jan
21

Klímatudatosság: nem a valóságban élünk!

A globális éghajlatváltozás lényegével és fogalmaival a hazai lakosság tisztában van, azonban az emberek döntő többsége ezt természeti veszélynek tekinti, a sokkal inkább húsba vágó gazdasági és társadalmi következményekre szinte senki sem gondol – derül ki a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Cognative közös 2009. decemberi kutatásából. Megdöbbentő, hogy többen tudnak a jég- és hóolvadásról, mint a hazánkat valóban fenyegető elsivatagosodásról. A média hatásának tudható be, hogy a Budapestiek és Pest megyeiek még a tenger- és óceánszint emelkedését is jobban ismerik mint a Magyarországon várható aszályok és szárazság veszélyét.

A kutatás során, reprezentatív mintán a 15 éves és idõsebb magyar  állampolgárok véleményét kérdezték meg. A felmérés eredményei alapján kiderül, hogy a lakosság 92%-a hallott már a klímaváltozásról, az éghajlatváltozásról nem értesültek száma ezzel szemben nem jelentős.

Csupán természeti következményekre számítunk, vagy tisztában vagyunk azzal, hogy a klímaváltozás a gazdaságunkat és a társadalmunkat is érinteni fogja?

Arra a kérdésre, hogy milyen hatásait ismerik a klímaváltozásnak, a megkérdezettek spontán módon szinte kizárólag közvetlen természeti következményeket említenek, mint például a sarki és magashegységi jég és hó megolvadása (26%), az évszakok összemosódása (23%) és az átlaghőmérséklet emelkedése (23%). Azt jól mutatja a felmérés, hogy a környezeti változásokból fakadó további következmények (fajok kihalása 6%, gazdasági és társadalmi következmények, mint például a szegények korlátozottabb alkalmazkodó képessége 4%) kevésbé jutnak be a köztudatba. Többet tudunk az olvadó jégsapkáról, mint az elsivatagosodó alföldről.

Elgondolkodtató adat, hogy egyre többen tudnak a sarki és magashegységi jég és hó megolvadásának jelenségéről, miközben a hazánkat reálisan veszélyeztető elsivatagosodás és tartós szárasság megy ki a köztudatból (28%-ról 17%-ra csökkent). Mivel a jégsapkák olvadásának kérdése egyre gyakoribb téma a mindennapi médiában, jól látszik, hogy a lakosság nagy része főleg ezekből a forrásokból szerzi ismereteit a felmelegedésről.

A vidékiek reálisabban látják az éghajlatváltozás helyi következményeit?

Igen. Úgy tűnik, hogy a Budapesti és Pest megyei lakosság körében erősebben megfigyelhető a médiahatás, mint a 8 vidéki fókuszmegyében mért mintában. A vidékien megkérdezettek közül legtöbben a jég és hóolvadást és a felmelegedést ismerik, de harmadik helyen rögtön a szárazság említése áll. Budapesten és Pest megyében is leginkább a jég- és hóolvadás jut legtöbbször eszébe az embereknek, de a várható elsivatagosodásnál még az óceánok és tengerek vízszintjének emelkedéséről is többen tudnak. Mintha a fővárosiak egy izolált buborékban élnének, ahol a valóságról begyűjtött információjuk csak a médián és a nemzetközi természetfilmeken keresztül érkezne.

A klímaváltozás lehetséges következményei közül legkevésbé aggasztónak egy új népvándorlást (éghajlati menekültek), a szegények/gazdagok közötti különbségek növekedését és a potenciális háborús konfliktusok kialakulását tartották.

Mennyit tud a lakosság a környezettudatosságra fordítani?

A lakosság klímatudatosságra törekvése a megkérdezettek saját bevallása szerint olyan kis költségvetésű újításokban mutatkozik meg jelentősebben, mint például a hagyományos izzók energiatakarékosra való cseréje (58% számolt be erről), a nyílászárók kicserélése (36%) vagy a háztartási gépek készenléti üzemmódjának kiiktatása (36%). Nagyobb befektetéseket csak kevesen engedhetnek meg maguknak.

Milyen igényeket támaszt a lakosság a zöld civil szervezetek felé?

