jan
06

A magyarok adóitól ments meg, Brüsszel, minket!

"Being a Member State of the EU, Hungary must be induced to withdraw these unjust burdens."

Figyelemre méltó és nem túl meglepő támadás indult a magyar kormány ellen. Kivételesen nem a médiatörvény által nemzetközileg felvert porra gondolunk. Mint azt a napokban több német és magyar médium is hírül adta, 13 óriáscég már december közepén levelet küldött az Európai Bizottságnak, amelyben kikelnek a szektoraikra kivetett válságadók ellen, és felszólítják a Bizottság elnökét, alelnökeit és tagjait, hogy tegyenek meg mindent a magyar gazdaság tönkretétele ellen

A ballib média kezét dörzsölve számolt be az esetről, hogy lám-lám, mi előre megmondtuk, hogy baj lesz, ha Orbán összeakasztja bajszát a befektetőkkel! Vicces módon még a német gazdasági minisztert is tanúként citálják, mintha megszólalása azt jelentené, hogy már csak napok kérdése, hogy a Bundeswehr mikor vonul be Budapestre, dobja ki az Orbán-kormányt a Parlament ablakain és feszíti ki az E.on vagy az RWE lobogóját a Sándor-palotára. Pedig Rainer Brüderle annak a német liberális pártnak az egyik (ui. erős a mezőny) legtehetségtelenebb és legnépszerűtlenebb minisztere, amely se gazdaságfilozófiájában, se a hatalomhoz való elvtelen ragaszkodásában, sőt talán korrupciós ügyei számában se különbözik nagyon a közelmúltban kimúlt magyar testvérpártjától, és jelenleg a közvéleménykutatásokban megérdemelten a parlamenti küszöbbel küzd. Egy ilyen miniszter kijelentésének még az olyan ügyekben is csak nagyon mérsékelt súlya van, amelyekre a német kormánynak konkrét ráhatása van – hát még egy olyanban, amelyre szinte semmi.

Nos, el kell hogy keserítsem azokat az ellenzékieket és londonielemzőket, akik szerint Orbánék ezzel megbuktak és csak napok vagy hetek kérdése, hogy mikor kezd el a nemzetközi tőke kimenekülni Magyarországról, meg gazdasági összeomlás és izé. Nem fog. Köszöni, jól van.

Ez a történet ugyanis elsősorban nem Magyarországról szól. Bármekorra is ezen cégek összes gazdasági teljesítménye a magyar gazdasághoz viszonyítva, az ő teljes birodalmukban csak egy jelentéktelen határmezsgye vagyunk, meg se éreznék, ha elveszne számukra a magyar piac. Sokkal inkább az a tét, hogy divatba jön-e az Európai Unióban a tőke bevonása a közteherviselésbe. 

A neoliberális Zeitgeist hatékonyan hitette el az emberekkel, hogy amikor krízis van, akkor csak az adófizetőknek, közalkalmazottaknak, diákoknak, családoknak, szociális ellátórendszerekre szorultaknak kell a zsebükbe nyúlniuk.  Még akkor is, ha a krízist a multik felelőtlen, gátlástalan üzleti gyakorlata okozta. Nagyon szépen látszik mondjuk az EU- és az IMF-féle "segélycsomagokon" – legyen szó a magyar, a román, a görög vagy legújabban az ír példáról –, hogy mindenhol elsősorban a (szociális és az állam üzemeltetésével kapcsolatos) kiadások látszólag gyors eredményt hozó, de hosszabb távon romboló lefaragása a cél. Hogy ez a narratíva mennyire igaz, azt legjobban az ír példa mutatja. Hiába próbálta a német és a francia kormány rákényszeríteni az ír vezetést, hogy megmentésükért cserébe emeljék meg a nevetségesen alacsony (12,5%) társasági adójukat, amit csak a német, francia és egyéb európai adófizetőknek köszönhetően tudnak fenntartani, nem ez történt.  Az ír kormány is jobban fél a multik haragjától, mint a hazai és európai tömegekétől.

