máj
14

Az elkúrt ingatlanadó

A szocialista szakértői kormány várhatóan új világszámot prezentál jövő héten: bemutatják, hogy lehet a közvéleménnyel (és saját pártjukkal) megutáltatni egy egyébként tökéletesen vállalhatóvá és korrekté tehető adót, az ingatlanadót. A Fidesz már be is jelentette, hogy ők majd jól eltörlik, amint ők veszik át azt a bizonyos rudat, ami egyébként - mármint az ingatlanadó teljes elvetése - éppolyan korlátolt ostobaság, mint az, amit a szocik terveznek, azaz az ingatlanadó egy inkorrekt, átgondolatlan verziójának elkapkodott bevezetése.

Az elkúrás 3 lépése

Első lecke: kövessük el ugyanazt a marhaságot, mint a vizitdíj kapcsán, ahol vaskos összegű TB-t fizető embereket ingereltek fel a "kettőt fizet, egyet kap" akcióval. Itt ugyanez a helyzet: mivel a tervek szerint az ingatlanadó nem lesz levonható az SZJA-ból, így sokan joggal fogják majd úgy gondolni, hogy a korrektül leadózott jövedelmükből fenntartott lakásuk alapján sarcolják őket. Ami így dupla szívásnak minősül: nem elég, hogy a brutális, Európában éllovas munkaterheket kinyögik, még pofájukba kapják az ingatlanadót is. Gordon meg beszól nekik, hogy el lehet költözni kisebb lakásba, ha nem tetszik.

Második lecke: szívassuk a családokat, nekik úgyis olyan jól megy a megvágott gyes, gyed, családi pótlék mellett. Jelenleg nem ismert olyan tétel, hogy például a bejelentett családtagok számával csökkenjen az adóalap, azaz a magányosan éldegélő bróker a penthouse lakásáért kb. azonos adót fizetne, mint a 3 gyerekes család a külvárosi családi házért. A szocik (és az SZDSZ) számára egyébként is régóta mintha ellenség lenne a gyermeket vállaló középosztálybeli polgár, jelen esetben sem történik más, mint ennek a "szép" hagyománynak a folytatása.

És végül a harmadik lecke: tegyük az egészet olyan bonyolulttá, hogy lehetőleg senki ne értse meg a rendszert, és a behajtásra akkora apparátust kelljen mozgósítani, ami kétségessé teszi az egész "projekt" megtérülését. Például tegyük sávossá, hogy a luxusadónál már megismert trükkel (papíron több lakássá alakítás) meg lehessen úszni az adó nagy részét gazdagéknak. Meg tegyünk bele olyan korrekciós tényezőket, mint fekvés, építés éve, lift, stb., nehogy szegény apparátus munka nélkül maradjon...

Hát, kedves szocik szakértők, ha ebből nem lesz látványos kudarc, azon meglepődnék

És akkor hogyan kéne?

Alapvetően szeretem azt gondolni, hogy bírok konstruktív is lenni, így aztán most is adok 1-2 tippet, hogy mitől lenne az ingatlanadó valóban elfogadtatható, korrekt és rendes bevételt generáló adónem.

Először is a mérték. A sávozás egy marhaság, elsősorban a trükközésre csábítás miatt, de azért is, mert nem így kell megvédeni a szegényeket. Az 1% alatti mérték pedig értelmetlen, a behajtás költsége több lesz, mint a bevétel, pláne ha a sok kedvezményt és mentességet (nyugdíjas, rászoruló, stb.) is belekalkuláljuk.

Másodszor az adózók köre. Ha csak magánszemélyekre vetik ki, akkor hirtelen baromi sokan fognak céges irodákban, raktárban, és hasonlókban lakni, ráadásul nagyon komoly bevételtől fosztja meg magát az állam. Így semmi értelme megkülönböztetni a cégtulajdont és a magántulajdont ebből a szempontból. Ráadásul a céges tulajdon adóztatása elvezethet minket az adószakértők által annyira vágyott iparűzési adó nélküli világba.

És itt van még az érték megállapítása. Ezt is felesleges elbonyolítani, simán mehet önbevallásos alapon. A tulajdonosok persze érdekeltek lesznek a valóságosnál alacsonyabb érték bevallásában, ezt azonban több módon is meg lehet akadályozni: 1.) a bevallott áron elővásárlási jog illeti meg az önkormányzatot, valamint 2.) amennyiben az ingatlan eladásra kerül, a valós eladási ár és a bevallott ár különbsége után az összegzett ingatlanadót meg kell fizetni (tehát ha 5 évet volt az alulbecslő tulajdonosnál az ingatlan, akkor a difi 5%-át). Ezzel elkerülhető a költséges értékbecslési procedúra.

Korrekciók a korrektség jegyében

Node mindez eddig még csak keményítése és egyszerűsítése a szocik tervének. Hogy lesz ebből vállalható, a társadalom nagyobb, eddig is becsületesen adózó részének plusz terhet nem jelentő adó? Ehhez számos korrekcióra van szükség.

A leglényegesebb korrekció az SZJA-ból és nyereségadóból való levonhatóság. Így az ingatlanadó lényegében csak azokat érinti rendkívül negatívan, akik jövedelmi helyzetükkel nem magyarázható ingatlannal rendelkeznek. Ez a csoport gyakorlatilag két részből áll: az örökséggel, vagy tanácsi ingatlan megvásárlásával nagy értéket szerző, átlagos, vagy az alatti jövedelemmel rendelkezőkből, illetve a jövedelmüket fiktíven alacsonyra jelentő, vagy teljesen feketén szerző, a közteherviselésből eddig részt nem vevő személyekből. A második csoportot gyakorlatilag az adócsalók alkotják, akik kb. a fő célcsoport, hiszen jövedelmüket ezidáig nagyrészt a közösség rovására szerezték, így őket most inkább nem sajnálom. Az első csoport helyzete kérdésesebb, bár lényegében a szerencse megadóztatásáról beszélünk.

A második lényeges korrekció, amit a mai SZJA rendszer mellett mindenképp be kell vetni, a családi korrekció: az ingatlanba bejelentett lakosok után csökkenteni kellene az adóalapot, mondjuk fejenként 3 millió forinttal. Így az adórendszer lényegében elismeri azt, hogy 3 gyerekkel valószínűleg nem luxusberuházás a nagyobb, ezáltal jó eséllyel értékesebb lakás. Ezzel elkerülhető, hogy például a 2 gyerekes, minimálbéres (tehát SZJA-t nem fizető), panellakó család extra terhelésnek legyen kitéve.

Ez a második korrekció hosszabb távon szükségtelenné válhat, ehhez azonban át kell alakítani a teljes SZJA-TB rendszert, méghozzá valahogy úgy, hogy az összterhelés csökkenése mellett az SZJA már alacsony béreknél is szerepet kap. Továbbá fel kell bruttósítani a nyugdíjakat és a segélyeket, és azokat is bevonni a jövedelemadó hatálya alá.

Számoljunk egy kicsit

140 ezer forintos bruttó fizu mellett évente kb. 200 ezer forint SZJA-t kell befizetni, tehát ez fedezi egy 20 milliós ingatlan 1%-os adóját. Ez egy átlag alatti bruttó fizetés, ráadásul ez még csak egy keresőt jelent: ha a családban ketten dolgoznak hasonló, nem túl magas bejelentett bérért, az akár egy 40 millás, olcsónak már nem mondható ingatlan adóját is fedezni tudja. Tehát például két kezdő közalkalmazottnak, hacsak nem örököltek rózsadombi luxusvillát, nem jelenthet problémát egy korrekt, SZJA-ból levonható ingatlanadó.

De nézzük az igazán csórókat: segélyen és alkalmi munkán tengődő 4 gyerekes család, nulla SZJA-val. Amennyiben 18 millió alatti lakásban éldegélnek, semmi gondjuk nincs az ingatlanadóval. Ha ennél drágább a lakásuk, akkor még mindig választhatják a különbözet alapján kivetett adó (pl. 20 milliós lakásnál kb. 2 ezer Ft/hó) ingatlanra terhelését, bár ez esetben már felmerül a kérdés: hogy szereztek egyáltalán meg egy ilyen drága ingatlant.

Persze lehet, hogy tévedek egyes dolgokban, ezt szívesen megvitatom majd minden kedves kommentelővel. Abban azonban biztos vagyok, hogy egy korrektül is csinálható, nagyon hasznos adónem elkúrása és évtizedekre való ellehetetlenítése zajlik ma, ami több mint szomorú.

A bejegyzés trackback címe:

https://lehetmas.blog.hu/api/trackback/id/tr991120350

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Havi Fricska 2009.05.29. 11:36:13

Súlyalapra helyezné az ingatlanadót a Bajnai-kormányTovább folytatódik az ötletelés az ingatlanadóval kapcsolatban. A Havi Fricska értesülései szerint Bajnai Gordon most az épületek tömegével arányosan fizettetne a lakossággal.Gordon a sarkára állt - nyil…

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

bm613 · http://izland2009.blog.hu 2009.05.15. 00:06:04

@hulyeinformatikus: Mondtam, hogy legyen? Csak kifogásoltam egy, a valósággal ellentétes állítást.

pgeri 2009.05.15. 00:08:24

@Galadhriel: amennyiben mindenki hirtelen elkezdene ennek hatására korrektül SZJA-zni és nyereségadózni, az önmagában olyan szép (több százmilliárdos) eredmény lenne, amire ma még gondolni sem merek. Ha meg nem, akkor lesz belőle bevétel bőven.

