helyre, nem tud, mert a vacak helyen levő házikóját nem tudja annyiért eladni, amennyiből megpróbálhatna új életet kezdeni egy ígéretesebb helyen. És mi van azokkal, akik saját vagy családtagjuk betegsége, balesete, vagy mondjuk gyerekeknél a szülő halála miatt kerültek szarba? Meg úgy egyáltalán, még ha a szülő hibás is a család rossz helyzetében, mi legyen a gyerekekkel? Ezek mind dögöljenek csak meg, ne zavarják a szerencséseket? Az amcsik így gondolják, náluk, mint köztudott, kb. 50 millió embernek TB-je sincs, mert alapból nem jár, megfizetni meg sokak számára lehetetlen. Ha jön egy súlyos betegség vagy baleset, végük van.

@bm613:

Alátámasztásképp egy példa. Egy 30 éves tanár kb. 100-120e Ft-ot keres. Akkor is, ha nagyon jó teljesítményt tesz le az asztalra. Folyamatosan képzi magát, fontos munkát végez, hasznos a társadalom számára. De nehéz lenne azt mondani, hogy a rendszerváltás győztese.

A másik pedig személyes tapasztalatom. Alapvetően nem igaz, hogy a természetes kiválasztódás működik a privát szférában. Legalábbis nem a tudás jelenti a szelekciós szűrőt, hanem a rámenősség, az erőszakosság és a helyezkedés. Tisztelet a kivételnek. Persze lehet, hogy nem reprezentatív a mintavételezésem és nektek más a tapasztalatotok.

Azt hiszem, a válság utáni időszámítás paradigmaváltásának ezeket a torzulásokat is kezelnie kell majd.

@bm613: Csak egy kis kiegészítés. A nagynéném egy ideig félállásban a detoxiban dolgozott orvosként. Ő csak annyit mondott a hajléktalan alkoholizmusra, hogy legalább ennyi öröme lehet az életben. Az alkoholizmusból kigyógyultak aránya a legjobb helyen 12,5%. A kábítószerből nem lehet kigyógyulni, csak tisztának maradni. Még ezen a területen sem lehet olyan egyszerűen kimondani a frankót. (Továbbra sem vagyok a terület ismerője.)

@denisson23: Saját tapasztalattal megerősítem. (Azt hiszem, korábban már írtam, de ez a topik már olyan hosszú, hogy szerintem nincs aki elolvassa.)

@Surko: en ugy gondolom,ogy a melyszegenyseg nem lehet egy jorendszer velejaroja sem.
Az rendben van,hogy az egyeni boldogulasnak,szorgalomnak utat kell engedni. Es hogy a magyar szocialpolitika kudarca epp abban van,hogy a segelyert nem var el semmit. Ez nem csak azert baj,mert igy sokan "ingyenelonek" titulaljak a segelyezettet,hanem mert valos kiemelkedes csak akkor kepzelheto el, ha a delikvens is akarja, tesz erte. Regikozhely, hogy halot kelladni,nem halat.De azt a halot oda kell adni. Ezek a kozszolgaltatasok, amik lehetove teszik a mobilitast, hogy aki akar, kitorhessen.
A legjobbpelda epp a te torteneted: edesanyad is KONYVTARBA jart, onnan tanult. Szerinted hova jutott volna,ha nincs konyvtar? Es bar te magad kuzotted ki,ez biztos nem ment volna asonlo intezmenyek nelkul, ha az elso pilanattolmindent piaci aron kellett volna megfizetned.

@Lastres: Van egy régi mániám, ami ugyan nem ide tartozik, de kíváncsi vagyok a véleményetekre. Szerintem jó lenne, ha minden, bármely iskolában tankönyvként használt könyv elektronikus formában, szabadon legyen terjeszthető és egy kormányzati portálról ingyen legyen letölthető.

Egyrészt radikálisan csökkentené a papírfelhasználást, növelné az esélyegyenlőséget mind itthon, mind külföldön. A hátáron túli magyarság számára is elérhetővé válik a teljes magyar oktatási anyag. A távoktatás egyszerűen megvalósíthatóvá válik, és nincs különösebb kockázata, mert ezeket a könyveket csak az tudná használni, aki beszél magyarul. ("Nyelvében él a nemzet.")

Egy olyan konfigurációjú gépet, ami ezeknek a könyveknek az olvasására alkalmas lehet elérhetővé tenni, sokkal olcsóbban, mint amibe egy évi könyvcsomag kerül. (Kifutó modellek börzéken való felvásárlása, Linux, és 10000 Ft körül van egy géped. Ezt akár minden iskolás meg is kaphatja.)