Ebbe a levesbe piszkított bele Orbán Viktor válságadója. Ez ugyan önmagában egy elég primitív eszköz (ezt még a miniszterelnök is elismeri), fura módon mentesülnek alóla Fidesz-közeli cégek, és egy rakás problémát, amit a multik és a tőke okoznak, érintetlenül hagy. Ámde meglehetősen szokatlan módon a nagy cégek zsebébe nyúl, hogy a büdzsé hiányát valahogyan kiegyenlítse. Vagyis a tőkét terheli, nem a munkát.

Orbánék – ez még a panaszlevélben is benne van – az említett szektorok nyereségének kb. a felét veszik el. Márpedig aki látott már multikönyvelést, az tudja, hogy a hivatalos nyereség köszönőviszonyban sincs a magyar vállalataikból kiáramló tőkemennyiséggel. A nyereség annyi, amennyit a cégvezetés ebből diplomatikusnak érez bevallani. Tehát a konkrét "sarcot" ezek a cégek, akik itt panaszkodnak, alig érzik meg.

Akkor mégis, mire a nagy cécó? A cégeknek két dolog fáj. Egyrészt az, hogy Magyarország eddig tisztességesen eljátszotta a jó gyarmat szerepét és hagyta, hogy a külföldi tőke azt tegyen itt, amihez nagyjából kedve van (sőt, ezt még a hivatásos hitvallásnak megfelelően nagyvonalú adómentességekkel is támogatta), most pedig hirtelen mintha letérne erről a pályáról, amelyet neki az Európai Unió boldog tőkeparadicsomában kijelöltek. A cégek szerint pedig az Európai Bizottság szent kötelessége, hogy "mindent megtegyen, ami hatalmában áll, hogy a magyar kormányt a befeketők számára stabil jogi környezet fontosságáról meggyőzze".

Érdekes lesz figyelni, hogy az EB minderre hogyan reagál. Az, hogy az ügyben a biztosok közül eddig csak az információs társadalomért felelős Neelie Kroes szólalt meg, azt mutatja, hogy ha valami (joggal) aggasztja az EB-t, az sokkal inkább a médiatörvény kérdése, mint a Robin Hood-adók. Még Kovács Laci bátyánk is (akinek azért van némi idevágó tapasztalata) nagyjából kizártnak tartja, hogy a magyar elnökség vége előtt ebben az ügyben az Unió részéről bármiféle konkrét lépés történjen. Egy olyan alapvető kérdésben mint a Robin Hood-adók, az EB amúgy is óvakodni fog attól, hogy politikai irányváltásra kényszerítsen egy tagállamot – lévén ezen a területen nincs is valódi kompetenciája. A belföldi cégekkel szembeni hátrányos megkülönböztetés vádja lehet az egyetlen, ami EU-s jogot sért, de ez a kifogás se vezet gyors eredményhez, inkább egy (hosszas) eljáráshoz az EU bíróságánál, miközben a magyar kormánynak rengeteg lehetősége lesz, hogy apró változtatásokkal EU-konfrommá tegye a szabályozást. 

Másrészt pedig – és ez sokkal fontosabb – attól félnek, hogy a magyar példa követőkre talál: "There is an even greater risk in the signal that Hungary could send out, particularly to the surrounding States". Ezért is választották akciójuk időpontjának a magyar elnökség előestéjét – miközben az EB már a különadók érvénybe lépése óta vizsgálja azoknak szerződéskonform voltát. Ezért is mártják be (mit is várjunk a fosszilis és nukleáris energiák díszlobbistáitól) egy mellékmondatban, amúgy profilaktikusan a megújuló energiák várható támogatását, mint további negatív terhet, pedig Fellegi miniszter úr ezen a fronton aztán tényleg nem vádolható túlzott progresszivitással. 

Mindezen üzenetek sokkal inkább szólnak mondjuk a bankadóval próbálkozó lengyel, szlovén, szlovák, horvát, román, bolgár és osztrák, vagy a telekommunikációs szektor megcsapolásával kisérletező spanyol kormánynak – de talán leginkább Merkelnek és Sarkozynek, hiszen ezekben az országokban is felbukkant már a tőke keményebb megregulázásának és megadóztatásának ötlete. És üzenet az EU-nak, hogy ne forszírozza túlzottan a pénzügyi mozgások szabadságának korlátozását – például egy Tobin-adóval. A neoliberális hegemónia védőfala ezeken a helyeken egyelőre még ellenál. De ki tudja, még meddig?

