Az akció, amihez nem lehet nem csatlakozni

"A FÖLD ÓRÁJA a világ legnagyobb klímavédelmi akciója. Március 28-án este közel egy milliárd ember kapcsolja le a villanyt világszerte, hogy felhívja a figyelmet az éghajlatváltozás veszélyeire."

A Facebookon 400 magyar jelezte, hogy részt vesz az eseményen, az iwiw nyitóoldal visszaszámlál, ma este 20:30-ig, és minden valamire való médium arra kér, hogy csatlakozz te is, tölts sötétségben egy órát szombat este, ennyit igazán megtehetsz a bolygóért. És tényleg. Ennyit, igazán megtehetsz.

Látványos akcióról beszélünk, ami arra hívja fel a figyelmet, hogy az éghajlatváltozás mindnyájunk ügye, és csak együtt, összefogva küzdhetünk ellene. Ezzel idáig egyet is tudok érteni. Egy dolgot azonban rendszeresen elfelejtenek a környezetünkért felelősséget érző vállalatok, és egyének egyaránt. A környezettudatosság kifejezést aligha használhatjuk addig, míg akciókban nyilvánul meg, nem pedig fenntartható folyamatokban. Szép dolog, hogy néha teszünk egy-egy kedves gesztust a klímaváltozás ellen, és szükség is van ilyen gesztusokra, amikkel milliók figyelmét hívhatjuk fel egy-egy kérdésre, de engem sokkal inkább érdekel, hogy mi lesz utána. Egy órára lekapcsoljuk a lámpát, kihúzzuk a hűtőt, majd elégedetten hátradőlünk, és azt hisszük, hogy erre az évre megtettük a magunkét?

Ráadásul van, amit a WWF valószínűleg nem gondolt át. Ha tényleg sikeres az akció, és jelentős mértékben csökken a hazai elektromosáram-fogyasztás, attól még nem csökken jelentősen a termelés. Az energia tárolása pedig nehezen, (vagy inkább nem) megoldható. Ha az áramszolgáltató nem tud kellőképpen előretervezni (már pedig nem tud), akkor valószínűleg energiaspórolás helyett energiát pazarolunk. Ha pedig egy óra elteltével rengeteg háztartás kapcsolja vissza elektromos berendezéseit egyszerre, akkor a ingadozás kárt is tehet a rendszerben. Ezzel a fajta ingadozással nehéz tervezni, baj is lehet belőle.

Értem a gesztus értéket, és látom az akció szépségét, egyetértek az üzenetével, de nagyon hiányolok belőle valami utalást legalább arra, hogy egy óra sötétség nem elég. Hogy az alacsonyabb fogyasztást fenn is kell tartani. Hogy a környezetünkkel a mindennapokban is tördnünk kell. Esetleg adhattak volna pár hasznos tanácsot, hogy hogyan. Ajánlom ezt a cikket mindenki figyelmébe, egyszerű, mégis megszívlelendő tippeket találunk benne. Ha ma este csatlakozzunk a nemzetközi összefogáshoz, akkor figyeljünk oda, hogy holnaptól se térjen vissza minden a régi kerékvágásba. Holnaptól figyeljünk kicsit jobban oda a környezetünkre, és próbáljunk tenni egy lépést egy fenntarthatóbb világ felé.