Ajánlok egy 2 éves, de ma is aktuális olvasmányt: index.hu/gazdasag/magyar/ingad070814/

pgeri 2009.05.15. 00:10:21

@bm613: legutóbbi hírek szerint nem lesz levonható az SZJA-ból. Ha találsz ennek ellentmondó nyilatkozatot vagy tervezetet, akkor linkeld ide légyszi! Köszi.

heima (törölt) 2009.05.15. 00:50:03

@hulyeinformatikus: a big4 be is zárta a pozsonyi adótanácsadó irodáit, megszűntek a szlovák adószakok a felsőoktatásban, szakoktatásban, melósok csinálják túlórában az autógyárak adóbevallásait? naugye...

ruszki 2009.05.15. 08:23:59

ha hitelből van az ingatlan, akkor az adót meg kellene osztani a tulaj és a bank között

Karcolt lendület 2009.05.15. 10:33:18

@hulyeinformatikus:
Azt érdemes figyelembe venni, hogy adóverseny van a világban és a térségünkben is. Nem egy zárt ország vagyunk vasfüggönnyel, hanem az EU része és ugye "nyithatsz Bécsben cukrászdát" - azaz tud az ember játszani azzal, hogy hol fizessen adót. Akár jövedelem vagy tőke utáni adóról van szó - bár azokkal nehezebb, mégis igen komoly pénzektől esik el a magyar állam a jelenlegi rendszer miatt -, akár fogyasztásiról - amivel baromi könnyű, mert átrándul az ember egy szlovák Tescoba és nemcsak a Krusovicét kapja meg olcsóbban. Ezért ezekben a dolgokban nincs igazán mozgástér. A zöld adókkal esetleg érdemes foglalkozni: de meg kell nézni, mi éri meg, mi meg csak fingreszelés minimális bevétellel, de sok adminisztrációval.

Ja, július 1-től megint 25% lesz az ÁFA felső kulcsa.

valaki76 (törölt) 2009.05.15. 10:59:27

Ingatlanadó helyett területérték-adóban gondolkodnék. A felépítményt (épületet) nem vonnám be az adóalapba.

(a telekérték elsősorban a környező infrastrukturális rendszer fejlettségét tükrözi – külső hatásból származik, PASSZÍV JÖVEDELEMSZERZÉS,
a felépítmény értéke /épület/ a telektulajdonos – normális esetben adózott jövedelemszerzésen alapuló – erőfeszítését tükrözi – + az épület fejlesztésével munkát biztosít másoknak)


Területérték-adó:
Főbb célok:
• Infrastrukturális fejlesztések finanszírozása (a haszonélvezőkre kell terhelni az építési költségeket a telekértékben bekövetkezett növekmény megadóztatásán keresztül - visszaforgatás)
• Infrastrukturális rendszerek üzemeltetésének finanszírozása (a haszonélvezőknek kell állni a fenntartási költségeket)
• A TELEK- ÉS A FÖLDSPEKULÁCIÓ ELLEHETETLENÍTÉSE (a telek-, föld értékben bekövetkező – KÜLSŐ HATÁSBÓL, PL. INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSBŐL, TERÜLETÁTMINŐSÍTÉSBŐL SZÁRMAZÓ - értéknövekedést kell radikálisan megadóztatni)

Pótlólagos hatások:
• Hatékony területhasználat elősegítése
• Ingatlanspekuláció visszaszorítása a telek-, földspekuláció visszaszorításán keresztül
• Zöldmezős beruházások, pótlólagos infrastrukturális fejlesztések kiváltása
• Városrehabilitáció elősegítése
• Csökkenő telek-, illetve földárak
• Passzív jövedelemszerzés visszaszorítása (pl. földspekuláció)
• Termőterületek megőrzése
• Olcsóbb infrastrukturális rendszerek kialakulása

Területkataszter alapján működő egyszerű, áttekinthető (Magyarországon, pl. az 1945 előtti Budapesten) is kipróbált rendszer – ráadásul nem igényel nagy apparátust.

A „Szociális hatások” c. kérdéshez:

Érdemes ezek kapcsán tudatosítani, hogy a magyar lakáspolitika egyedülállóan egyoldalú –
a BÉRLAKÁS ÁLLOMÁNY ARÁNYA a teljes lakásállományon belül mindössze 4%

a szélsőségesen magántulajdon-párti USÁ-ban a vonatkozó érték 31%, Svájcban 65%, Ausztriában, Németországban kb. 60%.

Ill. hogy Mo-n nincs kialakult LAKBÉR-TÁMOGATÁSI RENDSZER (Európában több felmérés szerint Bécsben a legmagasabb az életszínvonal – itt A LAKOSSÁG 75%-a NONPROFIT ÖNKORMÁNYZATI BÉRLAKÁSBAN ÉL – szociális és egyéb, pl. munkaerő-piaci, szempontok alapján rengeteg jogcímen lehet lakbértámogatást kapni
– lehet, hogy ez a rendszer jobb a 35 év futamidejű svájci frankban denominált jelzáloghiteleknél, vagyis a magyar modellnél”:)

Az „SZJA elkerülés” c. kérdéshez:

Számomra rokonszenves gondolat az SZJA ökoadókkal (pl. területérték-adó, környezetszennyezést, pazarló fogyasztást terhelő adók) történő kiváltása – tehát nem központi kérdés számomra az SZJA elkerülés ingatlanadó útján történő kompenzálása.

Linkek:

NE INGATLANADÓT!
Van méltányos megoldás

Ingatlanadó helyett méltányos megoldást!

http://www.ertekterkep.hu/Van%20meltanyos%20megoldas%20-%20ingatlanado%20helyett%20teruletertek-adot.doc

A területérték, mint fenntartható önkormányzati jövedelemforrás
http://www.tett.co.hu/terertek.doc

Land value tax
http://en.wikipedia.org/wiki/Land_value_tax

Land Value Taxation
http://www.landvaluetax.org

valaki76 (törölt) 2009.05.15. 11:04:07



Linkek:

NE INGATLANADÓT!
Van méltányos megoldás

Ingatlanadó helyett méltányos megoldást!

http://www.ertekterkep.hu/Van%20meltanyos%20megoldas%20-%20ingatlanado%20helyett%20teruletertek-adot.doc

A területérték, mint fenntartható önkormányzati jövedelemforrás
http://www.tett.co.hu/terertek.doc

Land value tax
http://en.wikipedia.org/wiki/Land_value_tax

Land Value Taxation
http://www.landvaluetax.org

valaki76 (törölt) 2009.05.15. 11:04:45

Nem élnek a linkek:( De nem baj:)

valaki76 (törölt) 2009.05.15. 11:23:47

Utolsó próba:)

www.tett.co.hu/terertek.doc

pgeri 2009.05.15. 11:36:07

@valaki76: ezeket már egyik múltkori poszt mögé is odabiggyesztetted, akkor elég rendesen meg is cáfolták mások. Felesleges lenne újrakezdeni.

valaki76 (törölt) 2009.05.15. 11:45:58

@pgeri: Amit az értékbecslési procedúra alapján írtál az alapvetően rokonszenves – DE továbbra is fenntartom az épület megadóztatásával zátonyra fog futni az egész történet, ez így nem fog működni…

valaki76 (törölt) 2009.05.15. 11:58:19

@pgeri:
Pontosítanék:
A rendszer által felvetett (valós) szociális kérdésekre hívták fel a figyelmet.

Ennek kapcsán pedig csak annyit hangoztattam, hogy a telekspekulációt kell megadóztatni, mert ez egy sor negatív folyamatot indít el (ezt továbbra is fenntartom).

Ha nem hiszed, nézz körül Budapesten és az agglomerációban – ha neked ez ésszerű, tervszerű fejlődés akkor nagyon furcsa elképzeléseit vannak a világról.

+ még amellett foglaltam állást hogy a munkát terhelő adók helyett a passzív jövedelemszerzést, környezetszennyezést pazarló fogyasztást kell megadóztatni.

Ez az ÉN szubjektív véleményem:
szerintem ha valaki értéket állít elő azt csak nagyon korlátozott mértékben szabad megadóztatni.

Persze ezt lehet vitatni.

A hagyományos értelemben vett ingatlanadóról pedig a véleményem a továbbra is a következő:
• Úgy ahogy van értelmetlen
• „Gumicsont” amiből soha nem lesz semmi
• Vagy ha lesz is vmi az csak bürokráciához és korrupcióhoz fog vezetni.

bm613 · http://izland2009.blog.hu 2009.05.15. 12:04:44

@Karcolt lendület: Azt hiszem, te legkésőbb 2005-6 körül jártál utoljára Szlovákiában. Én 2005-ben, 2007-ben és tavaly is voltam ott. Első alkalommal valóban sokminden olcsóbb volt, másodszorra kb. azonos árakat találtam, harmadszor már kevés kivételtől eltekintve minden drágább volt, mint itthon.

Galadhriel 2009.05.15. 13:49:57

@pgeri: Jó cikket linkeltél be. Érdemes lenne elolvasnod újból.
Kiderülne, hogy 1%-os adókulccsal közel sem lehet több százmilliárdos szja-többletet elővarázsolni, ahogy azt írtad laza csuklómozdulattal.

A cikk azt is korrektül megírja, hogy nem lesz komoly adóbevétel, csak, ha
- nyugdíjasokkal is fizettetsz
- a kisebb értékű ingatlanokat is adóztatod avagy
- magas (2-3%) kulcsot alkalmazol.
(A szöveg nem könnyű, de te megérted: A nyugdíjasok és a 20 milliónál alacsonyabb értékű ingatlanok adómentességét feltételezve a várható adóbevétel csak magasabb kulcsok esetén válik makrogazdasági szinten szignifikánssá.)

Nos, akkor újból érdeklődnék, hogyan lesz ebből, ahogy mondod, rendes bevételt generáló adónem?

Bartoki 2009.05.15. 14:35:50

Én alapvetően jó ötletnek tartom az ingatlanadót, de mindig a fokozatos bevezetés (10 év alatt) és a jelenlegi illetékek kiváltása mellett szoktam kardoskodni.

