Zöldtesco
Tegnap kissé pofára estem, zárva volt a piac, ahol vásárolni szoktam. Ez nem jó, mert remek tejet mérnek a hozott palackomba, és foglalkoztatás-intenzív ágazati úton szerezhetem be az átlagnál jobb minőségű betevőmet, szóval tudatos vásárlás rulez.
Kis közért nincs a környéken, a következő fokozat (lásd pl. a Tudatos Vásárlók cégmércéjét), a Smatch szintén zárva volt, maradt az egyik legrosszabb verzió, a Tesco. Bementem. Az elv olyan, mint a szellentés: az ember tartja, amíg tudja - ahogy az LMP egyik korábbi választmányi tagja mondta.
Azért írok, mert számomra alapvetően kellemes, de mégis inkább érdekes meglepetés volt, hogy a zöldséges és tejes pult tele volt magyar élelmiszerekkel, és a saját márkás cuccaik, ahol csak láttam, szintén magyarok voltak. Biztosan tudom, hogy nem arról van szó: a magyar Tesco eddig is a magyar termelőket zsákmányolta volna ki, csak most már kiírja, hanem arról, hogy két ponton is változtattak az üzletpolitikájukon. Egyrészt - kiszolgálandó az ezek szerint már az ő közönségükben is releváns igényt a távolsági élelmiszerek visszaszorítására - minden lehetséges helyen feltüntetik az áruk magyar származását, illetve – és ez a fontosabb - azok aránya egyértelműen megnőtt a pulton lévő dolgok között. Mert most is volt persze mindenféle gyarmati áru, de egyértelműen látszott, hogy a chilei, venezuelai körte, alma, szőlő helyett van többféle magyar alma és körte. Körte, aminek presztízse egyértelműen alacsonyabb a bazinagy szemű dobozos szőlőnél és egyéb távoli műcsodáknál.
A Tesco már lehet más egy egész kicsit, legalábbis Budapesten a Kolosy téri. Ez jó.
De azért a magamfajta zöldpunk számára a dolog ambivalens. Hiszen ezernyi példa bizonyítja, hogy az ilyen Tesco-Aldi-Auchan-Lidl félékkel az lenne a legjobb, ha egy nagy dézsa szenteltvíz hatására elfüstölnének, és nem az, ha az alaptermészetükben rögzült és súlyosan káros tevékenységükre szépségtapaszok kerülnek.
Ugyanakkor tény, hogy ha egy ilyen multi akár csak pár százalékot zöldül, azzal föld anyácskánk több levegőhöz jut, mint ha megduplázódik az ökofalvakban élők száma. És a baj akkora, hogy én a magam részéről az ördöggel is cimborálok egy kis CO2 csökkentésért, egy kis hazai munkahelyért - akkor meg már ezeknek a multiknak is bele kell férniük.
Ami maradéktalanul örömteli, az az, hogy a rendszerkritikus szerveződések eddigi munkája valóban beérőben van, ha ezek a velejükig romlott cégek a maguk enyhén szólva is kevéssé tudatos fogyasztóik igényeihez igazodva letesznek a kínai rabszolgák fokhagymájának repülőztetéséről, és inkább szorítanak helyet a második fajta magyar almának, mint hogy nagyobb, fényesebb chilei gyümölcsöt tegyenek oda.
Szorgos népünk győzni fog.