A tavalyi évhez képest az emberek egyre inkább a környezetszennyező vállalatokkal szembeni határozott fellépést, az egyre szélesebb körű tájékoztatást és felvilágosítást várják el, továbbá azt, hogy képviseljék a megújuló energiaforrások támogatásának ügyét a hazai politikai életben. Érdekes jelenség azonban az, hogy az országos kampánykörutak és az aláírásgyűjtés tetszési indexe csökkent az elmúlt egy évben, holott a civileknek ez az egyik meghatározó eszközük arra, hogy elérjék a korábban igényként támasztott célokat. Mintha azt mondaná a lakosság, hogy a zöld szervezetek oldják meg a problémát, de nekünk ne kelljen tenni ezért semmit. Pedig a civil szervezeteknek és a lakosságnak kölcsönösen szüksége van a folyamatos kapcsolattartásra és a társadalmi hálózat kialakítására.

E két utóbbi eredmény alátámasztja, hogy a lakosság rövid vagy esetleg középtávon megtérülő környezetbarát befektetésekbe anyagi körülményeitől függően belevág, azonban a hosszú távú projektekhez úgy ítélik meg, hogy mindenképpen támogatásra van szükségük, és ebben a zöld civil szervezetek közreműködését és a politika érdemi válaszát várják.

Forrás: Magyar Természetvédők Szövetsége - www.klimatorveny.hu

A bejegyzés trackback címe:

https://lehetmas.blog.hu/api/trackback/id/tr551669058

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Beszéljünk az időjárásról 2010.01.28. 13:11:05

Gimnazista koromban elterjedt nézet volt, hogy akik „csak” az időjárásról tudnak beszélni, azok unalmas alakok. Bár ezzel a megközelítéssel már akkor sem értettem teljesen egyet (nyilván unalmas lehettem), az éghajlatváltozás körül fokozódó...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

sztd 2010.01.21. 13:53:18

Első? :)

A problémát valamivel súlyosabbanak látom. Amikor a budapesti rokonaimnál ez szóbakerült, és elmondtam nekik az Alföld sivatagosodását, akkor a válasz ilyen mondatokban összegezhető:
"Ugyan már! Ki mondja ezt?! Ez hülyeség! Eddig sem sivatagosodott el! Ha elsivatagosodás van, akkor azt úgy sem lehet megállítani!"

Szóval ezen a területen elég sok sürgős és fontos munka van, ami a tájékoztatást illeti.
Ha belegondolok, hogy az egészségügyet vagy oktatást a semmiből is újra fel lehet építeni (szándék és évtizedek kérdése), de egy elsivatagosodott alföld az kb. örökre sivatagos marad, akkor szerintem ez hosszútávon a legsúlyosabb problémánk.

Pólópokol - David · http://polopokol.hu 2010.01.21. 14:09:05

Nem is az a baj, hogy ne lehetne egy elsivatagosodott tájat újra termpre fordítani, hanem az, hogy miért kellene így történnie, ha mindenkinek jobb és olcsóbb is lenne az, ha egyáltalán nem is hagynánk elsivatagosodni?

latte · http://midterms.blog.hu 2010.01.21. 15:22:46

Talán azért van ez így, mert sokan külföldi sajtóból hallanak többet erről a témáról, a magyar sajtó is inkább csak külföldi anyagokat vesz át, meg valami miatt a jegesmedve lett a globális felmelegedés globális szimbóluma. Lehetne esetleg valami magyar szimbólumot is találni.

CsibaKata 2010.01.21. 17:47:05

@latte:
Szerintem is azért van ez így, mert a médiában azt mondják, hogy tenger és óceánszint emelkedés várható.