Nem vagyok közgazdász vagy ingatlanos, de úgy látszik ez nekik is az eszükbe jutott:

Összeomlanak-e az ingatlanárak? - Az ingatlanadó hatásai

[http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=14&i=114985&sp=1&p=2]

"Az 1% adó azonnal kétszámjegyű százalékos veszteséget jelentene az ingatlanok tulajdonosainak, ami teljesen megölné az amúgy is haldokló tranzakciós és fejlesztési piacot."

"Az 1%-os adó gyors bevezetése itt hatalmas károkat okozna, nagyobbakat, mint amit bárki el tudna képzelni. Egy kritikus napokat élő szektor most teljesen a padlóra kerülne."

"Az ingatlanadó bevezetésénél igen fontos szempont, hogy az ingatlanpiacot ne érje sokkszerűen és ne vezessen az ingatlanállomány drasztikus leértékelődéséhez, a nemzetközi befektetői bizalom elvesztéséhez, mondta el a panelbeszélgetés során Tatár Tibor, a Futureal Development Zrt. vezérigazgatója. Szerinte az ingatlanadó bevezetésével egyidőben érdemes lenne az átruházási illeték világviszonylatban kiugróan magas értékét is felülvizsgálni, mely a szereplőket jelenleg arra készteti, hogy cég-adásvétel formájában bonyolítsák le az ingatlantranzakciókat."

valaki76 (törölt) 2009.05.15. 14:37:05

@pgeri: Kérés:

Mellékelnél vmi példát arról, ahol az említett rendszer már működik (vagy működött)?

Észrevétel:
Az infrastrukturális fejlesztésekhez kapcsolódó „anomáliák” pl. repülőtér-, autópálya-fejlesztés után egekbe szökő föld-, telekárak kapcsán csak évi 1% adót vetnél ki???

Ebben az esetben az értéknövekedés teljes mértékben közösségi fejlesztésből származik („pozitív externália”), a tulajdonos lényegében semmit sem tesz és
– ha az általa birtokolt termőföldet pl. ipari/kereskedelmi céllal építési telekké minősítik át

– horribilis összegeket keres – az esetleges visszaéléseket, anomáliákat inkább nem is taglalom tovább…

A termőföld átminősítés szintén nem jelenik meg problémaként számodra – pedig ebben a folyamatban több ezer százalékos értéknövekedés keletkezik – erre is 1%-os adót vetnél ki???
(a jelenlegi illeték nevetségesen alacsony, sok a mentesség, ha vki jogi személyként végez ilyen tevékenységet nagyon keveset adózik)

A területhasználathoz kapcsolódó ÁTMINŐSÍTÉS problémakörét szintén átugrod:
pl.
1. a rendezési terv szerint az építési telket 15% intenzitással 5 méter építési-magassággal lehet beépíteni
2. az új rendezési terv szerint 50%-os intenzitással 25 méter magasan lehet beépíteni.

Mekkora itt az azonnali értéknövekmény? Ezt nem kéne megadóztatni?
Összegzett ingatlanadóról beszélsz „5 év alatt 5%-ról” ez lenne itt a megoldás???

A legfontosabb: legkönnyebb az épületértéket vitatni – ezzel a rendszerrel csak a jogászokat és az értékbecslőket juttatod plusz jövedelemhez.

Az is furcsa, hogy 1867 után kialakult magyar gyakorlatról említés sem esik (ezért linkeltem be ilyen anyagokat).

A külföldi példákról szintúgy nem (Hong-Kong-ban pl. az állami bevételek közel 40%-a területérték jellegű ingatlanadóból származik, ilyenre is van példa…)

Karcolt lendület 2009.05.15. 14:57:26

Újabb értelmes cikk az ingatlanadóról, ez nem elutasítja, de a jelenlegi terveket szintén hülyeségnek tartja:

http://index.hu/gazdasag/penzbeszel/2009/05/15/el_a_kezekkel_az_ingatlanadotol/

(Sajnálom, szétvagdalja a címeket, össze kell illeszteni őket.)

@valaki76:
"Mekkora itt az azonnali értéknövekmény? Ezt nem kéne megadóztatni? "
Nem realizált nyereség - elég necces ezt adóztatni. Az ember egyetlen lakásának az értéke virtuális. De a beidézett cikk nagyjából hasonló dolgokat fogalmaz meg, hogy az ingatlanadó és az infrastruktúra fejlesztése között kell lennie egyértelmű összefüggésnek.

@bm613:
OK, két éve voltam ott egy napot és nem is vásároltam nagyon be. Viszont a 2006-os ÁFa-csökkentés egyik indoka épp az volt, hogy átjárnak az emberek cukorért. Ezt már egy 25%-os ÁFÁ-val is el lehet érni néhány termékcsoportnál, magasabbal pláne. (Vannak dolgok, amikért akár Ausztriába is érdemes kimenni.)

valaki76 (törölt) 2009.05.15. 17:49:14

@pgeri: „A tulajdonosok persze érdekeltek lesznek a valóságosnál alacsonyabb érték
bevallásában, ezt azonban több módon is meg lehet akadályozni: 1.) a bevallott áron el#vásárlási
jog illeti meg az önkormányzatot, valamint 2.) amennyiben az ingatlan eladásra kerül, a valós
eladási ár és a bevallott ár különbsége után az összegzett ingatlanadót meg kell fizetni (tehát ha 5
évet volt az alulbecsl# tulajdonosnál az ingatlan, akkor a difi 5%-át). Ezzel elkerülhet# a költséges értékbecslési procedúra.”

TECHNIKAI KÉRDÉS:

Hogyan kezeli ez a rendszer a belső értéknövekedést? Konkrétan, hogyan kezeli az alábbiakat:
1. HÁZFELÚJÍTÁS (pl. homlokzat-felújítás, épületgépészet, nyílászárók)
2. LAKÁSFELÚJÍTÁS (pl. tapéta, új festés, új fürdőszoba/konyha, légkondicionáló, stb.)
3. CSALÁDI HÁZ FELÚJÍTÁSA (pl. jakuzzi, úszómedence, légkondi, edzőterem, márványburkolat, luxus kivitelezés, professzionálisan megtervezett/gondozott kert, automata öntözőrendszer, teremgarázs, stb.).

Joghatóság kérdése:
· Kinek kell elbírálni az értéknövekmény mértékét?
· Ki jogosult a fejlesztések kapcsán bizonylatokat kérni?
· Ki fogja a jogviták kapcsán a perköltséget viselni?
· Kb. hány ember kell egy ilyen rendszer működtetéséhez?

De belső értékcsökkenés kérdését is fel lehetne vetni: pl. kiég a lakás, stb…

valaki76 (törölt) 2009.05.15. 18:14:43

@Karcolt lendület: Akkor kell megadóztatni, amikor realizálják:
Pl.
1. „jól értesült” vásárló ingatlan szerez
2. néhány hónap múlva jelentősen módosítja a képviselőterület a rendezési tervet (jelentősen nő a beépítési intenzitás és az engedélyezett építési magasság)
3. a telek hatalmas értéknövekedésen megy át egyik-napról a másikra – ilyen esetben értékesítéskor minimum 50%-os értéknövekedési adó kell… hiszen a tulajdonos itt semmilyen termelőmunkát sem végzett…)

valaki76 (törölt) 2009.05.15. 18:32:15

A brit zöldek számára a földértékadó kiemelt fontosságú ökoadó:

„Land Value Taxation (LVT)
LD400 The Green Party proposes introducing LVT (previously known as Community Ground Rent) as a tax payable on the annual value of land. The valuation would be of the land alone, exempting all buildings on it, recent and future improvements to it, or minerals extracted from it. LVT would therefore not be a tax on the rent of buildings, the value of crops, manufactured products or the product of other forms of work. (Minerals extracted from the land would be taxed separately - see NR423 & EC710s)”

Bővebben:

http://policy.greenparty.org.uk/mfss/mfssld.html

valaki76 (törölt) 2009.05.15. 18:34:03

LD401 The proposed LVT would be levied by the local community at rates to be agreed amongst Districts and Regions. Any necessary redistribution between Districts and Regions would be undertaken by agreement between local governments in accordance with the principles agreed in EC551.

LD402 The level at which the tax would be levied would be based on the full value of the current permitted use of the land. Permitted use would mean, for example, that the taxable value of land which is deemed by the community to have special amenity or habitat value, thus inhibiting use for possible greater financial return , would be reduced. When it is considered desirable to change the use through the land-use planning framework, this new permitted use would then form the basis of the assessment.

LD403 Assessments would be reviewed automatically on change of use and every few years, or more frequently, on request. An arbitration process would be made available to provide compensation for those adversely affected by permitted use, and provision made for appeal against assessment.

Rigo' 2009.05.15. 21:47:59

Bots. Esélytelen, hogy végig bírjam olvasni, nem tudom szóba került e már a nyugdíjasok ügye. Lehet, hogy utóbb nyomok róla egy posztot, most csak annyi, hogy ma reggel amikor olvastam az újságban ezt a hírt, arra gondoltam, hogy már megint miért a nyugdíjasok?
Azért mert ők a szocik szavazótábora?
Simán megéri majd nagyira iratni a luxusvellát?

Másrészt meg ne úgy gondoljunk már a nyugdíjasokra, mint szegény idős magatehetetlen emberekre. Jelentős részük igen jó anyagi körülmények között él, nem beszélve a temérdek korkedvezményes nyugdíj után civil állást vállaló rendőrről, tűzoltóról, buszvezetőről meg isten haragjáról...

