dec
22

Karácsonyi ajándék a budapesti tömegközlekedőknek – egyelőre nincs

Szívesen írnám legalább azt, hogy hoztunk is meg nem is, mert nagyon akartunk – de ez az eredményen sajnos nem változtat.

Még a december 15-ei fővárosi közgyűlési ülésre nyújtottuk be a javaslatunkat, melyben a budapesti alkalmi tömegközlekedőket szerettük volna a mainál sokkal jobb helyzetbe hozni. Azért őket, és egyelőre nem a bérleteseket, mert a jegyek forgalma az összes tarifabevételben igen kis részt tesz ki, ezért itt még a mai sanyarú helyzetben is nagyobb a mozgástér. Szintén fontos érv volt, hogy a tömegközlekedés részaránya az összes utazáson belül hatékonyan növelhető úgy, hogy a rendszer az alkalmi használókra igen kedvező benyomást tesz – például egy igen méltányos jegyrendszerrel –, és így a későbbiekben ezek az utasok kevésbé húzódoznak a tömegközlekedés használatától; alkalmasint idővel rendszeres használókká, bérletes utasokká válnak.

Sajnos a javaslatainkat a többség nem fogadta el, de Tarlós István igen elismerően szólt róluk, és egy határozatban a jegyrendszer módosításainak kivizsgálását is elfogadta a Közgyűlés, három hónapos határidővel. Noha ez egyelőre szinte semmilyen jogi kötelezettséget nem jelent a városvezetés számára, azt megígérjük, hogy három hónap múlva a vizsgálat eredményeit szívesen elemezzük, és újra akcióba lendülünk egy jobb tarifarendszerért.

Az előkészítési fázisban a fővárosi közlekedésügy felelőseit kitartó telefonos hajkurászás után is csak egyszer sikerült elérni (a javaslatainkat előzetesen elküldtük), s akkor is csak pár rövid, elemi kifogást ismerhettünk meg, így kompromisszumkeresésre, konzultációkra nem nyílt mód. Az általunk javasolt intézkedéseket és az ellenvetéseket most itt összefoglaljuk, és bízunk abban, hogy a jövőben, ebben a témában további, pozitívabb hírekkel is szolgálhatunk.

1. intézkedés: a vonaljegy időalapúvá tétele. Ennek lényege, hogy a vonajlegy ne felszállástól leszállásig szóljon, hanem egy adott időtartamon belül bármennyi átszállásra is jogosítson. Ezt az időtartamot mi 90 percben javasoltuk megállapítani, tekintve, hogy így a budapesti utazások többsége egy jeggyel megtehető.

Ez eddig elég magától értetődő, azonban jelenleg a BKV járműveinek egy részén a jegyérvényesítő készülék nem időbélyegzős, hanem lyukasztós, így nincs lehetőség az utazás kezdő időpontjának rögzítésére. Ennek megoldására javasoltuk, hogy ilyen esetben az átszálláskor a jegy másik végét kelljen érvényesíteni, s ha az is lyukasztós, akkor a jegy sima átszállójegyként funkcionált. Ha a második érvényesítés időbélyegzős, akkor a jegy még 60 percig érvényes (azt itt megjegyezzük, hogy azoknak az utazásoknak száma, ahol az utas előszörre és másodszorra is csak lyukasztóval találkozik, ráadásul még egyszer át kell szállnia, igen kevés).

A fenti rendszer lehetővé tenné, hogy az időalapú jegy bevezetésével ne várjunk az elektronikus jegyrendszer bevezetéséig (azaz optimista esetben is még két évig), hanem akár holnaptól bevezethessük azt.

A legfontosabb ellenérv, amit e megoldás ellen fel lehet hozni, az, hogy a lyukasztós és bélyegzős járműveket vegyesen használó vonalakon a véletlen dönti el, hogy a jegy pontosan meddig lesz érvényes. Fontos azonban tudni, hogy a mai rendszerhez képest ez csak annyit jelent, hogy az utas azt nem tudja előre, hogy hogyan jár jobban, és ha mindig a legkevésbé jó eshetőségnek megfelelő számú jegyet tart magánál, nem marad érvényesíthető jegy nélkül. Kompromisszumként javasoltuk volna, hogy olcsóbbá válva maradjon meg a mai vonaljegy, és az időalapú jegy neve legyen más, így aki teljesen biztosra akar menni, továbbra is utazhat vonaljeggyel.

Azt az ellenérvet is fel lehet hozni a megoldásunk ellen, hogy az eddig lyukasztóval elhasznált jegyek hirtelen egy második utazásra felhasználhatóak lesznek, illetve azt is, hogy az egyszer kilyukasztott jegyek később, az utazás megszakítása után is újra használhatóak. Az első kifogásra is megoldás, hogy a régi vonaljegy megmarad, és az időalapú jegynek más a neve, az utóbbi probléma pedig az átszállójegy kapcsán ma is fennáll. Hangsúlyozni kell továbbá, hogy az utasok inkább „trükközzenek” a jegyekkel, mint blicceljenek vagy autózzanak.