A bejegyzés trackback címe:

http://lehetmas.blog.hu/api/trackback/id/tr602563206

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

IGe · http://vilagnezet.blog.hu/ 2011.01.06. 11:40:59

Míg I. Viktor 4 év alatt "csak" 2.75 -szeresére emelte az egyházak közpénzből történő állami támogatását, 2002-ben a Medgyessy kormány költségvetési tv.javaslata szerint egy év alatt több mint a további duplájára emelkedett 33.23 milliárdról 67,7455 milliárdra! (Tehát ez egy hír 2002, 2003-ből)

"Az SZDSZ kimutatása szerint az egyházak 2004-ben mintegy 36,5 milliárd forint költségvetési támogatásban részesültek. A mi kimutatásunk szerint, – ami nem teljes –, ez az összeg 92,2528 milliárd forint volt" forrás az MSZP honlapjáról (ez meg 2005-ből eredő hír)

Mekkora korrupció és káosz lehet ott, ahol 3 szoros az eltérés a két kormánypárt kimutatásában? Mára ez már átlépte és meghaladta a az évi több száz milliárdos szintet... Nos ebből már van mit visszaosztani különféle trükkökkel a pártoknak és hát nem is véletlen, hogy a legtöbb párt látensen, vagy nyíltan dörgölőzik a nagy hazai egyházakhoz.

Member · http://lehetvelem.blog.hu 2011.01.06. 12:36:27

Na, ilyen cikkeket szeretnék még itt olvasni. :)

hulyeinformatikus 2011.01.07. 17:45:46

"A neoliberális Zeitgeist hatékonyan hitette el az emberekkel, hogy amikor krízis van, akkor csak az adófizetőknek, közalkalmazottaknak, diákoknak, családoknak, szociális ellátórendszerekre szorultaknak kell a zsebükbe nyúlniuk"

A(z amúgy is monopolhelyzetben levő) vállalatok minden Forint extra adót bevasalnak a vásárlóikon, így az "adófizetőknek, közalkalmazottaknak, diákoknak, családoknak, szociális ellátórendszerekre szorultaknak" még ezért is a zsebükbe kell nyúlniuk.

Megint sikerült az Égelyi-magasságokba zuhannotok.

IGe · http://vilagnezet.blog.hu/ 2011.01.07. 18:08:19

Saját volt könyvelője is feljelentette a pécsi püspökséget

* Index/MTI

2011. január 7., péntek 15:47

A Somogy Megyei Főügyészség október óta újabb gazdasági jellegű feljelentés alapján rendelt el nyomozást a pécsi egyházmegye ellen. A Mayer Mihály által vezetett püspökség régi alkalmazottja százmilliós nagyságrendű sikkasztás és számviteli fegyelem megsértése miatt fordult a hatóságokhoz.....

Az első feljelentés szerint a püspökségen Mayer Mihály gyakorolja a munkáltatói jogokat, a gazdasági tevékenységet pedig a Fény Kft.-be szervezték ki, ennek vezetője Wolf Gyula. A cég milliárdos befektetéseket hajtott végre. Ilyen volt a Szent János Hotel kialakítása Mohácson, de a Pécs belvárosában működő ingatlanokra, így a pécsi püspöki palotára is sok pénzt költöttek. Szekszárd önkormányzatával 300 milliós ingatlan-adásvételi szerződést kötöttek - tette hozzá a hírportál. A mohácsi beruházással egyidejűleg komoly vita zajlott a Szent Mór iskolaközpont vezetőjével és tantestületével. Mayer püspök felmondott az iskolaközpont vezetőjének, majd megpróbálta felszámolni az iskola külön gazdálkodását....