Ebbe csúnyán bele kell majd nyúlni, mert szerintem a mostani rendszer mindenkit támogat csak éppen a dolgozót és a munkát nem becsüli...

flimo13 2009.05.16. 02:32:38

Meglepően értelmes javaslatok hozzátok képest. Azért ezen még finomítani kéne, mert van olyan is, hogy értéknövekedés:

"amennyiben az ingatlan eladásra kerül, a valós eladási ár és a bevallott ár különbsége után az összegzett ingatlanadót meg kell fizetni (tehát ha 5 évet volt az alulbecslő tulajdonosnál az ingatlan, akkor a difi 5%-át). Ezzel elkerülhető a költséges értékbecslési procedúra."

hulyeinformatikus 2009.05.16. 11:46:21

@Karcolt lendület: És ez a kirándulás a kereskedelmi forgalom hány százalékát teszi ki és honnan jellemző az átruccanás?
0.5%-ot, esetleg 1-et?

Perpillanat az áfa a fogyasztó számára gyakorlatilag kikerülhetetlen (az adóhatósági ellenőrzések miatt ahogy látom alig jellemző, hogy a kereskedelemben nem adnak számlát) és simán lehetne 30%, ezzel kiváltva a drága és igazságtalan ingatlanadót.

bm613 · http://izland2009.blog.hu 2009.05.16. 16:01:19

@hulyeinformatikus: Nem lehet 30, az Unióban 25 a maximum, ha jól tévedek. Mellesleg a legigazságtalanabb, mert a legszegényebb ember pénzéből is ugyanolyan arányban vesz el, mint a leggazdagabbéból. Nem véletlenül találták ki a sávos adózási rendszert.

hulyeinformatikus 2009.05.16. 18:02:20

@bm613: Pár sorrl feljebb leírtam, hogy max. két kedvezményes és egy normál kulcs lehet, a kedvezményes legalább 5%, a normálnak legalább 15%-nak kell lennie.

Tehát, nincs felső plafon.

A szociálpolitikát nem az adórendszerben kell érvényesíteni.

A gazdag így is arányában (SZJA) és összességében (magasabb fogyasztás) is több adót fizet.
Jól hangzik ez a rubin hood-i beütés, de nem lehet tovább sarcolni a középréteget, mert megfojtod a gazdaságot.
Így is elképesztő, amit lehúznak róluk.

bm613 · http://izland2009.blog.hu 2009.05.16. 22:41:30

@hulyeinformatikus: Épp a középrétegnek jön igazán jól, hogy most fölviszik az SZJA-sávhatárt az átlagkereset kb. duplájáig. Az valóban irreálisan nagy terheket rakott erre a rétegre, hogy már az átlag alatt kezdődött a 36 %.
Azt nem tudtam, hogy nincs felső határ az ÁFA-ra. Az tény,hogy a gyakorlatban 25 a max., és sok országban annyi, ebből gondoltam, hogy valami szabályozás az oka. Ha nem, nem.
Az is tény, hogy a gazdag több adót is fizet. De sokkal többet is tud kihasználni a közös pénzből. A szegénynél jobban látszik, hogy mit kap a közösből, hiszen az sokszor készpénzt jelent, de pl. egy sokmilliárdért épült úton ő mikor fog végigautókázni? Még buszjegyre se nagyon futja sokaknak, amivel a falujukból a közeli városig elmehetnének. Valamint ki fizessen többet, ha nem az, akinek van??? Nálunk sem a terhek nagyságával van a gond, hanem a közélet átláthatóságával. A terhek magasak, de nem kiugróak, hiába sulykolja a fidesz (pedig az ő idejükben se voltak alacsonyabbak, jelentős változás rég nem volt). A skandinávok vidáman kifizetik a sokkal magasabb terheket is, ugyanis tudják, hogy van értelme, hiszen az egymást követő kormányaik ebből létrehozták és fenntartják a Föld legmagasabb életszínvonalú országait, ahol gyakorlatilag nincs szegénység.

valaki76 (törölt) 2009.05.17. 20:39:09

Az a benyomásom, hogy a zöldek nem szeretik az ingatlanadót.

Általában az ingatlanadó ellen

És a területérték-adó mellett lépnek fel.

Ezt hatékonynak és igazságosnak találják az általában rosszul működő és igazságtalan ingatlanadóval szemben.

Az alábbi idézetek
Az ír
A skót
A kanadai
És a connecticut-i ZÖLD PÁRT honlapjáról származnak (így hirtelenjében ennyit találtam).

http://www.greenparty.ie/en/policies/economy/encouraging_efficient_land_use_recouping_value_for_the_community

Encouraging efficient land-use - Recouping value for the community

At present, a decision to rezone land can generate large sums of money for the landowner. At the same time, the local authorities and, increasingly, the local businesses and the ordinary taxpayer are left to bear the expense of creating and maintaining the services and infrastructure that give the site its value.

The Green Party favours the introduction of an annual site value tax on all land except primary residences, agricultural land and State property that is used for non-administrative purposes (e.g. schools, hospitals). SITE VALUE TAX - A TAX ON THE VALUE THAT A PARTICULAR PIECE OF LAND WOULD HAVE IF THERE WERE NO BUILDINGS OR IMPROVEMENTS ON IT - would lead to efficient land use by providing an incentive for the productive use of land and by discouraging land hoarding. The revenue generated by such a tax would allow for the abolition of commercial rates, which currently generate approximately €1bn per annum. A site value tax would help to ensure that local authorities are properly funded. The Green Party welcomes the continued support of the Chambers of Commerce of Ireland for the introduction of site value taxation.

This strategy to recoup value for the community should also involve the establishment of a Windfall Tax on development land, as recommended by the Kenny Report. This WINDFALL TAX WOULD ENSURE THAT PART OF WINDFALL GAINS MADE BY OWNERS OF DEVELOPMENT LAND AS A RESULT OF REZONING and service provision by local government would be returned to the community on the sale of a site.

https://www.scottishgreens.org.uk/site/4133

Greens say A SYSTEM OF LAND VALUE TAXATION WOULD BENEFIT THOSE ON LOW INCOMES WHILST ALSO SUPPORTING SMALL BUSINESSES and enhancing links between local government and local taxation. THE SYSTEM WOULD REDUCE SPECULATION IN LAND AND 'LANDBANKING', where speculators hold land without developing it while waiting for planning permission or an upturn in property prices.

The proposal would also free up rural land for community benefit, reward more efficient businesses, be much easier to administer and more difficult to dodge than income tax based systems. The Bill would raise the same amount of revenue as the current tax and rate system, but could also be more easily adjusted as appropriate for service provision

http://www.greenparty.ca/en/node/2610

A key part of this, is the Green Tax Shift, and a key part of the Green Tax shift is the intent to REPLACE 'PROPERTY' TAX WITH 'LOCATION VALUE TAX' (MORE USUALLY CALLED LAND VALUE TAX). That is, instead of paying tax on the total value of your property, the tax goes only on the unencumbered value of the parcel of land, without taking into account the value of any improvements or
buildings on that land.

The most basic reason is because this type of tax has always produced exactly the sort of prosperous society we want to bring about. The usual effects are increased small businesses and small farms, investment in buildings and property improvements, lower pollution rates, better density, less expensive costs of living, higher employment and lower welfare rates, better infrastructure, decreased crime rates (especially B&E and petty theft), and overall improved revenues for cities.

http://www.ctgreens.org/articles/costa_lvt_2008_03.shtml

THE PROPERTY TAX HAS WITHIN IT A "BAD" AND A "GOOD" COMPONENT. THE BAD IS THE TAX ON BUILDINGS (CAPITAL AND LABOR). A tax on buildings creates land speculation, slumlords, and urban blight. THE GOOD TAX IS THE ONE ON LAND. Today Connecticut's property tax is primarily on the "bad." Henry George, the 19th Century political economist, provided the theoretical underpinnings of a perfect tax in his opus Progress and Poverty.

With a Land Value Tax (LVT), property tax is reformed. Revenue shifts from buildings, allowing homeowners to improve their property without incurring disincentives, while taxing society's shared commonwealth - Land. A number of wonderful things occur with this simple shift. A few of these are:

· Land speculation, which hoards societal wealth, drastically declines.
· Efficiency of urban centers, where the greatest societal wealth is created, begins to come back to life.
· Affordable housing for homes and rents is achieved.
· Taxation is spread across the city as it is fairly levied on land use.
· The tax burden is reduced on middle and lower income citizens.
· The city has the necessary and sufficient revenue to pay for its infrastructure, social services and schools.
· As you might imagine, LVT is a Green Tax. It has been endorsed by every major environmentalist organization throughout the world. Lastly, all of the aforementioned is supported by over 200 empirical studies worldwide.

Bartoki 2009.05.18. 11:17:56

Ez a területérték-adó érdekes ötlet, én is gondolkodtam már hasonlón - pl. az itthoni ingatlanadót is lehetett volna úgy méretezni, hogy a lakásnak csak a 150e Ft/nm ár feletti részét vegye figyelembe - ezzel elsősorban a hely, a környező infrastruktúra által adott értéktöbbletet adóztatnák, és nem a beleépített téglát.

A jól értesült vállalkozó spekulációját csak akkor tudod megakadályozni, ha olyan magas területérték-adót vetsz ki, hogy amikor a területet átsorolják szántóföldből 30% beépíthetőségre (vagy a 30%-os kétszinteset 100% 5-szintesre), akkor NEM ÉRTÉKELŐDIK FEL, mert olyan magas lesz a fizetendő adó, hogy pont annyival csökkenti a jelenértékét.

De ehhez tényleg iszonyú magas területérték-adó kellene!!!

Például:

- 1 hektár szántóföld, értéke 500e Ft, adó 0 Ft.