2. intézkedés: olcsó szakaszjegy. Azoknak, akik csak pár megállót utaznak, vonzó, ha ezt az alapjegy áránál olcsóbban is megthetik. Ezért célszerű egy olyan jegyet bevezetni, mely az alapjegynél sokkal rövidebb időtartamú utazást tesz lehetővé (15 perc, lyukasztós járművön időkorlát nélkül használható, de átszállásra nem jogosít), és olcsó (200 Ft).

A fő ellenév itt is az „előre nem tudás”, és az ellen-ellenérvek is azonosak.

3. intézkedés: használható mobiljegy. A mi javaslatunk szerint az egynapos vagy annál rövidebb időtartamú, időalapú jegyek (a napijegy, a fenti időalapú alapjegy és a szakaszjegy) mobiltelefonon is megválthatóak, méghozzá felár nélkül. Ez utóbbi kitétel azért magától értetődő, mert a biztonsági papírjegyek többe kerülnek, mint a jegy megváltásához szükséges, nagykereskedelmi áron fizethető sms-forgalom, így a BKV is csak nyerne ezzel a konstrukcióval.

Ez a mobiltelefonos jegy – ellentétben a régebben becikkelyezett, de soha meg nem valósult mobiljeggyel – nem hoz létre egy új, drága mobilos jegytípust, hanem pofonegyszerű módon kezeli a problémát. A mobiljegy várható népszerűsége miatt az első két pontban felhozott, papírváltozatokkal kapcsolatos ellenérvek teljesen jelentéktelenné válnának.

Ellenérv nem volt.

4. intézkedés: a nagycsaládosoknak is megfelelő családi jegy. A mai családi jeggyel két felnőtt és három gyerek utaztatható, így ez pont a leginkább támogatandó célközönség, a nagycsaládosok igényeit nem fedi. Ezért javasoltuk mi a felnőttek számának háromra emelését (pl. egy nagyszülő, kísérő vagy a legidősebb testvér számára), illetve annak megengedését, hogy ha az összes gyerek egy családból van, számuk ne legyen korlátozva.

Ellenérv nem volt.

5. intézkedés: a napi és a háromnapi jegy időbélyegzős érvényesítése. Jelenleg az utas a jegy megvásárlásakor kell, hogy eldöntse, mikor kezdi meg az utazást, azonban ha ezek a jegyek időmegjelölés nélkül, elővételben is megvásárolhatóak lennének, időbélyegzős járművön az utas tetszőleges időben elkezdhetné használni őket. Ez nagy könnyebbség lenne pl. annak, aki megveszi a napijegyet, de mielőtt utazni kezd, még valamit el kell intéznie. Természetesen kívánságra az ilyen jegyek pénztári érvényesítését is biztosítani kell a jövőben is.

Az ellenérv itt az volt, hogy a napijegy nem fér bele a jegyérvényesítő készülékbe. Külföldön ezt úgy oldják meg, hogy az utasok hosszában összehajtják a napijegyet, de kompromisszumként késleltetett hatályba lépéssel az is megoldható lett volna, hogy a BKV új, vonaljegyalakú napijegyeket tudjon nyomtattatni.

6. intézkedés: csúcsidőn kívüli kedvezmények. Mivel a tömegközlekedés eszközparkjának méretét és ezáltal a költségek tekintélyes részét a legnagyobb terhelés határozza meg, a rendszer szempontjából kedvező lenne, ha többen utaznának csúcsidőn kívül. Ezt segítené elő a javaslatunk, hogy a mobiljegy csúcsidőn (reggel 6:00--9:00, délután 16:00--18:00) kívül 20%-kal olcsóbb legyen, illetve egyes bérleteknek (pl. a havibérletnek) legyen egy 30%-kal olcsóbb, de csak csúcsidőn kívül érvényes változata.

Ellenérv nem volt.

7. intézkedés: a jegyárak rendezése. Ez a javaslatunk részben technikai volt, miszerint a kisebb jegyfajták árát nem egymástól függetlenül határozta meg, hanem szorzókkal egymáshoz kapcsolta. Ami ennél fontosabb, ez a javaslatunk lényegesen csökkentette volna a ma erősen túlárazott napijegy, a háromnapijegy és a hetijegy árát (960 Ft, 2400 Ft, 3840 Ft).

Ellenérv nem volt.

8. intézkedés: a bérletárak rendezése. Ez nagyrészt technikai javaslat, a bérletárakat rögzítette volna egymáshoz különböző szorzókkal. Ezen túl a mozgáskorlátozottak bérletét és a kétheti jegyet egy kicsivel olcsóbbá tette volna.

Ellenérv nem volt.