index.hu/belfold/2011/01/07/a_volt_konyveloje_is_feljelentette_a_pecsi_puspokot/

hunor76 2011.01.07. 18:44:33

@hulyeinformatikus: Bravó, már megint sikerült extrém cizelláltan gondolkoznod. Ha mondjuk elolvastad volna a cégek levelét, feltűnt volna, hogy pont azon keseregnek, hogy ahol nincs verseny (gáz, áram), ott a kormány árkorlátozásokat vezetett be, ezért nem tudják továbbadni a terhelést. Ahol meg nincs ilyen, ott van verseny (pl. telekom, bankok), tehát nem feltétlenül éri meg nekik mindent továbbadni. Ráadásul az állampolgárnak van egy bizonyos mozgástere, hogy mennyit vesz igénybe a megdrágult szolgáltatásokból, míg ha direkt a bérére terhelné az állam a plusz büdzsébevételt, akkor nincs. Az érvelésedet a megadóztatása ellen minden eszközt bevető nagytőke tipikus propagandaszólama, ahogy a "ha magasabb az adó, akkor elhagyjuk az országot" című duma is… Ahogy a cikkben is írom: a válságadó úgy van kalkulálva, hogy a _bevallott_, kirívóan magas, ötvenféle kedvezmény igénybevételével elért profitjuknak kb, a felét vesztik el. Tehát egyetlen fillér továbbadására nincsenek rákényszerítve.

spag · http://railzone.nl 2011.01.08. 14:20:19

@hulyeinformatikus: "A vállalatok minden Forint extra adót bevasalnak a vásárlóikon"

ez egy elmélet az adók és az árak közti rugalmasság mértékéről, amit előszeretettel használnak a multik támogatói, nem tény.

Pl. a bankszektorban verseny van így akkor tudják csak emelni a díjaikat piacvesztés nélkül, ha kartelleznek.

kronstadt (törölt) 2011.01.08. 20:28:36

@spag:

pl. „kiskereskedelem” (üzletlánc) esetében
nem a vásárlóikon, hanem:
· a beszállítóikon, ill.
· az alkalmazottjaikon
„vasalják” be.

Az árérzékeny vásárlók korlátozott büdzsével érkeznek a képbe.

Magasabb ár = kisebb forgalom

A monopolhelyzetben lévő közmű cégek története már érdekesebb téma, de ők se tudnak korlátlanul árat emelni

Magasabb ár = kisebb forgalom

Az alapképlet megmarad ők is a beszállítóikon, ill. az alkalmazottjaikon fognak elsősorban spórolni.

A bankszektort pedig én nem említeném az ún. piaci kontextusban. Nem sok köze van ennek a valódi piachoz. A modern kétszintű bankrendszer lényegében nemzetközileg koordinált „central banking”.

Az ún. „free banking“, tehát a valódi piaci koncepció rendkívül népszerűtlen a bankárok körében. Lényegében szóba se kerül… (talán azért mert egy részleges tartalékolású bank szabadpiaci viszonyok között hosszútávon nem működőképes, a bankroham és az összeomlás mindössze idő kérdése…)A többség nem is hallott róla...

Valódi free banking esetében: nincs jegybank, nincs törvényes fizetőeszköz, nincs speciális bankszabályozás és nincs semmilyen állami kötelezettség. Hát ez úgy kb. 2-300 éve véget ért a művelt nyugati világban. Furcsa mód a bankok nem nagyon vágyakoznak laissez faire szabadpiaci viszonyok közé... Nehéz dolog a piacon megélni…

kronstadt (törölt) 2011.01.08. 21:06:29

BTW

vmi olyan benyomásom van, hogy a "neoliberális" zeitgeist nem vmi nagy bank/multi-fan (tulajdonképpen a "neoliberális" jelzőhöz hasonlóan a jó ég tudja, hogy mi ez...)

Tgr 2011.01.09. 19:10:13

@spag: ha a versenynek nincs árminimalizáló hatása (pl. mert az egységsugarú ügyfelet kellő marketingráfordítással meg lehet győzni, hogy a neki valójában előnytelenebb ajánlatot válassza), akkor a verseny ellenére is át tudják hárítani az adókat a fogyasztókra. Ha a versenynek árminimalizáló hatása van, akkor az árak már minimálisak, tehát kénytelenek áthárítani az adókat a fogyasztókra.

