"Being a Member State of the EU, Hungary must be induced to withdraw these unjust burdens."

Figyelemre méltó és nem túl meglepő támadás indult a magyar kormány ellen. Kivételesen nem a médiatörvény által nemzetközileg felvert porra gondolunk. Mint azt a napokban több német és magyar médium is hírül adta, 13 óriáscég már december közepén levelet küldött az Európai Bizottságnak, amelyben kikelnek a szektoraikra kivetett válságadók ellen, és felszólítják a Bizottság elnökét, alelnökeit és tagjait, hogy tegyenek meg mindent a magyar gazdaság tönkretétele ellen

Boldog karácsonyt kívánunk minden drukkerünknek és kritikusunknak! 

Keresztény olvasóinknak a hitben való megerősödést, mindenkinek pedig békességet és szeretetet; a problémák szőnyeg alá söprése vagy erőből megoldása helyett őszinte megoldásokat. Fenntartható békességet! :-)

Szívesen írnám legalább azt, hogy hoztunk is meg nem is, mert nagyon akartunk – de ez az eredményen sajnos nem változtat.

Még a december 15-ei fővárosi közgyűlési ülésre nyújtottuk be a javaslatunkat, melyben a budapesti alkalmi tömegközlekedőket szerettük volna a mainál sokkal jobb helyzetbe hozni. Azért őket, és egyelőre nem a bérleteseket, mert a jegyek forgalma az összes tarifabevételben igen kis részt tesz ki, ezért itt még a mai sanyarú helyzetben is nagyobb a mozgástér. Szintén fontos érv volt, hogy a tömegközlekedés részaránya az összes utazáson belül hatékonyan növelhető úgy, hogy a rendszer az alkalmi használókra igen kedvező benyomást tesz – például egy igen méltányos jegyrendszerrel –, és így a későbbiekben ezek az utasok kevésbé húzódoznak a tömegközlekedés használatától; alkalmasint idővel rendszeres használókká, bérletes utasokká válnak.

- Uram! A nyugdíjamért jöttem!

- Hol hagyta?

- Valami kasszában…

- Milyen volt?

- Magán.

- Akkor nincs baj, megvan a pénze.

- Hol?

- A büdzsé lyukaiban.

Mostanában, mikor a nemzeti együttműködés kormánya minden héten nekiesik a demokratikus jogállam egy-egy intézményének, mindezt az ország közvéleményének (pár mitugrász értelmiségit kivéve) teljes közönye mellett, talán nem ártana egy pillanatra visszatérni az alapokhoz és felidézni, hogy miért is jó nekünk a demokrácia. Nos, eltekintek a hosszú elméleti levezetéstől és a közepébe vágva azzal kezdeném, hogy a (valós) demokrácia elsősorban a visszacsatolások, az önkorrekcióra való képesség miatt jobb minden más rendszernél.

Lázár János egy utolsó senki. Erről nem e poszt magasságos szerzője döntött, hanem maga Lázár János. Persze Orbán Viktor is besegített, amikor snájdig famulusát tárcsázta, és ellenállhatatlan hangon belebúgta a telefonba: – „Neked, a Nemzeti Együttműködés Jánosának most az lesz a feladatod, hogy amíg én, a Nemzeti Együttműködés Viktora sunyin lapítok a nemzet ügyeit intézem külföldön, te fogod minenféle jogi, politikai és erkölcsi értelemben is alávaló érvekkel javasolni a magyar jogállamiság legerősebb bástyájának megrepesztését”.

Azt fogtátok, hogy Orbán Viktor lenyilatkozta a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak, hogy Magyarország a költségvetés gatyába rázásában milyen példamutató ország? S mivel is támasztotta ezt alá? Aszongya, nyugdíjcsökkentés, áfa-emelés, nyugdíjkorhatár-emelés, kiadáslefaragás. Kedves a Nemzeti Együttműködés Miniszterelnökétől, hogy „két egymást követő kormány” dicső tetteiről zeng, de ezeket nem kizárólag a Bajnai-kormány csinálta?

Az Orbán-kormány nem ezek ellentétét csinálná és csinálja? S a Nemzeti Együttműködés Miniszterelnöke, az alkotmánybíróság-ölő Szent György mindezt bő egy hónappal azután nyilatkozza, hogy a legnagyobb költségvetési szaktekintélyt a költségvetés-készítés hajrájában a tulajdon „jobbkeze” kirúgja a minisztériumból, mert az dicsérte az előző kormányt.

Könnyű lenne ezt elintézni azzal, hogy „köszönjük, Emese”, de ez az ember még három és fél évig teljhatalommal kormányozza az országot!

Meg leszünk váltva, legalábbis közlekedésügyileg: ennek ígéretével lép fel a Fidesz, amikor – egyébként teljesen logikus módon – megszervezi a Budapesti Közlekedési Központot (sőt, a múlt idő a megfelelő, ugyanis az október 27-i közgyűlésen már el is fogadták a koncepciót, az alapító okiratot és felállították az igazgatóságot). Tarlós legalább a közvélemény előtt biztosra akar menni, mikor az e téren eddig legaktívabb és egyértelműen elismert civil szervezet, a VEKE főalakját, Vitézy Dávidot tette meg a BKK vezetőjének. Személyes ismertség okán nyilván elfogult vagyok, de emiatt első nekifutásra még az én bizalmam is töretlen (vannak persze, akik másképp látják). Ennek ellenére nem árt felhívni a figyelmet néhány apróságra, amin akár bukhat is a szépen kezdődő koncepció.