Az a megdöbbentő, hogy a kizárólag városi életforma arra predesztinál, hogy egy kvázi üvegbúrában élj, és közvetítőkön keresztül kap csak híreket a valódi környezetedről. A tudatod mintha le lenne csatlakoztatva a rendszerről, hogy nagyon futurisztikusan fogalmazzak. De a tested valójában állandó szerves kapcsolatban van a tágabb környezettel, a földdel, a levegővel, a vizekkel, és továbbra is függ az ökológiai/környezeti/természeti folyamatoktól, csak nem veszel tudomást róla, mert kiesett a tudatodból. Érdekes dolog ez. És sajnos rizikós.
No persze nincs olyan ember, aki az egész rendszert tökéletesen ismerné, főleg hogy az folyton változik. De vannak olyanok, akik azt mondják, hogy jobb félni mint megijedni, jobb időben felkészülni, és elővigyázatosan cselekedni.

creativecitizen 2010.01.22. 16:38:23

olyan mélységű elemzéssel és széles összefüggéseket felvető szempontokkal, mint ami a külföldi sajtóban messze jellemzőbb volt a klímacsúcs idején, Magyarországon nem igazán találkoztunk ... (vagy elkerülte a figyelmem ...)

példaként a Guardian vezércikként megjelent írása, magyar fordításban: lmv.hu/COP15_Monbiot

a közgondolkodás talán részben azért is van távol még a tényleges érdemi összefüggések megértésétől, mert ilyen szinten a fősodrú média is kíméli magát, meg a közt is, sokszor csak részproblémák prezentálásáig jut el, felületesen, érdekességeket kiragadva ...

hulyeinformatikus 2010.01.23. 13:27:25

@creativecitizen:

Talán, mert kormányzati szinten sem foglalkoznak a kérdéssel.
A KVVM tevékenysége kimerül (haveri) média cégeknek adott ad-hoc kampányokban.

Illetve egy Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiára tellett még:

(gyurcsányi reformkor üdítő kivételeként még társadalmi vitára is bocsájtották..)

www.ktm.hu/cimg/documents/nes080214.pdf

A KVVM honlapja alapján talán Persányi alatt valami mozgolódás, hogy azóta mivel foglalkoznak, homály fedi.

Kata belecsapott egy olyan témába, ami szinte minden rendszert érint.
Jó lenne itt is 120+ post-ot látni.

valaki76 (törölt) 2010.01.23. 14:28:02

Meggyőződésem, hogy „földhözragadtabb” környezetvédelem kell, nem szabad a „a globális klímavédelem” ügyét a zöld mozgalom középpontjába állítani, egyszerűbb, érthetőbb üzeneteket kell megfogalmazni az átlagember számára az egészséges lakó- és munkakörnyezet, ill. az életminőség témakörök mentén.

(a globális felmelegedéssel kapcsolatos modellek erősen spekulatívak, jobb ezeket meghagyni a tudományos világ és az érdeklődők számára, na meg aztán aki lokális szinten sem tud jelentős eredményeket felmutatni az miért akar globális szinten cselekedni???)

senkifalvi 2010.01.23. 16:35:56

Meggyőződésem, hogy „földhözragadtabb” környezetvédelem kell
Hát ezzel maximálisan 1etrértek.A falusi paraszt/nevezzük a nevén-nem őstermelő/ honnan tudja,h mire készüljön,mit vessen,h arathasson is.Milyen módszerekkel kell dolgoznia,h a továbbiakban is életben maradhasson.A gyakorlatban Józsi bácsi mit tud tenni az elsivatagosodás ellen?Nagyban,gondolom víztározókra lenne szüxég,de ezt nem 1 magángazdálkodó fogja megoldani.Mi az,amit én a délalföldi vályogházamban a hozzátartozó kertemben meg tudok tenni?Mi az,amit esetleg a község saját hatáskörben meg tud tenni?Földhözragadtabb megközelítés,megfogalmazás kell.Attól tartok,h a külféle tudományos értekezésekben foglaltakat át kellene ültetni józan paraszti nyelvre,alátámasztva józan paraszti érvekkel.

senkifalvi 2010.01.23. 16:37:52

miután a parasztból nehezebben tudunk professzort produkálni,h megérthesse...