A bejegyzés trackback címe:

http://lehetmas.blog.hu/api/trackback/id/tr692532122

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Member · http://lehetvelem.blog.hu 2010.12.25. 20:52:02

Nem vagyok nagy pesti, sőt, ellenben szimpatikusak az itt leközöltek, ugyanis mindig hörgéssel tölt el, amikor 3 jegyet el kell vernem, csak mert adott irányba nem vezet egyenes járat. Én úgy csinálnám, hogy legyen egy, a jelenlegihez hasonlóan egy alkalommal használható, és egy átszállós, időkorlátos jegy.

trabant 2010.12.27. 01:11:21

"célszerű egy olyan jegyet bevezetni, mely az alapjegynél sokkal rövidebb időtartamú utazást tesz lehetővé (15 perc, lyukasztós járművön időkorlát nélkül használható, de átszállásra nem jogosít), és olcsó (200 Ft)."

Miért lenne olcsó a három-négy felszíni megállóért 200 forint? Inkább nagyon drága megoldás lenne.

100 forintért viszont (harmad-szakasz harmad-áron) mindenkinek megérné, és garantáltan nagy forgalmat bonyolítana le és rengeteg plusz bevételt szerezne vele a BKV. Ha mecsinálnák, mindenki jól járna vele.

trabant 2010.12.27. 01:31:45

"mobiljegy csúcsidőn (reggel 6:00--9:00, délután 16:00--18:00) kívül 20%-kal olcsóbb legyen, illetve egyes bérleteknek (pl. a havibérletnek) legyen egy 30%-kal olcsóbb, de csak csúcsidőn kívül érvényes változata."

Miért ne lehetne reggel 9:00 óra után érvényes (napi)jegy vagy bérlet, vagy éppen nyugdíjasbérlet is 20-25%-kal olcsóbban? Többen megengedhetik maguknak a kilenc óra utáni indulást, miért ne utazhatnának olcsóbban? Nyugaton egyáltalán nem ismeretlen a 9 órás bérlet, sokan használják is.

Biztosan emelkedne az ilyen kedvezményes jegyek és bérletek iránti kereslet. Akiknek drága a normál árú, a kedvezményest ellenben megvennék, amivel újabb rétegeket vonhatna be a BKV a nyilvános közlekedésbe.

trabant 2010.12.27. 01:41:59

"kisebb jegyfajták árát nem egymástól függetlenül határozta meg"

A "kisebb jegyfajta" alatt mit kellene érteni?

Más:

Miért csak havi bérletek vannak? Miért nincs például kétheti vagy kéthetes diák és nyugdíjas bérlet?

Akinek az egy hónap sok, mert annyit nem tölt Bpesten, ezért nem veszi meg a havi bérletet, de az utóbbit biztosan megvenné, ha lenne. Így viszont amíg nincs, addig annak a bevétele nem gyarapítja a BKV-t.

Több rugalmassággal többre mennének!

bozon 2010.12.27. 11:37:31

@trabant:
- A szakaszjegy ára:
200 Ft már érezhetően olcsóbb a vonaljegynél, de a pontos árról biztosan lehetne vitatkozni. Én például olcsóbbá tettem volna, de azért ahhoz is viszonyítani kellett, hogy az új szakaszjegy a mai, jóval gyíkabb, rettenetesen drága metrószakaszjegy (250 Ft!), illetve részben a hagyományos, buta vonaljegy (320 Ft) örököse.

- Kedvezmény kilenc után:
Pont kilenc utánra vonatkozik a kedvezmény, a szövegben megjelölt időszak a csúcsidő.
Igen, a külföldi kilencórás jegyek is arra valóak, hogy az ember a reggeli csúcsidőt elkerülje.

- Mi a "kisebb jegyfajta"?
Minden, a hetijegyig bezárólag (már így is hosszú lett a szöveg, nem lehetett pontoskodni).

- Miért nincs diákoknak, nyugdíjasoknak hetijegy?
Mert olyan jelentős kedvezményt kapnak, amivel csak a tényleg rendszeres használatot illik támogatni. Alkalmi, 60%-os kedvezményt kapó utasokkal már a jegyeket kinyomtatni sem érné meg.

Bartoki 2011.01.03. 15:58:36

"A fenti rendszer lehetővé tenné, hogy az időalapú jegy bevezetésével ne várjunk az elektronikus jegyrendszer bevezetéséig (azaz optimista esetben is még két évig), hanem akár holnaptól bevezethessük azt."

Ha legalább annyit elérnénk, hogy ha időbélyegzős készülékkel van érvényesítve, legalább ott időalapú legyen, már az is haladás lenne.

De időalapú esetben is jó lenne disztingválni: 30, 60, 90 perces jegyek kellenének, mert különben a "csak néhány megállós" userekkel igazságtalan. Vagy legalább 30 és 60.

Egyébként az én vallásomba beleférne az összes jármű gyors felszerelése időalapú bélyegzővel arra az optimista 2 évre amíg az elektronikus jegyrendszer megvalósul (több lesz az).

törzsmókus 2013.09.11. 00:45:18

@Bartoki: „arra az optimista 2 évre amíg az elektronikus jegyrendszer megvalósul (több lesz az).” és tényleg több :-/