- 1 hektár agglomerációs építési telek, 15% beépíthetőség, közművesítve (burkolt utak, gáz, csatorna). Értéke 200 milliárd Ft lenne (20e Ft/m2), ha nem lenne rajta területérték-adó. De ha kivetsz rá 1000 Ft/m2 adót (egy 750 m2 telekre 750e Ft/év!!!), akkor az 20 év alatt "elviszi az értékét", vagyis a telek jelenértékét gyakorlatilag nullára csökkenti, vissza a szántóföldére.

- 1 hektár építési telek Budán, a hegyen. Mondjuk legyen csak közepesen elegáns helyen (Sasad-felső), 30% beépíthetőséggel, közművekkel. Értéke kb. 1000 milliárd Ft (100e Ft/m2), területérték-adó lehetne 5e Ft/m2. Vagyis egy visszafogott, 400 m2-es villa-telekre 2 millió Ft/év.

Namost ez egyrészt elég hatékony lehetne - azonnal megteremtené a közművesítés, jó közlekedés, stb. kiépítésének és folyamatos fenntartásának az anyagi hátterét.

Nem véletlen hogy Amsterdamban a ház szélessége alapján kellett fizetni a városi adót - akkor a (hajózó) csatorna volt az egyetlen közmű, így az a kereskedő akinek szélesebb háza volt, az többet profitált belőle (nagyobb raktár), vagy legalábbis többet foglalt "a közműből".

Ez a rendszer bizonyos szempontból igazságos is (feltéve hogy gyakorlatilag minden más, az önkormányzatokat finanszírozó adót eltörlünk).

Csak éppen ez egy ilyen drasztikus visszatérés lenne pont ebbe a szinte középkori jellegű rendszerbe. Egy angolszász országban ezt lehet hogy könnyebben megeszik a népek - Angliában a mai napig is minden földterület szuverén tulajdonosa "A korona" (a király), és azzal hogy megveszem a házamat 500e angol fontért, tulajdonképpen csak "hűbérbe" kapom. :)

Mindenesetre a magyar tulajdonfelfogás ezt jelenleg nemigen venné be. Lehet rajta dolgozni, meg beszéljünk róla, de legalább 2-3 generációig még nem reális.

Olyan magas terület-érték adót nálunk lehetetlen az emberek egyetértésével kivetni, amivel 20 év alatt visszaszállna a tulajdon az államra.

Talán egy 100 év alatt visszaszállósban (1% alatt) még lehetne közmegegyezést kialakítani. Amint azt most látjuk, ez sem megy magától, de szerintem 10-20 év alatt fokozatosan bevezetve ezt el tudná fogadni az ország.

Ez viszont azt jelenti, hogy a területek jelentős értéknövekedése a területi átsoroláskor továbbra is fennmaradna.

Magyarul: tőlem gondolkodhatunk egy ilyen adónemről is, de a jólértesült vállalkozók (korrupciós) meggazdagodását valahogy máshogy kell kezelni, annak a megszüntetésére ez nem alkalmas. Csökkentheti az elérhető profitot mondjuk 20%-kal, de az nem minőségi különbség.

Abban is lehetne gondolkodni, hogy a vétel-eladás között keletkezett értéknövekedés infláció feletti részét 20% körlüli adókulccsal, mintegy társasági adóval adóztatni. Majdnem ilyesmi történik most is, de elég hülye rendszerben (nincs szó inflációról, és ha 5 évnél több telt el, akkor nem adózik).

De ezzel is az a gond, hogy az igazi ügyeskedőket nem fogja meg - azok már most is projektcégekbe viszik be az ingatlanokat, és magát a céget adják-veszik az illetékeket kikerülendő.

valaki76 (törölt) 2009.05.18. 12:24:44

Idézet:

www.tett.co.hu/terertek.doc

A területérték, mint fenntartható önkormányzati jövedelemforrás


„A XIX. század végén – más országok mellett – MAGYARORSZÁGON TÖBB TELEPÜLÉSEN BEVEZETTÉK A TELEKÉRTÉK-ADÓT, amelynek beruházás orientáló és tőkeakkumuláló hatása nagyban hozzájárult a múlt századforduló urbanizációs sikereihez. A múlt századi törvénykezésben a TELEKÉRTÉK-NÖVEKEDÉS ADÓZTATÁSA akkor merült föl, miként napjainkban is, amikor a piacgazdálkodás egyre nagyobb teret nyert, intenzívvé vált az ingatlanpiac, amikor megindultak a nagy, országos és helyi méretű infrastrukturális fejlesztések. AZ ÚJ LÉTESÍTMÉNYEK ÓRIÁSI, MEGSZOLGÁLATLAN JÖVEDELMEKHEZ JUTTATTÁK AZOKAT, AKIKNEK A FÖLDTERÜLETEIT A (KÖZ)BERUHÁZÁS FELÉRTÉKELTE.
A kiegyezés után alkotott törvényekben először az 1885. XXIII. t.-c. 43. §-a, a budapesti nagykörút kiépítéséről szóló 1871. XLII. t.-c. 7. §-a és az 1884. XVIII. t.-c. 3. §-a tartalmaz az értékemelkedési adóhoz hasonló fölfogású jogi intézkedési lehetőséget, amelyet "kisajátítási járuléknak" neveztek. Az 1886-OS KÖZSÉGI TÖRVÉNY, amely adóztatási jogot ad a városoknak, már RENDELKEZIK A TELKEK ÉRTÉKNÖVEKEDÉSÉNEK A MEGADÓZTATÁSÁRÓL. Az 1886. XXII. t.-c. 132. §-a lehetővé teszi, hogy bevezessék a BETTERMENT (ÉRTÉKNÖVEKEDÉSI) ADÓT.
Az 1906-ban tartott, a törvényhatósági joggal fölruházott városok polgármesteri konferenciáján a nagyváradi főmérnök előterjesztett egy, a saját városának tapasztalatai alapján készített javaslatot a bettermentadóról, amely mintául szolgált a későbbiekben. A szakirodalom szerint ARAD, SZEGED, DEBRECEN, KAPOSVÁR, ÚJPEST, GYŐR ÉS MÁS VÁROSOK HOZTAK FÖLDÉRTÉKADÓ VAGY TELEKÉRTÉK-ADÓ SZABÁLYRENDELETET, még a tízes évek végén. Budapesten 1917. december 17-én fogadták el, és 1919-ben vezették be a tiszta földértékadót, mint városi telekérték-adót. Ennek végrehajtását 1923-ban „a főváros reakciós vezetése idején önhatalmúan felfüggesztette”, ám az engedély „soha el nem töröltetett” (Sós 1948:78). gatlanuk adottságait vették figyelembe. g.
A Pikler J. Gyula nevéhez köthető budapesti telekértékadó rendelet 4. és 5. paragrafusa szerint „A VÁROSI TELEKÉRTÉKADÓT a teleknek a... ...forgalmi értéke után kell kivetni. A telken és a telekben levő létesítmények (felépítmény, alépítmény, fák, növények stb.) értéke az adóalap megállapításánál számításba nem jön. A forgalmi értéket háromévenként kell megállapítani” (Pikler 1917).
Az adó alapja a TERÜLETÉRTÉK KATASZTER volt. Az értékek megállapításának módszere két egészen eredeti ötleten alapult, és ez volt talán az egész akció legsikeresebb mozzanata, amelyet Pikler J. Gyula még 1940-beli interjújában is büszkeséggel említett (K. Havas 1990). Az egyik eredeti ötlet szerint a város telekszerkezetében kiválasztottak összesen 1200 pontot (általában saroktelket), amelyet "értékmértéknek" vettek egy másik értékmeghatározó pont kisugárzó határáig. Ezáltal kialakult egy, az egész várost lefedő, értékháló kifeszítésére alkalmas "értékoszlop" rendszer. Az adónem másik eredeti ötlete volt, hogy a telekértékek megállapításánál más adófizetőknek - lényegében a szomszédoknak - is beleszólási joga volt. Erre föl is kérték a telektulajdonosokat. A tulajdonosokat arra késztették ezzel, hogy úgy gondolkodjanak, mintha épp az adott pillanatban akarnák értékesíteni telküket, mintegy az alkufolyamatot is végigjátszva magukban. A tulajdonosok a saját telek értékének a megállapításánál – mennyit kaphat az ingatlanért – elsősorban a környékbeli értékmeghatározó tényezőket, majd saját in
A helyi értékkülönbségeket a tulajdonos meg tudja ítélni, mivel ismeri a környék és saját telke jellemzőit, speciális adottságait. Ismeri, látta, hallott róla, hogy milyen fölújítások, fejlesztések, tervek, hasznosítások készültek a körzetben, "mit rejt a föld", milyen a külső szemlélő számára rejtett előnyök és hátrányok vannak. Tudja, sőt az egész környék összes telektulajdonosa tudja, hogy melyik telek a legjobb (titkon mindenki oda vágyik). Az így kialakuló értékarányok - a fix pontok rendező hatása mellett - reálisakká, elfogadhatókká válnak, a következő általános értékbecslés

A SZÁZADELŐS TELEKÉRTÉK-ADÓ NEM A „KISEMBEREKET” SÚJTOTTA: "a telekértékadó terhe az értékesebb, azaz a város belsőbb részeiben fekvő telkekre esik, ami az igazságosságnak is megfelel, mert a város belsőbb részében fekvő telkek azok, amelyeknél az értékemelkedés, bár nem olyan ugrásszerű és nem olyan nagy százalékos arányú, mint az alacsonyabb egységértékű telkeknél, de biztosabb, egyenletesebb és nagyobb abszolút összeget tesz ki" (Székesfőváros Terlekértéknyilvántartó Hiva-tala, 1920. május, 7. oldal).
A legtöbb adót a fővárosnak a pesti és a budai nagykörúton belüli részén állapítottak meg: a terület 2,9 százalékára esett az adó 40,0 százaléka. A nagykörúton kívüli részekre a terület 6,8 százaléka és az adó 29,9 százaléka, a külvárosokra pedig a terület 90,3 százaléka és az adó 30,1 százaléka jutott”