CsibaKata 2010.01.23. 17:19:05

Maximálisan egyet értek a "földhöz ragadtsággal". Épp azon fakadtam ki tanulmány kapcsán, hogy (populista sarkítás bekapcs) a Budapesti lakosság kérem fél, hogy itten majd jön a tengerszint emelkedés, meg a sós víz (sarkítás kikapcs).
A klímakutatás valóban elképeszetően bonyolult, és soha senki nem tagadta, hogy rengeteg benne a modellezésen alapuló előrejelzés, becslés.
Úgy tűnik, hogy a jósolt folyamatok gyorsabban történnek, mint gondolták 10 éve. Mindenki az olvadó gleccserekről beszél, mert azokat már fotóval lehet bizonyítani.
A kulcskérdés most az, hogy tudunk e alkalmazkodni, ha még nem tudjuk pontosan, hogy mihez. Legalábbis bennem ezek szoktak (gondolom másban is) felmerülni.
Ha azt vesszük alapul, hogy Mo-n a szárazság erősödése, és az aszályos időszak kitolódása, a csapadék kiszámíthatatlansága, a környező hegyek olvadékának kiszámíthatatlansága a legvalószínűbb, akkor nekem okosnak tűnik ezekre felkészülni biztos, ami biztos.
Például tanulmányozni aszályos területek régi (sokszor fenntarthatóbb mint a mai) vízgazdálkodási, esővízgyűjtő és tároló módszereit. Glied Viktor: Vízkonfliktusok c. tanulmánykötetében olvastam ilyenekről legutóbb, de a neten is biztosan van.

A folyamat mérséklése, pedig az egyes ember és a vezetés dolga egyaránt. Nézzétek meg a www.klimatorveny.hu oldalt. Ez itt nem a reklám, hanem a tájékoztatás helye. Ha van civil szervezet ismerősötök, aki támogatná a törvény megszületését, akkor jelezzétek nekik.

sztd 2010.01.24. 14:37:25

@CsibaKata: Az aszályos területeken árvízi gazdálkodás volt. Normál esetben Andrásfalvi Bertalan könyvét (Duna menti népek ártéri gazdálkodása) ajánlanám, de még nem sikerült elolvasnom, szóval még nem ajánlom. De erről szól a Sárköz területén.

Kala Rima 2010.01.29. 13:59:56

@creativecitizen: Egyetértek, hogy a szélesebb összefüggéseket felvető gondolkodás nem jellemző, különösen nem ezt közvetíti a média. Ennél is nagyobb baj, hogy pl most itt is a sivatagosodás (na jó, félsivatagosodás, mert 96-ban félsivataggá nyilvánította a FAO a Homokhátat) környezeti és mezőgazdasági oldaláról értekeztek. Igen, földhözragadtabb környezetvédelem kell, ami akkor bír az lenni, ha a környező társadalmi jelenségekre is figyel. Szerintem.
A Homokhát régóta az egyik leginkább leszakadó térség, óriási a szegénység. Ha nem küzdenének ott régóta a mezőgazdasággal, öntözéssel, a helyzet sokkal rosszabb lenne.
Az a vicc, hogy többek között ez a kényszer hozta létre pl az egyik első TÉSZ-t ami tényelg működik, és szövetkezésből, helyi gazdaság fejlesztésből példaértékű. És egyébként az óriási szegénységgel is próbálnak értelmesen kezdeni valamit, ami kevés lepukkant vidékról mondható el. Érdemes lenne nem különszedni, legalább ebben a körben, a szegénységi és a környezeti ügyeket. Ha ez érdekel valakit: szocialisfejlesztes.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=202&Itemid=1

darkgreen 2010.01.31. 20:23:52

@sztd: Én viszont már olvastam, és nagyon tudom ajánlani. És ha már az Ekvilibrum könyvekről esett szó, Molnár Géza A Tiszánál című könyve hasonlóan jó.

A lényeg, hogy régen nem giga víztározókat építettek és nem szorították gátak közé a folyót, hanem fokgazdálkodást folytattak. A fokokon kiengedték a folyó vizét amikor az áradt, és ott tartották a következő áradásig. Ennek Mária Terézia vetett véget, amikor a hajók vontatása érdekében az összes fokot betemettette. Azóta vannak árvizek a Tiszán.

