Én márpedig azt mondom, az ilyen ökoszociális, mindenféle jogvédelmekkel és esélyegyenlőségi problémákkal foglalkozó társaságnak, mint az LMP kell a leginkább odafigyelnie azokra a kritikákra, amelyek a túlzott idealizmust érik. Mondjuk, itt van a cigánykérdés. Mit mondjunk azoknak, akik szerint „babusgatás helyett” a „többséget irritáló viselkedésnek” (megélhetési bűnözés, „nekem jár” mentalitás, felesleges agresszió) véget kell vetni?

Be kell látni, hogy az a mocsok Maslow-piramis nagy úr. Mit be kell látni? Ez van, s aki az ellentettjét állítja, eltévedt. Ezért aztán ha valahol a testi épségüket féltik a népek, ott tarol a Jobbik, egyszerűen azzal, hogy kimondja, „rend”. Az emberek többsége ott nem fog tovább gondolkozni és rájönni, hogy a Jobbik-féle elnyomáson alapuló rend nem lehet stabil, pláne, ha közben elveszik a megélhetést így-úgy biztosító segélyt is.

Sőt, egy ilyen „rend” nem más, mint a robbanásveszélyes kazán falainak megtámogatása, ami csak késlelteti a bajt, ráadásul a robbanás erejét is fokozza. Ezt – bármennyire is így van – nem látja be az, aki ma fenyegetettséget érez. Márpedig ők is államunk polgárai, rájuk is gondolni kell.

Sólyom sem véletlenül fogalmazott úgy, hogy mindkét félnek lépnie kell, különben nem lesz itt semmi változás.

Minden mélyszegénységgel, leszakadó kisebbségekkel és hasonló konfliktushelyzetekkel foglalkozó szervezetnek oda kell figyelnie arra, hogy valóban segítsen azokon, akiken akar. A ló egyik oldalán ott van a cigányságtámogatással, diszkriminációval és egyebekkel csak a jelszavak szintjén foglalkozó, az ellenfeleit csak a politikai küzdelem kedvéért szapuló "jogvédelem", öröksége. Joggal nevezik ezt a hozzáállást megélhetési jogvédelemnek, ami azután a nagy szavakkal „védelmezett” csoportokra (cigányság, melegek, más kisebbségek) sokszoros erővel üt vissza. Értelmes és jószándékú ember ilyen ökörséget örökséget nem vállalhat fel!

A ló másik oldalán meg szépen jön föl az áljogvédők állítólagos ősellensége, a Jobbik, amely ugyanazokat az ellentéteket szítja, és ugyanazokból az ellentétekből él...

Fent, a nyeregben lenne az igazi. Ami annyit tesz, hogy – akár bőségesen – adunk, de elvárásokat is megfogalmazunk, illetve a legnagyobb erőinket az érintett társadalmi szegmensek komplex és hatékony segítésére fordítjuk.