A szerzői jogokkal sem látok gondot, hiszen a legtöbb ilyen tankönyv állami megrendelésre és állami finanszírozással készül. Kivételek a magániskolák, de azok tankönyveinél meg lehet állapodni és lehet szabályozni. A szerzők számára is érdek a könyvük minél szélesebb körben való elterjedése, hiszen ez az alapja a tudományos elismertségüknek.

Ez az egész a könyvtárról jutott eszembe, bocsi a nem ide tartozó kommentért. Tényleg kíváncsi vagyok a véleményetekre!

@darkgreen:

Szerintem ez komoly érdekeket sért, hiszen a szerzők jogdíjat szoktak kapni a könyveikért. Még akkor is, ha a produktumot munkaidejükben hozzák létre, amelyre fizetést kapnak az államtól. Úgyhogy ők biztosan befékeznék a projektet, csakúgy mint az orvosi társadalom piramisának csúcsán lévők az egészségügyi reformot.

Normál méretű gépekből furán nézne ki 30db egy osztályteremben, olyan lenne, mint egy raktár, a monitorok pedig fogyóeszközök lennének, ha az asztalokon lennének elhelyezve, nap mint nap leesne egy, mert véletlenül valaki lelöki. De pár éven belül biztosan adott lesz hozzá a technikai háttér. Pl. egy PDA jellegű szerkentyű, csak nagyobb (A4-es) képernyővel és nem kell tudnia semmi bonyolultat.

Egyébként a hollandoknál a közigazgatásban áttértek az ingyenes szoftverek használatára, linux alapon open office-t és hasonlókat használnak. Mondjuk ők nem olyan jómódúak, mint mi, akik megengedhetjük magunknak azt a luxus-t, hogy alapszintű feladatok elvégzésére drága szoftvereket vásárolunk az adófizetők pénzén.

@denisson23: Dániában az ország egész területe a földadó hatálya alatt van.

Két komponens van a rendszerben:
Járadék elem (használd vmire a telket)
Értéknövekedés elem (ne spekulálj a telekkel)

Adókulcsok
Járadék elem 2-3.4%
ÉRTÉKNÖVEKEDÉS ELEM 60%

Városi lakófunkcióra használt telkek esetében durván 2%-os adókulcsot használnak (járadékelemként).

Ipari – pl. vasúti – telkek esetében 3.4%

Emellett van egy 60%-os értéknövekedési komponens is. Fontos: kizárólag a telekérték esetében alkalmazzák.

ida.dk/sites/ddl/Documents/08_valuation_and_taxation.pdf


Property valuation and taxation in Denmark
Kiadó: Danish Association of Chartered Surveyors

Property taxes/ingatlan adók – 7 oldal

LAND TAXES
Property value tax
Property transfer tax
DEVELOPMENT GAIN TAX/BETTERMENT TAX
Capital gain tax (ipari telephelyek esetén)

Tajvanon is hasonló rendszer működik:


Itt
a terület-értéknövekedés adó (60%-ad adókulcs),
a területérték adó (1-5.5%-os adókulcs),
és a házadó (1.2-5%-os adókulcs)


Land Value Increment Tax


www.tax-en.tpc.gov.tw/_file/1886/SG/21512/D.html

Land value tax

www.tax-en.tpc.gov.tw/_file/1886/SG/21501/D.html

House Tax

www.tax-en.tpc.gov.tw/_file/1886/SG/21540/D.html

Egyébként házadó Dániában is van (a földadó mellett), de ez a rendszer sokkal bonyolultabb a területérték-adónál.

@denisson23: Az alsó kategóriás gépek notebookok. Most e-book ként már a közértben megkapod 70 ezer pénzért. Az előállítási költségük ennek nem éri el a tizedét. Nagy tételben ennyiért veszik. Kicsi, praktikus, használható.

A másik kérdés egy olyan botránykő, amiről itt beszélni sem érdemes. Titkos záradékkal kötött nyilvános szerződés az M$-ral. Közbeszerzési kiírásban márka- és cégnév explicite, több helyen. Bírósági ítélet a közzétételre, de csak betekintést engedélyező kormányhivatal. Alapvető jogsértések sorozata.

