Idealizmus, mint politikai ideológia?
„Több szem többet lát” tartja a mondás. Nincs ez másképp e blog szerzői esetében sem. Pollack: Mindennek van határa című írása engem is megihletett, és talán nem haszontalan ugyanazt a témát több szempontból is megvizsgálni.
Talán akkor a legélesebb persze ez a több szem, amikor problémák, hibák észrevételezéséről van szó, különösen pedig akkor, ha a probléma a szomszédnál, másoknál van. Ahogy Petőfi írta „más szemében a szálkát megleli, a sajátjában a gerendát feledi”.
Valami ilyesmi történt most is a szlovák kormányzat részéről, amikor Dusan Caplovic a kisebbségekért felelős kormányfő-helyettes a világ tudomására hozta, hogy szerinte a romaellenesség Magyarországról szivárog be Szlovákiába.
Velős kinyilatkoztatás, szándékosan hangulatkeltő. Nem kell nyomozónak lennünk ahhoz, hogy átlássunk rajta, amikor a világ, de legalábbis Európa közvéleménye Magyarország kapcsán romák sorozatos kivégzéséről beszél, akkor a szlovák hazai romaellenességet könnyen el lehet bagatellizálni azzal, hogy hozzájuk csak és kizárólag Magyarországról „exportálják” a hazánkban erőre kapott szélsőségesek. A kontinens nyugati felén lakók ezt a fél perces hírt pedig aztán könnyedén összepárosítják azokkal a képekkel, amelyeket legutóbb szintén Magyarországról láttak, hogy fekete egyenruhás félkatonai alakulatok masíroznak az utcákon, meg középületek állnak lángokban. Ha a cél Magyarország nemzetközi lejáratása, akkor a feladat teljesítve. De tegyük hozzá, ez a mi hathatós „közreműködésünk” nélkül nem lett volna kivitelezhető. A romagyilkosságok, és a szélsőségesek randalírozásaiért nem a szlovák politikusokat terheli a felelősség.
Első felindulásában az ember könnyen a „rossz hír hozóját” teszi felelőssé, őt tekinti bűnbaknak. Az orvosok gyakran számolnak be arról, hogy amikor a páciens tudomására hozzák a betegségét, akkor tehetetlenségében a beteg az orvosra kezd hirtelen haragudni. Valami ilyesmiről van szó Caplovic kijelentése kapcsán is. Lehet, hogy a szándékai sötétek, de attól még nehezen vitatható az, hogy ma Közép-Európában talán Magyarországon a legintenzívebb a cigányellenesség, legalábbis itthon sorozatos kivégzések történnek, amit nem lehet és nem is szabad elbagatellizálni. Azaz tetszik vagy sem, de azzal szembe kell néznünk, hogy Caplovic állításának van igazságtartalma. A Magyar Gárda szlovák megfelelője a Slovenska Pospolitost (SP) vezetője Marian Kotleba nyilatkozta az alábbiakat szerdán, miután szombaton Szentmihályfalván Fico-Slota rendőrsége kíméletlenül feloszlatta a nem engedélyezett menetüket:
„További meneteléseket tervezünk a roma bűnözés ellen, rövidesen pedig pártot alapítunk, mert csak így adhatunk lehetőséget a polgároknak, hogy az igazi változásra szavazzanak.”
Cseh „testvérpártjuk” a Delnicka strana honlapján pedig egy másik vezetőjük Ivan Sykora a következőket mondta:
„Legfőbb ideje annak, hogy igazoljuk: cseh testvéreinkhez hasonlóan öntudatos szlovákként mi is képesek vagyunk tettekkel megvédeni nemzetünk minden egyes tagját, nem úgy, mint Robert Fico vagy Ján Slota, akik csak papolnak a cigány bűnözők elleni határozott fellépésről.”