1

valaki76 (törölt) 2009.05.18. 12:33:44

IDÉZET:
http://en.wikipedia.org/wiki/Land_value_tax
“MOST TAXES DISTORT ECONOMIC DECISIONS.[2] If labor, buildings or machinery and plants are taxed, people are dissuaded from constructive and beneficial activities, and enterprise and efficiency are penalized due to the excess burden of taxation. THIS DOES NOT APPLY TO LVT, which is payable regardless of whether or how well the land is actually used, because the supply of land is inelastic, market land rents depend on what tenants are prepared to pay rather than on the expenses of landlords, and so LVT cannot be passed on to tenants.[3] THE ONLY ALLEGED DIRECT EFFECT OF LVT ON PRICES IS TO LOWER THE MARKET PRICE OF LAND. Put another way, LVT is often said to be justified for economic reasons because if it is implemented properly, IT WILL NOT DETER PRODUCTION, DISTORT MARKET MECHANISMS OR OTHERWISE CREATE DEADWEIGHT LOSSES THE WAY OTHER TAXES DO.[4] Nobel Prize winner William Vickrey believed that "removing almost all business taxes, including property taxes on improvements, excepting only taxes reflecting the marginal social cost of public services rendered to specific activities, and replacing them with takes on site values, would SUBSTANTIALLY IMPROVE THE ECONOMIC EFFICIENCY OF THE JURISDICTION."[5] A correlation between the use of LVT at the expense of traditional property taxes and GREATER MARKET EFFICIENCY IS PREDICTED BY ECONOMIC THEORY, AND HAS BEEN OBSERVED IN PRACTICE.[6]
Proponents allege that the necessity to pay the tax encourages landowners to develop vacant and under-used land properly or to make way for others who will. The claim is that because LVT DETERS SPECULATIVE LAND HOLDING, DILAPIDATED INNER-CITY AREAS ARE RETURNED TO PRODUCTIVE USE, REDUCING THE PRESSURE TO BUILD ON GREEN-FIELD SITES AND SO REDUCING URBAN SPRAWL.[7] For example Harrisburg, Pennsylvania in the United States has taxed land at a rate six times that on improvements since 1975, and this policy has been credited by its long time mayor, Stephen R. Reed with reducing the number of vacant structures in downtown Harrisburg from about 4,200 in 1982 to less than 500. LVT IS AN ECOTAX BECAUSE IT OSTENSIBLY DISCOURAGES THE WASTE OF LOCATIONS, WHICH ARE A FINITE NATURAL RESOURCE.[8][9][10]

valaki76 (törölt) 2009.05.18. 12:47:46

@Bartoki: Telekérték-adó:
Fő adóalap-komponensek:
- földjáradék (alacsony adókulcs, pl. néhány százalék; a jelenlegi magyar viszonyok mellett még ezt is veszélyes bevezetni)
- értéknövekedés (magas adókulcs, kirívó esetekben – pl. átminősítés esetén, ill. a rendezési terv módosításakor – akár több mint 50% - a tőkenyereség adóhoz hasonlóan értékesítéskor fizetendő).

Visszamenőlegesen nem szoktak adót kivetni (a rendszer akkor indul, amikor hatályba lép)

A „földjáradék”-kal kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy sokkal jobb az ingatlanadónál, mivel
• Kisebb az adóalap
• Lényegében nem lehet elkerülni (megoszlanak a terhek, alacsony az adókulcs)
• Lényegében csak pozitív gazdasági hatásai vannak (szemben az ingatlanadó negatív hatásaival)

Kafferbivaly Balambér 2009.05.18. 13:09:39

Jók vagyunk: az EU-ban asszem 5 országban nincs ingatlanadó, nálunk úgy tűnik ezt is sikerül nem megoldani....

„ Ilyen kívánatos szerkezeti változás a foglalkoztatásra rakódó adó- és járulékterhek, valamint a jövedelemtípusú adók csökkentése, ezzel párhuzamosan viszont a vagyoni és forgalmi típusú adók emelése.”
A Fidesz Jövőkép c. tanulmánykötetéből

A kívánatos változás az lesz, ha június 7-én kívánjuk öket a sunyiba, nem Brüsszelbe...

pgeri 2009.05.18. 13:27:38

@Galadhriel: a 4. ábrát nézd meg! Az SZJA-ból levonható adóról szól. Ha nincs mentesség, 200 mrd körül van a bevétel, ha 10 millióig van mentesség (ez kb. azonos, mint a 3 milla per fő), akkor kb. 180 mrd, ha 20 milla, akkor csökken drasztikusan a bevétel, kb. 50 mrd-ra.

pgeri 2009.05.18. 13:30:34

@Bartoki: lehetségesnek tartom a 3-4 év alatti bevezetést, de tervezhetően, előre meghirdetve, hogy pl. 0,25%-onként emelik minden évben.

De emellett azt is tartom, hogy ha nem ilyen hülye módon akarnák bevezetni, akkor sokkal kevésbé lenne negatív hatása (mert pl. a lakók miatti kedvezmény és az SZJA-ból való leírhatóság eleve nagyon sok embernek biztosítaná a viszonylagos fájdalommentességet, így ők nem észlelnének nagy változást a piacon, megmaradna a keresletük)

pgeri 2009.05.18. 13:38:28

@valaki76: a hirtelen értéknövekedés elvileg kezelhető, hiszen önbevallással az illetőnek a növelt értéket kell bevallania. Ellenkező esetben kockáztatja, hogy egy vagyonosodási vizsgálatnál bukik, és a difit SZJA-val és büntetéssel fogja leadózni, az meg kicsit durvább, mint 1%. Ez vonatkozik arra az esetre, ha saját tulajdonban marad az értéknövelt ingatlan.

Ha pedig eladásra játszik az értéknövekedés után, arra elvileg ma is kell SZJA-t fizetni (a különbözetre). Lakás esetén 5 év alatt ez lenullázódik, de tudtommal telek és üdülő esetében más a szabály. Csak ezt jellemzően megkerülik céges ügyekkel. Ahol egyébként nyereségadót kéne fizetni, de ott (is) lehet ügyeskedni.

Nem azt mondom, hogy valamiféle urbanizációs adó ne volna jó, csak nem látom egyelőre, hogy miként lehetne egyszerűre, korrektre és jelentős bevételt hozóra beállítani úgy, hogy a fejlesztéseket se vágja taccsra.

pgeri 2009.05.18. 13:45:59

@bm613: azért óvatosan ezzel a "jól jár XY az SZJA sávhatár és kulcs változással" című nótával, mert a szuperbruttósítás miatt egészen más (alacsonyabb) kulcsokkal és (magasabb) sávhatárokkal kell egyébként is számolni.

Lásd: http://index.hu/gazdasag/magyar/2009/04/22/mindenkivel_kiszur_a_szuperbruttosnak_hivott_szja/

A terhek (adók/GDP) pedig _összességében_ nem magasak, de a munkát a magyar adórendszer (SZJA, járulékok) a skandinávhoz képest IS sokkal jobban terheli. Ez pedig baj.

valaki76 (törölt) 2009.05.18. 14:23:10

@pgeri:


Belső értéknövekedés:

Mi a helyzet a lakásfelújítással?

ÁFA-köteles építési tevékenység után ingatlanadót (SZJA-t) fizet a tulaj?

Felújítás – ADÓTARTALOM:
• ÁFA (szolgáltatások után) + a vállalkozó – normális körülmények között – az általa foglalkoztatott személyek munkaerőköltségét is érvényesíti az árképzésben (SZJA, járulékok)
• Építőipari anyagok/termékek – munkaerőköltség, (SZJA + járulékok) + bányajáradék
• Építőipari anyagok – szállítás (ÁFA, jövedéki-adó - üzemanyagköltség, + sofőr - SZJA, járulékok)

Valószínűleg – az árképzést vizsgálva – egyéb adónemek is előkerülhetnek…

Ezek a kérdések egyébként lakásépítés kapcsán is előkerülnek…

Nem lehetne másképpen kezelni az SZJA anomáliákat?

pl. céges autóhasználat szigorítása
(a meg nem fizetett SZJA-t, járulékokat figyelembe véve pusztán ezen a módon 700-800 milliárd HUF-tól esik el évente az államháztartás…)

A telek-, földérték-adó ehhez képest üdítően egyszerű.

Kérdés:

Mi az ingatlanadó kapcsán a HÁZADÓ komponenst haszna?

A területérték-adó számos pozitív hatással bír, van ilyen a házadónál?

(a SZJA anomáliák kezelésétől tekintsünk el – sok helyen van ilyen adó a világban, nagyon korlátozott eredményeket értek el ebben a tekintetben)

valaki76 (törölt) 2009.05.18. 14:43:32



Külső értéknövekedés (viszonyítási alap):


http://www.foldbroker.hu/fr_piac.htm

Földárak Budapest környékén - 1 ha 500-2000 ezer HUF


http://www.ingatlanhirdetes.net/ingatlanpiac/a-telekarak-alakulasai/


Bent a városban, pl. VI ker - 260 ezer HUF/m2

1 ha = 2.6 milliárd HUF

Pusztán az ELHELYEZKEDÉS és az ÉPÍTÉSI SZABÁLYOK miatt

KÜLSŐ HATÁSOK MIATT

TÖBB MINT 2000-SZER TÖBBET ÉR mint a néhány kilométerrel odébb lévő földterület


Bent a városban, pl. XVI ker (város pereme) – 9.5 ezer HUF/m2

1 ha = 95 millió HUF


Pusztán az elhelyezkedés és az építési szabályok miatt

KÜLSŐ HATÁSOK MIATT

HOZZÁVETŐLEGESEN 90-SZER TÖBBET ÉR mint a néhány kilométerrel odébb lévő földterület…

magic11 · http://www.autostat.hu/markatoertenetek/7-markatoertenetek/358-chrysler 2009.05.18. 16:54:35

ebből megint nem lesz semmi... bár szerintem kétséges, hogy ezt bármilyen módon is végig lehetne vinni...