Egyébként a sivatagi vihar után a németek is pánikszerűen dobták ki az M$-os cuccokat. A CIA úgy mászkált az Ikraki gépeken, ahogy akart. Cikkek tucatjai jelentek meg arról, hogy a nagy szoftverházak vezetésében ott ül a CIA embere, és beépítik a titkos bejárókat. (Nem tudom mennyire igaz!) A vírusok elterjedése annak a technológiának köszönhető, amit szeretett M$ elterjesztett. Eredetileg azért készültek, hogy felhívják a figyelmet a rendszer sérülékenységére. Ma az egész világ ezért szív. És ezért mi még fizetünk is!!

@bm613:
A hajléktalanokkal kapcsolatos rész kivételével egyetértek azzal amit írsz.

A hajléktalanok döntő többsége pszichiátriai beteg, a részükre nyújtott „ellátás” pedig egyszerűen botrányos.

Budapesti hajléktalanszálló (fenntartási költségek)
45 ezer Ft/ágy/hó

Ennyi pénzből a szomszédos Bécsben összkomfortos szociális bérlakást utalnak ki a hajléktalannak…

Nálunk az ellátórendszer nem a célcsoportról hanem az ELLÁTÓKRÓL szól.

A következő mottó alatt futhatna a hajléktalanszállók üzemeltetése:

Pokolian szar szolgáltatás HIHETETLENÜL DRÁGÁN….

@Lastres:


Segély témakörben két valóban sikeresen működő modell lehet érdekes:

Earned income tax credit (USA)
en.wikipedia.org/wiki/Earned_Income_Tax_Credit

Working tax credit (UK)
en.wikipedia.org/wiki/Working_tax_credit

Lényegében mindkettő FOGLALKOZTATÁSI BÓNUSZ és Milton Friedman negatív jövedelemadó elképzelésén alapszik. (De nem pontosan az, Friedman az egész rendszert akarta megváltoztatni – ezeket a megoldásokat nem támogatta)


A segély problémája lényegében az, hogy a többség számára nem éri meg kijönni belőle. A „segélyezési csapdát” (welfare trap) rég leírták már a szociológusok, közgazdászok.

en.wikipedia.org/wiki/Welfare_trap

„An example of how the welfare trap works is as follows: A person on welfare finds a part time job that will pay him/her a minimum wage of five dollars per hour, eight hours per week. The forty dollars he/she earns per week WILL BE DEDUCTED FROM THEIR WELFARE PAYMENTS LEAVING HIM/HER WITH NO NET GAIN. Frequently, in fact, they will recover A NET LOSS as the government will also levy a tax on their forty dollars. There may also be EXTRA CHILD-CARE AND COMMUTING COSTS, now that he/she is no longer able to remain at home all day. Therefore, despite performing eight hours of work productive to society (and, theoretically, themselves) they are NOW WORSE OFF than before they acquired employment.”

A negatív jövedelemadó és az állampolgári jogon garantált minimumjövedelem koncepció pontosan emiatt jelent meg.

@darkgreen: Szerintem ez nagyon jó ötlet, még bővíteném is
HANGOSKÖNYV formátum is kell
Ill. az egyetemi előadásokat videó és MP3 hanganyag formájában elérhetővé kell tenni! (esetleg egy „speech to text” alkalmazás sem rossz ötlet)

Az egyetemi tankönyveket most is mindenki másolja, az elektronikusan elérhető könyv tiszta helyzetet teremt (mondjuk a nyomdák és a forgalmazók nagyon nem fognak örülni)

@darkgreen: Találkoztam már hasonló non-profit kezdeményezésekkel:
a Mises Intézet (www.mises.org) szereti az efféle megoldásokat.
PL. – többek között –
az alábbi mű

Human Action: A Treatise on Economics (Ludwig von Mises)

Elérhető online verzióban

mises.org/resources/3250

ill. on-line hangoskönyv verzióban (szabadon letölthető MP3 formátumú hanganyag –
nagyon jó minőségű hangoskönyv, a hangoskönyv verzió még csak a nyomtatott változat egyharmadánál tart)

mises.org/media.aspx?action=category&ID=139

@valaki76: Igen!! És ezt már több nagy egyetem csinálja is.

Egyébként a tankönyvek kb. 1 dvdra rá is férnének, azaz akár offline is kiadható.

Egyre több újság használ már e-book, ill. multimédiás megoldásokat. Az Economist esetében, pl. van „digital subscription”, ill. minden szám hangoskönyv formátumban is megvásárolható (kb. 5-6 óra hanganyag)

www.economist.com/members/members.cfm?act=digitalsubscriptions

Az audible honlapjáról (www.audible.com) pedig bármilyen szakkönyvet le lehet tölteni (pénzért), akár hangoskönyv formátumban is – miért ne működhetne ez ingyen is?