Érdemes a marxista gazdaságfilozófián túllépve belegondolni abba, hogy a profit az nem valami sötét imperialista ármány az ország kifosztására, és a gazdaságnak nem az az ideális működése, amikor az adók éppen akkorák, hogy ne legyen profit. Ahhoz, hogy egy bank (vagy bármi más) jól működjön, fejleszteni kell, ahhoz, hogy fejleszteni lehessen, pénz kell, ahhoz, hogy a befektető odavigye a pénzét, az kell, hogy profitot remélhessen belőle. Nincs profit -> nincs befektetés -> nincs fejlesztés -> nem a fogyasztó jár jól. Ha egy ország egy adott szektorban mesterségesen lenyomja a profitot, a befektető más országot vagy más szektort keres, és az adott szektor fejlődése lassul. Ezt a hátrányt kell összemérni azzal az előnnyel, amit az állam az ilyen adókból szerzett extra bevételből tud teremteni - lehet, hogy ellensúlyozza, lehet, hogy nem. De ha valaki azt mondja, hogy az extra adó önmagában is tulajdonképpen előny, az nagyon-nagyon hülyének néz. (Vagy nagyon-nagyon hülye, ami ezen blog keretein belül még a valószínűbbik magyarázat, de azért a kormányban biztosan vannak, akik tudnak számolni.)

syck · http://nfc.hu/ 2011.01.09. 23:19:27

jaj. ezeket a neo/neukommunista velemenyeket miert kell eroltetni az lmp-vel kapcsolatban?

azAttis 2011.01.10. 12:52:07

Remek cikk. Hajrá Magyarország!

Egyébként vicces, hogy a bankadókat is kezdik bevezetni mindenfelé. Pedig akkor is szólt a kánon, hogy milyen antidemokratikus és nem-európai amikor azt vezettük be.

Külön figyelemreméltó ahogy ezek a cégek sajnáltatják magukat. A gigaprofitjuk csökkent pár %ot és ezért kéne bevonulni a kéksisakosoknak rendet rakni.. :) Szó nincs arról, hogy vesztességesek lennének.

Igenis lehet másképp csinálni!

azAttis 2011.01.10. 12:53:19

@syck: miért szerinted csak a neoliberálisnak van helye? Így is eléggé összekötik az szdsz-el.

syck · http://nfc.hu/ 2011.01.10. 14:58:54

@azAttis: kommunizmusnak semmikep nincs helye.

(a gigaprofit meg pont azert gigaprofit, mert nem szabad a piac. lenne meg 10 szolgaltato, nem lenne "gigaprofit".

a bankado pedig nem szol masrol mint az emberek rejtett adoztatasarol es a gazdasag lassitasarol, a munkaero olcsositasarol.)

azAttis 2011.01.10. 16:14:11

@syck: most több dolog eszembe jutott.

Nekem a kommunizmus a magántulajdon felszámolása és az állami tulajdon/monopolium kiépítése. A cikk egy piacgazdaság adózási környezetét tárgyalja. Nem világos, hogyan látod bele a kommunizmust vagy mást értesz alatta mint én. Illetve kizárni egy véleményt azért mert nem illik a kánonba (gonoszorbánkormány, jajmitszóleurópa) az olyan szép ősi demokratikus hagyomány(nem!).

Akkor is lenne gigaprofit. De klasszikus érv, jól is hangzik még egyet is értek de a gyakorlat mégis az, hogy hiába van x cég piaci verseny abból áll, hogy az igazán nagy játékosok megegyeznek egymás között az árakról, piacokról. Olvasd el a mai index/EMFESZ cikket a gázpiaci maffiáról, pedig ott igazán van elég szolgáltató.

A legkiszolgáltatottabb a fogyasztó. Én hiszek abban, hogy csak a nagyon komoly állami szabályozó, ellenőrző környezetben ÉS jogi biztosítással rendelkező fogyasztók esetén működik a "piac" :)

Illetve ezek szerint léteznek olyan, számomra egyébként szimpatikus "elemek" az lmp-ben akik képesek megvilágítani a kormány olyan céljait is amelyek méltányolandóak és meglehet eredményesek is. Külön öröm, hogy rávilágít a hazánkra irányuló elképesztő össztűz egyik igen komoly kiváltó okára.