Ezek hallatán, különösen ami a párttá alakulást illeti, nehéz nem gondolni arra, hogy az SP vérszemet kapott a Magyar Gárda és különösen a Jobbik EP választási sikerét látva. Ilyen módon valóban látható némi „dominó effektus”, legalábbis ami a szélsőjobb szerveződését illeti. Nyilván nem állítom, hogy Szlovákiába Magyarországról szivárog be a cigányellenesség, az ugyanis ott is „őshonos”, de abban nehezen tagadhatóan van igazság, hogy a szélsőjobb önszerveződésére Magyarország sajnálatos módon „jó példát” szolgáltatott. Külön felhívnám a figyelmet arra, hogy a nálunk „véresszájúnak” tartott Slota a szlovák szélsőjobb számára „kevés”. Legyen ez intő jel a hazai legerősebb ellenzéki párt Jobbikkal szimpatizáló szárnya számára.
Ezek után az ellen, hogy sikeresen ránk ragasszák, hogy „Európa legcigányellenesebb, legintoleránsabb országa” vagyunk, amely „megfertőzi” a térséget, azzal tehetünk, ha
1. igazságot szolgáltatunk a romagyilkosságok ügyében
2. teszünk végre valami érdemlegeset a romák társadalmi integrációja érdekében
Ez nem csak azért fontos, mert így elkerülhető, hogy a jövőben hasonló kijelentésekkel diszkreditálják hazánkat, hanem azért is, mert a romák sikeres integrációjával húzható csak ki a szélsőséges eszmék mérefoga. A Gárda betiltása ugyanis csak tüneti kezelés, a probléma gyökerét messze nem érinti. A gárdakérdés akkor oldódik meg, ha a gárda létrejöttéhez vezető okokat szüntetjük meg, mint például a cigány-magyar együttélés feszültségei.
Ez persze messze nem egyszerű feladat, nyiulvánvalóan nem én, nem itt és nem most fogom megoldani a romakérdést. De ahogyan több szem többet lát, talán több ész is többre jut. Miért ne?
A romák integrációja az egész kelet-közép-európai térségben megoldatlan. Szlovákiától hazánkon, Románián és Szerbián át egészen Bulgáriáig közös a probléma. Sajnos azonban egyetlen országban sem látható működő modell, de még csak kezdeményezés sem. Így ha a szomszédok ránk mutatnak, hogy mi vagyunk a cigányellenesség fertőző gócpontja, akkor – miután a probléma közös, a potenciális megoldásból is mindannyian profitálhatunk – vegyenek részt ők is a közös gondolkodásban, hogy miként oldható meg ez a problémakör. Dusan Caplovic kijelentésére az az eurokonform válasz (szerintem), ha meginvitáljuk az ő szakértőiket a kérdésben, hogy segítsenek megtalálni a közös megoldást. Amennyiben ők már tudják, akkor osszák azt meg velünk, mi örömmel fogadjuk a működő jótanácsaikat.
Sőt, épp ebből a kérdésből látszik, hogy több dolog köt össze minket közép-európaiakat, mint ami elválaszt, hiszen közös örökségünk, közös problémáink és közös jövőnk van. Dolgozzunk hát együtt a közös problémák megoldásában, mert mi más tudja jobban összehozni az embereket, mint a közös együtt végzett munka.
Mi, a megoldásokat kereső, a helyzetet nem csak kritizáló, a minket körülvevő világot jobbá tenni akaró, a problémák iránt nem közömbös emberek miért ne kereshetnénk meg a hozzánk hasonlókat a környező országokban is? Miért ne hozhatnánk létre Közép-Európa „LMP hálózatát”? Ha a szélsőséges eszmék „megfertőzhetik” a térséget, miért ne terjedhetne ennek pozitív ellenpárja is? Ahogy országon belül egymásra találtunk és találunk nap mint nap, ugyanúgy jöhetne létre egy nagy közép-európai közössége a tenni akaróknak. Magyar, szlovák, román polgárok közössége, amelyeket összeköt a saját környezetükért, közállapotainkért való aggodalom és tenni akarás. A közös munkát pedig elkezdhetnénk éppen a roma népesség integrációjának kérdésével. Hiszem, hogy ez a napi – legalább virtuális - kapcsolat hozzájárulhatna egymás jobb megismeréséhez, és az előítéletek fokozatos lebontásához.
Hiszek az idealizmusban!