A Berkeley Webcast is példaként szolgálhatna nálunk (ingyen lehet komplett egyetemi kurzusokat letölteni…)

webcast.berkeley.edu/

Az efféle multimédiás megoldások kapcsán szerintem a „Washington State Public Affairs TV Network” a legjobb

www.tvw.org


(media archives – audio video archives… életemben nem láttam még ilyen jó multimédiás rendszert, ráadásul nem is olyan drága)

– a magyar „elit” EGYETEMEKEN kéne hasonló megoldásokat alkalmazni…

Elvégre állami pénzből működnek, szerintem a magyar állampolgároknak joguk van látni, hogy mire költenek évente 200 milliárd forintot. És esetleg tanulnak is vmit (vagy kedvet kapnak a tanuláshoz…)

Persze az államigazgatásban is megvan ennek a létjogosultsága…

@valaki76:
"Az audible honlapjáról (www.audible.com) pedig bármilyen szakkönyvet le lehet tölteni (pénzért)"

Szakkönyveket nem találtam, és csak hangoskönyveket. Lehet, hogy rosszul keresek. Örülnék, ha lenne olyan portál, ahonnét valóban le lehetne tölteni szakkönyveket, de én még nem találtam. Pontosabban csak nagyon korlátozott kiadványokkal, és azok is többnyire informatikai kiadványok. Matematikai tartalommal még egyáltalán nem találtam. (Mást meg nem is nagyon kerestem.)

@darkgreen: Itt egy kicsit talán túloztam: audible (titkosított mp3) formátumban lehet letölteni hangoskönyveket – megdöbbentően nagy választékban, nagyon jó minőségben.

Pl. a „finance” tárgyszó után több mint 400 találat (hangoskönyv) van.


www.audible.com/adbl/site/enSearch/searchResults.jsp?N=+65+0+100&Ntk=S_Keywords&Ntt=finance&D=finance&Dx=mode%2Bmatchallpartial%7Cmode%2Bmatchallpartial&Ntx=mode%2Bmatchallpartial%7Cmode%2Bmatchallpartial&BV_UseBVCookie=Yes&S_Keywords=finance&P_Title=&P_Author=&P_Narrator=&Provider=&category=0&programType=65&programFormat=all&price=all&release=all&runningTime=all&languageSel=100&x=37&y=6

Gondolom e-book-ban is működik a rendszer a szerzői jogvédelem alatt állókat pénzért, a szabadon elérhetőeket ingyen lehet megkapni.

(beírtam a google-ba a „mathematics” „e-book” tárgyszavakat kidobott ezt azt)

Itt, pl. 25000 ezer e-book érhető el ingyen (elég régiek:( )

www.gutenberg.org

itt pedig több mint 2000 audiobook (szintén ingyen)

www.librivox.org

@valaki76:

Akkor, hogy jól értem-e. Van egy 15M-s társasházi lakásom. Ebből a lakás 10M, a telek 5M. Évente 5M x2%=100e Ft-ot fizetek utána adóként. Ha pedig eladom 24M-ért (mondjuk 16M+8M lebontásban), akkor (8M-5M)x60%=1,8M-t. Ha családi háznál teszem ugyanezt, akkor ott fajlagosan nagyobb arányt képvisel a telek, tehát nagobb lesz a mindkét adó.

Még egy kérdés. Van-e valami időkorlát? Mert ha teszem azt 20 év múlva adok el egy ingatlant, akkor simán nőhetett az ára jelentősen nominálisan, viszont ugyanarról az ingatlanról van szó, tehát valódi nyereségem nem keletkezett belőle. Főleg, hogyha egy másikat (pl. egy nagyobbat) veszek helyette.

Egyébként tetszik a szemlélet. És a lakosság vonatkozásában egy picit előrelátóbb, tervezőbb mentalitást alakít ki.

@Surko:
Pl. a VEKE képviselője ülhetne a BKV igazgatósági ülésein megfigyelőként szavazati jog nélkül. Így a svindlik nem maradhatnának rejtve.

LOL

Vitézy Dávid felügyelőbizottsági tag a BKV-nál már elég régóta; svindlik meg még így is rejtve maradtak.

Ez a fajta liberális mantra pedig nagyon sokat ártott az országnak az elmúlt 20 évben sajnos...