Amúgy nem furcsa, hogy Magyarországon folyik keresztül Európa két, legnagyobb vízhozamú folyója, és röhejes szintű az öntözés? Az elsivatagosodástól kell tartatnunk?

miva? 2010.02.01. 10:03:55

Nem kellene egy szigorúan tudományosan elfogadott tényekre alapuló jelenségtárat létrehozni?
Feltüntetve, hogy a légkör klímája soha nem volt stabil, hogy a hőmérséklet és a CO2-koncentráció olyan határok közt változott eddig is, amibe a jelenlegi értékek bőven beleférnek, hogy O18/O16 aránnyal mért hőmérsékletek és a CO2 koncentráció közt, amelyeket a jégmintákból igen hosszú időre viszamenően tök pontosan tudunk mérni, ijesztő korreláció van. Hogy nem tudjuk a bioszférát tönkretenni, csak az ember számára tudjuk élhetetlenné tenni a bolygót (meg persze számos indikátorfaj számára).
És emellett a hivatalos zöldeknek kellene a megalapozatlan állításokat is helyére tenni: A vénusz nem példa az üvegházhatás által elérhető jövőbeli állapotunkra számos okból kifolyólag, a légkör melegedésével összefüggő folyamatok nem nevezhetők kaotikus folyamatoknak nyugodt lelkiismerettel, és még számos olyan rémhír, ami könnyedén cáfolható.
Az a baj, hogy van pár olyan tény, ami bőven elég lenne a totális pánik kirobbanásához, de hozzátesznek olyanokat, amelyeket könnyű megcáfolni, és ha valaki ezt megteszi, akkor a többi meg nem cáfolt "rémhír"-ről is azt gondolja a nép, hogy tuti azok is meg vannak cáfolva. Akkor most mit kell elhinni.
Szóval legyen már egy olyan gyűjtemény, ami a nem kérdéses tények tárháza, és esetleg egy másik, ami a véleményes dolgokat gyűjti össze, hogy világos legyen mindenki számára, mik képezik egyáltalán vita tárgyát, és melyeket fogad el még a klímavédelem ellenérdekeltségébe tartozó tömb is.
Az is éppen elég ijesztő lista. :D

CsibaKata 2010.02.04. 15:43:25

@hulyeinformatikus:

a természet, és azt vizsgálva az ökologika alapvetően olyan, hogy bármelyik pontján fogod meg, összefügg az egésszel, és nem csak ökológiai válaszokig jutsz

creativecitizen 2010.02.06. 10:31:21

@Kala Rima:
:-))
mint ahogy mondjuk is: gyakorlatilag az ökopolitika koherens és komplex rendszere mélyén az a környezeti igazságosságra törekvés áll, amely az ember és a természeti környezet harmonikus együttlétezéséből kiindulva bőven rendelkezik társadalompolitikai üzenetekkel ...
köszönet a linkért :-))

Éhesló 2010.02.22. 09:15:40

Jelentős spéttel, de megjelent egy érdekes cikk a tiltott oldalon, ahol az ördög maga ír, nap nap után:
kuruc.info/r/9/55237/
Érdeklődő kollégáknak nem lenne káros elolvasni ezt s bár hosszú, de jól adatolt cikket.
És elnézést az ördög megidézéséért ezen a szent helyen.

aliendriver 2010.02.26. 20:57:34

@miva?: Az a nagy problema, hogy nem tudsz fuggetlen szakertoket osszeszedni. Sot, olyannyira, hogy egy szakerto x napon azt mondja, h a globalis felmelegedes merteke oriasi mertekkel tullepte mar a tobb szaszezer evre misszamenoleg mert atlagot, y nappal kesobb, meg azt mondja, hogy bocs tevedtem.

De akar igazuk van, akar nem, sokmindenen valtoztatni kell, mert ha tegyuk fel semmifele hatassal nem vagyunk a globalis felmelegedesre, akkor is budos van ba*d meg a varosban.

A masik meg az, h a klimavaltozas miatt az alfoldon nem az lesz a problema, h elsivatagosodik, hanem az, hogy szep nagy feher ho fogja fedni. (Eszaki sark elolvad, golfaramlat leall, hello szia jegkorszak)

divinus viridis 2010.03.01. 21:35:49

Igen, káosz van a fejekben. A kopogtató-gyűjtéskor is megtapasztaltam, volt, h a zöld szó vágta ki a biztosítékot. "Ja, azok miatt nem épülnek autópályák!"
Mások azt nehezményezték, hogy az LMP környezettudatossága nem elég nyilvánvaló.(?)
süti beállítások módosítása