"Sokkal inkább az a tét, hogy divatba jön-e az Európai Unióban a tőke bevonása a közteherviselésbe."

lasponya 2011.01.10. 18:07:47

Tanult barátaim,ha azt képzelitek,hogy a multik ezeket a veszteségeket szó nélkül,illetve tettek nélkül benyelik,akkor jámborabbak vagytok a ma született bárányoknál.Azért lettek multik.A "giganyereségre" a lehetőséget magyar állam előírásai biztosították,talán jobb lett volna azokon változtatni a sarc helyett.
Ne legyen kétség,mindent mindent megtesznek a legmagasabb nyereségért,a cégek vezetői azért vannak fizetve,eddig 5 ft volt a Tescoban a zsemlye,most majd 8 ft lesz.Oszt jónapot.
De nem kell ilyen messzire,a multikhoz menni,hogy a háztájiból beszéljek,van-e olyan építőipari vállalkozás ahol a fővállalkozót ha nem fizetik akármilyen ürüggyel (de a munkát kifogástalanul,határidőre teljesítette),nem fogja a veszteségét az alvállalkozói felé,ha részlegesen is tovább tolni.Nincs.
Egy multi cég addig marad az országban,amíg megéri nekik.Ha nem akkor sipirc.Tavaly például a Sony Gödöllőröl.Bár állítólag tisztességesen bocsátotta el volt munkatársait,cc 400 munkahely megszűnt.
20 év alatt az iparilag közepesen fejlett országból egy
összeszerelő országgá emelkedtünk le.A multiknak szerelünk össze,meg azoknak szállítunk be.Lehet örvendezni,hogy rájuk csapták ki a pótadót,de a veszteségüket úgyis rajtunk hajtják be.Lehet nagyot álmodni,de jó ha a talpunk a földön marad.

azAttis 2011.01.10. 20:00:21

@lasponya: az, hogy mennyit és milyen mértében lehet áthárítani a fogyasztókra és mennyit kell benyelni azért az korántsem ilyen egyszerű leképezés eredménye, hogy akkor ami 5 ft. volt az most nyóc.

Ha így lenne akkor a multikat ez miért érdekelné? Tök mindegy lenne e logika szerint nekik hiszen a nyereség konstans maradna.

Azonban a valóságban részben valóban be tudja építeni az árba de, a kulcsszó ebben az esetben az, hogy csak RÉSZBEN. Egy másik, kisebb vagy nagyobb részben bizony a nyereséget csökkenti.

kronstadt (törölt) 2011.01.10. 20:22:48

@azAttis:

vagy
- a beszerzési költségeket (nyomást gyakorol a beszállítókra) és
- a bérköltségeket (élőmunkát vált ki, leépít, kiszervez)
csökkenti.

lasponya 2011.01.10. 20:48:42

@kronstadt: vagy
-beruházásait csökkenti
-modernizálást,fejlesztést nem hajt végre

Azt gondolom mindenki tudja,hogy a nyereség nem csak a kanári szigeti nyaralókat fedezi,hanem például az új bevásároló kocsikat is csak abból lehet megvásárolni.

kronstadt (törölt) 2011.01.10. 21:10:05

@azAttis:

Azt egy pillanatig se felejtsük el, hogy a jelenlegi „piac” egy tősgyökeres piaci fundamentalista (klasszikus liberális) szemével nézve lényegében (bismarck-i) szocializmus. Ez különösen a bankrendszerre igaz, amely nyíltan szimbiózisban él az állammal (bankjegy-kibocsátási monopólium, jegybank, országos betétbiztosítási alap, stb.) és hitelközvetítés helyett fedezet nélküli számlapénz-teremtéssel, vagyon és jövedelem-újraelosztással foglalkozik (a monetáris infláció segítségével pótlólagos forrásokat biztosít az államháztartás, illetve az állami gazdaságpolitika számára, persze ez hihetetlenül profitábilis üzlet a bankok számára) .