Karcolt lendület 2009.05.18. 17:40:06

@valaki76:
Ez jelenleg is benne van az adórendszerben:
http://lakasvasarlas.blog.hu/2007/12/15/ingatlan_eladasa_utani_adozas_2008_tol
(biztos megint szétvágja, illesszétek össze a linket.)

A belső értéknövekményhez pedig valójában semmi köze az államnak, nem segített benne, sőt fogyasztási adóval és (vszeg) mindenféle engedélyeztetési illetékkel megsarcolta már azt.

A belvárosi ingatlanokkal kapcsolatos képet pedig erősen árnyalja pl. az index mai ingatlanadós cikke.

@hulyeinformatikus:
Néhány százalék mozgás minden ilyen adóváltoztatásnál van, mert a szlovákok nem jönnek át vásárolni, viszont a határhoz közel élők átmennek. Az a néhány százalék pedig pont elég lehet, hogy értelmetlenné tegye az emelést. Továbbra is: Magyarország nem egy önmagában zárt rendszer, alkalmazkodnia kell a környező országokhoz, mert az emberek sem bután alkalmazkodnak az új körülményekhez, hanem az eredeti céljukat próbálják tartani és aszerint változtatják a stratégiájukat. A magyar kiskereskedelem sok árutípusnál amúgyis elég balfék, nincs rendes választékuk, erre rájön, hogy drágábbak is - az emiatt csökkenő belföldi forgalom miatt nemcsak az ÁFA-t bukja az állam, hanem kisvállalkozásokat és azzal együtt foglalkoztatottakat. (Idén is vásároltam úgy Németországból, hogy onnan DHL-lel olyan 15%-kal olcsóbb volt, mint itthon lett volna - ha van a boltban.)
Alaphiba volt 25-ről 20%-ra csökkenteni az ÁFA-t, de nem megoldás és nem fog jól működni, ha most inkább az égbe emelik.

Karcolt lendület 2009.05.18. 17:43:04

@Karcolt lendület:
"sőt fogyasztási adóval"
forgalmi adóra gondoltam...

valaki76 (törölt) 2009.05.18. 19:52:31

@Karcolt lendület: TERMŐFÖLD ÁTMINŐSÍTÉS:

Területátminősítésnél, nem SZJA-t fizetnek, hanem

FÖLDVÉDELMI JÁRULÉKOT

És ez nálunk NEVETSÉGESEN ALACSONY

(ráadásul sok a mentesség és a kedvezmény)

Sokszorosára kéne emelni (vagy területérték-adó kellene értéknövekmény komponenssel)

A mentességeket/kedvezményeket pedig el kellene törölni.

Több szakértői anyag szerint pusztán ebből 50 milliárd forint jönne be évente.


RENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁS:

Szerinted abban az esetben ha egy telken 150 méteres építési magasságot engedélyeznek mekkora értéknövekedés következik be egyik-napról a másikra?

http://www.ingatlanmagazin.com/read/4430


Hódolat a Pannónia felől érkezőknek

”Várhatóan 2010-ben adják át annak a komplexumnak az első épületeit, mely fővárosunk új nyugati kapuja kíván lenni. Az ŐRMEZŐ IRODA PARK EGY 4-6 TORONYÉPÜLETBŐL ÁLLÓ IRODAPARK LESZ. ELKÉSZÜLTÉVEL KÖZEL 100 EZER NÉGYZETMÉTER KIADHATÓ IRODÁT FOG JELENTENI. Az irodák mellett nagy zöldterületek, kiskereskedelmi egységek, éttermek, kávézók állnak majd az itt dolgozók és a környéken lakók rendelkezésére. Az irodákhoz egy 1000-1500 férőhelyes mélygarázs is tartozik majd.”


”Futó Gábor, a Futureal Csoport vezérigazgatója kifejtette, hogy nyílt vitára szeretnék bocsátani a terveket, melyek között szerepel EGY 150 MÉTERES TORONYHÁZ ANYAGA IS. A cégeknek mindenképpen jó megoldást kínálnak a magasházak, hiszen a cég minden irodája egy helyen működhet. Futó szerint „szükség van ilyen meghatározó épületekre Budapesten.” Arról nem is beszélve, hogy egy ilyen épület elvonná a figyelmet a lakótelep házairól.”

U.i.
Semmi kifogásom a magasházak ellen,

De a befektető a rendezési terv módosítása nyomán bekövetkező (telek-) értéknövekedés minimum 50%-át fizesse be adóként.

Metropolisz · http://tisztabeszed.blog.hu 2009.05.18. 23:32:33

Létrejött a MyVIP-en is az LMP - Lehet Más a Politika klub. Csatlakozzatok minél többen és hívjatok meg minél több embert! ;)

alfredo 2009.05.19. 08:36:32

@heima:
Hogy gondolod, hogy menekülnek az adóalanyok? Viszik az ingatlant is?

Bartoki 2009.05.19. 11:31:30

@Bartoki: Ööö... javítom magamat:

"- 1 hektár agglomerációs építési telek, 15% beépíthetőség, közművesítve (burkolt utak, gáz, csatorna). Értéke 200 milliárd Ft lenne (20e Ft/m2)"

Minden stimmel, kivéve a 200 milliárd, mert az igazából csak 200 millió. :)

"- 1 hektár építési telek Budán, a hegyen. Mondjuk legyen csak közepesen elegáns helyen (Sasad-felső), 30% beépíthetőséggel, közművekkel. Értéke kb. 1000 milliárd Ft (100e Ft/m2)"

Hasonlóképpen, 1000 millió, nem milliárd. A m2 ár és az adóértékek már stimmelnek.

beszóló 2009.05.19. 15:23:28

Jól látható az eddigi hozzászólásokból, milyen sok más aspektusból is vizsgálandó az ingatlanadó hatása azon kívül hogy mennyi bevételt hozhatna az államnak vagy az önkormányzatoknak. És még korántsem merítettük ki az összeset. Morális, munkaerőpaci, szociális, beruházási, építőipari, befektetői stb.
Alapos hatásvizsgálat nélkül, minden ismert hatás együtrtes értkelése nélkül nem biztos, hogy ésszerű a bevezetése.

Egy egyszerű, de elgondolkodtató példán szemléltetném, hogy ha van 10 millió Ft-om, és hosszú időre nélkülözni tudom, mondjuk vehetnék egy kis boltocskát (szakszerűen üzlethelyiséget) ésbérbeadnám vagy betenném a bankba.
Tételezük fel, hogy mindkét befektetés 10 % hozamot ígér.

A 10 millió Ft-os üzlethelyiség után a következő költségeim lesznek a következő 10 évben:
2 millió Ft ÁFA megfizetése a vételkor,
1,2 millió Ft vagyonszerzési illeték megfizetése a vételkor
1,2 millió Ft ingatlanadó 10 év alatt
2 millió Ft a fenntartás, javítás, karbantartás, közös költség stb.

a beszedett bérleti díjból (szerncsés esetben találok bele bérlőt)
25 % jövedelemadó
14 % egészségügyi hozzájárulás

Amennyiben a 10 millió Ft-omat a bankba viszem és 10 %kal kamatozik, mindössze 20 % kamatadó terheli.


Szerintetek ki fog ingatlanba fektetni?.
Állítólag szüksége van a gazdaságnak a bérbeadásra kínált ingatlanokra.
Ezt az ingatlanadó szerintetek segíti?

heima (törölt) 2009.05.19. 17:16:28

@alfredo: egyrészről az a bekezdés nem kizárólag az ingatlanadóról szólt, hanem általában a magyar adórendszerről- politikáról, másrészről meg igen, viszik az ingatlant. Azaz likvidálják, az értékét meg átviszik más eszközcsoportba vagy inkább országba.

Bartoki 2009.05.19. 18:03:29

Eszembe jutott még egy szép érv a fokozatos bevezetés mellett: az életjáradék-szerződések esetén ki fizeti majd az újonnan kivetett adónemet?

Egyrészt a befektetővel szemben sem igazán igazságos (jogbiztonság?), másrészt meg a befektetők valószínűleg elég ügyesek voltak, és az apróbetűsben "minden jövőben kivetendő adó, járulék, illeték" fizetését biankó rálőcsölték a tulajdonosra...

alfredo 2009.05.19. 20:04:05

@heima: Aha. Lebontják. Milyen jól kitolnak az adóhatósággal!;)
Vagy másképp értetted?

Will-O-The-Wisp · http://www.will-o-thewisp.gr/ 2009.05.19. 22:58:30

@beszóló: elkezdhetünk a pénz szerepéről és a kamatról is beszélni, de az egy másik történet.
Maradjunk annyiban, hogy manapság a legjobban a pénz kamatoztatása, esetleg a tőzsde jövedelmez, minden más esetén romlik az ember vagyona.

