Két farokkal megülni egy biciklit
Furcsa város ez a Budapest. Ha egy igazán különleges kutya – csak
azért, mert neki két farka nőtt – azt mondja, vezetné a várost, az már fel se tűnik mindenkinek. Nyilván azért nem, mert ha a
várost húsz évig olyan kutya irányította volna, aki legalább a farkait
képes irányítani, már szinte nyert ügyünk lenne!
Az elmúlt két évtizedben fájó módon derült ki, hogy azoknak a
kérfarkúaknak, akik az igazi, kétfarkúakhoz méltó szabad menőség és
monumentális faroklengetés helyett komolyan veszik magukat, nem sok
ígéretük teljesül. Ha meg mégis, akkor inkább ne teljesült volna.
Budapest közlekedési hálózata húsz éve romlik, miközben egy metró
alakú semmibe ömlik a véres verejtékkel – most már leginkább unokáink
által – megtermelt pénz.
De vannak újabb közlekedésfejlesztő ígéretek! Meredeznek a páros
farkak még Budapest egén! Horváth Csaba kétfarkú önjelölt ingyenes
BKV-ját már kívülről fújja minden megtévesztésre kijelölt célszemély,
de most itt az újabb dupla farokság. Aszongya, az ötödik
kerület ingyen biciklit vesz minden felserdülő polgárának.
Már amennyiben az ígéret kétfarkú gazdája nyer. Már amennyiben lesz
erre pénz. Már amennyiben nem ütközik alapvető jogokba, hogy az
öregebb, de a hasonló nagyszerűségből még nem részesült polgárok ne
jelentkezzenek ingyenbicikliért – ne feledjük, ilyen jóságot még
senki nem csinált, s így generációk nőttek fel ingyenbicikli nélkül
(hüpp-hüpp) a Belvárosban. Nekik is kijár a jussuk! Hogy ők már inkább
az újpesti rokongyerek méretében kérnék, az már tök mellékes...
Ha én egy értelmes párt lennék, akkor a biciklizés józan keretek közti
felkarolása mellett olcsóbb tömegközlekedéssel, szisztematikus,
átgondolt hálózatfejlesztéssel, értelmes dolgokkal kampányolnék. Aztán, ha bejutok mindenféle politikai tisztségekbe, nem
azzal törődnék, hogy az átvert adófizetők pénzéből hogyan építem a
magam jólétét és hatalmát.