Más:
Téved az MSZP: nincs ingatlanadó fideszes városban
inforadio.hu/hir/belfold/hir-279162

bm613 · http://izland2009.blog.hu 2009.05.19. 23:57:30

@Will-O-The-Wisp: De szemetek ezek a fideszesek megint! Naná, nincs ingatlanadó, mert kommunális adónak nevezik. Ettől még az. A kutyaszar sem lesz libamáj attól, hogy annak nevezik. És kit érdekel, hogy a fidesz-féle adó nem érték-, hanem területalapú? Ez csak arra jó, hogy kevésbé legyen igazságos.
Elmondom, nálunk a XII. kerületben hogy néz ki a dolog. 40 m2-ig 4900 Ft/év, 41-80-ig 9900, 80 fölött 13900. Igen, jól értitek, az ezer m2 fölötti telken álló, háromszintes, többgarázsos, medencés, sokszáz m2-es, több százmillió forintos luxusvillákra is annyi. Ez kurva korrekt, ugye? Meg az a nyálas, szánalmas duma, amivel Pokorni polgármester urunk indokolja ennek szükségét. Aszongya a nyavalyás, hogy megszorítások így, meg a gonosz kormány úgy. Talán ha az elődje, dr. Mitnyan György (igen, az a senkiházi, aki 1x került be életében a hírekbe: amikor kitalálta, hogy a csúnya lábú nők ne járhassanak a hivatalba dolgozni rövid szoknyában) nem építtetett volna hitelből ötmilliárdért egy kib...ott sportcsarnokot, akkor volna pénze a kerületnek. (a "kommunális" adóból 100M körül jön be évente)
Egy jót hozzáteszek: úgy tűnik, ezt az adóbevételt, ígéretükhöz híven, útfelújításra költik. Nyilván a megfelelő lenyúlásokkal kísérve, de az akkor is megvolna, ha másra költenék...

beszóló 2009.05.20. 00:18:56

@Will-O-The-Wisp:
Nem vitatom, hogy ma a tőzsdén vagy a bankbetéten lehet a legjobban keresni.
De az állításom az volt, hogy ha túlterhelnek egy befektetési formát pl. adókkal, illetékekel, onnan el fog menekülni a tőke, és a menekülő tőke nem szolgálja a működő gazdaság érdekeit. Mit szólnál, ha nem lenne bérlakás-kínálat, mert a bérbeadási célú ingatlanokat és a bérleti jövedelmeket úgy megadóztatják, hogy nem érdemes ilyen célból ingatlant venni, vagy ha már mevetted korábban, arra kényszerülsz, hogy eladd, és bankbetétben tartsd a pénzed?
Szerintem ez is egy vizsgálandó szempont, sok más egyéb mellett, amiről itt nem is esett szó.

pgeri 2009.05.20. 11:09:26

@beszóló: ez azért messze nem ilyen egyszerű, ha ilyen egyszerű lenne, akkor nem lennének boltok. :-) Az első dolog, amiről megfeledkeztél, az az infláció. Az ingatlan értéke (nem extrém gazdasági helyzetben) követi az inflációt, így a 10%-os bankbetéttel nem lehet összevetni. A betétkamat egy része ugyanis arra van, hogy az inflációt fedezze. Ma nálunk egyébként extrém magasok a kamatok (hiteltelen gazdaságpolitika, kockázatos ország), de a 10%-kal számolva is: ebből lejön a kamatadó, marad 8%, ebből lejön az infláció (4-5%), marad 3-4%.

Ezzel szemben a megvett ingatlan elvileg tartja az értékét, és ezen felül fizetnek érte bért, általában olyan 10% körül (tehát évente kapsz 1 millát). Vagy saját magad végzel benne tevékenységet.

Persze vannak költségeid. Cégként az ÁFA nem igazán költség (nyilván van ÁFÁs bevételed is), így marad a fenntartás (200e - bár ez kicsit túlzó), az ingatlanadó (120e), meg a különféle bérbeadást terhelő adók (390e). Az egyenleged évi +290e. Ez éves szinten kb. 3%-os reálhozam.

Ma extrém helyzetben van a gazdaság, fojtogatóan magasok a kamatok, de még most sem egyértelmű, hogy nem éri meg ingatlant kiadni.

pgeri 2009.05.20. 11:25:00

@bm613: igen, pont ez a bajom a négyzetméter alapú adóval nekem is. Kurva igazságtalan tud lenni.

@valaki76: egy toronyház felhúzásánál a telek értéke már szinte egyáltalán nem számít, épp ez a lényege. :-) Adott egy mittudomén 30 milliárdos épület, alatta mondjuk egy 2-3000 négyzetméteres telek. Ez még 100 ezres négyzetméterárral számolva is "csak" 300 millió, ami 1%-a a teljes értéknek. Mit adóztatsz ezen?

A területérték adó pont a spekulánsokat nem szűri ki: fogja a jólértesült, megveszi a telket, átminősítik, azonnal adja is el. Az eladásnál kell megfogni, mást nem lehet tenni. Ez bőven nem az ingatlanadó (vagy általában: a vagyonadó) műfaja, hanem nyereségadó jellegű kihívás.

beszóló 2009.05.20. 11:57:26

@pgeri:

1.A számolgatás során kihagytad a vagyonszerzési illetéket (bruttó vételár 10%-a).
2.Egy 10 milliós boltra nem fogok céget alapítani, mint ahogy a bankba is magánemberként teszem a pénzem. Tehát a 20% ÁFA is terheli a vételt.
3.Az ingatlan értéke korántsem halad az inflációval, az a kereslet-kínálat függvénnye, de erős az ingatlan környezetének változása által generált értéknövekedés vagy csökkenés is (pl. ha egy buszmegállót helyeznek a bolt elé, kétszereséreis nőhet az értéke).
4. Semmilyen moráls érv nem indokolja a bankbetétekből származó jövedelmek adóját majdnem kétszeresen meghaladó ingatlanbérleti jövedelemadó.

Mindenesetre úgy vélem, hogy jelen pillanatban a befektetési célú ingatlanokon túlzott az adó- és illetékteher, ezt ingatlanadóval tetézni nem szabad akkor, ha a gazdaság és a társadalom igényli a béringatlanok kínálatát.

heima (törölt) 2009.05.20. 13:11:10

@alfredo: "Azaz likvidálják, az értékét meg átviszik más eszközcsoportba vagy inkább országba. "

Ebből komolyan azt bírtad leszűrni, hogy lebontják az ingatlant? Túl sok volt a CS...

alfredo 2009.05.20. 13:22:11

@heima: Inkább ebből: "...másrészt meg igen, viszik az ingatlant...".
Egyébként mit gondolsz, személyeskedéssel meggyőzőbb vagy?

valaki76 (törölt) 2009.05.20. 13:47:02

@pgeri: Kulcsszó:

ÉPÍTÉSSZABÁLYOZÁS

Magyarul

Mit tudsz építeni adott területen?

Ha egy telekre 10 ezer m2 helyett

100 ezer m2

Irodát tudsz építeni

Akkor a telekár

Kb. 5-10-SZERESÉRE EMELKEDIK (pusztán a rendezési terv módosítása miatt)


Számoljunk 7.5-szeres emelkedéssel

építési telek 15 m-es beépítési magassággal, 50%-os beépítési intenzitással autópálya mellett, frekventált helyen
50 ezer HUF/m2

150 m-es beépítési magassággal, 50%-os beépítési intenzitással
375 ezer HUF/m2

Passzív jövedelemszerzésből származó nyereség 3000 m2-es telek esetén
3000 x 325 ezer

975 MILLIÓ HUF

Ajándékba…


az ingatlanfejlesztésben nem a felépítmény (épület)
hanem a telek
a (megszolgálatlan) EXTRAPROFIT forrása…

Épület – beépített anyagok – konkrét költségvonzat
Telekár – külső hatások határozzák meg (infra, építésszabályozás)

Vannak extrémebb példák is:

Pl. repülőtér-fejlesztés kapcsán kialakított építési telek (pl. iroda-, hotelfejlesztés)

Akár 200-300-SZOROS (20-30 ezer százalékos) értéknövekedés is elképzelhető rövid idő alatt (a termőföld árakhoz képest) külső hatások következtében..

valaki76 (törölt) 2009.05.20. 13:50:31

Vissza az ingatlanadóhoz:

Ingatlan 50 millió HUF értékkel
1% ingatlanadó
500 ezer HUF

2 tulajdonos (férj és feleség)

250 ezer HUF/adó/fő/év

Teljes mértékű leírás esetén

Bruttó 160 ezer HUF/hó/fő jövedelem kell ehhez

Kérdés:

EZ LENNE A „FEKETE” JÖVEDELMEK KIEGYENLÍTÉSE???

Mi ennek az értelme???

ÉSZREVÉTEL:

Nem kéne pl. inkább a multik
• TRANSZFERÁRAIVAL
• OFFSHORE adóparadicsomokban kimutatott NYERESÉGÉVEL
• A magyar vállalkozók offshore cégekhez kapcsolódó TŐKEKIMENEKÍTÉSÉVEL
• Az „ADÓMENEDZSMENT” és az „ADÓVERSENY” káros hatásaival
• Az egyedi támogatásokkal, kedvezményekkel
• Az infrastruktúrafejlesztéshez, építésszabályozáshoz kapcsolódó spekulatív jövedelemszerzéssel
• A közbeszerzési anomáliákkal
• És a jogrendszerben található KISKAPUKKAL


Foglalkozni?

FŐ PROBLÉMA:

A MUNKÁT AKARJÁTOK MEGADÓZTATNI

A tőkejövedelmek helyett….

A munkára elsősorban a tőkejövedelmek kapcsán adott adókedvezmények, egyedi támogatások miatt rakódik extrém teher, NEM AZ SZJA ELKERÜLÉS MIATT.


http://www.globalpolicy.org/nations/launder/haven/2007/2007taxjustice.pdf
Closing the Floodgates
Collecting tax to pay for development

valaki76 (törölt) 2009.05.20. 14:00:49

Visszatérve a felhőkarcolóhoz:

Nyomott árakkal számoltan

Felhőkarcoló autópálya mellett városkapuban (XI. ker)

A telekár akár

1 MILLIÓ HUF/M2

Is lehet.

(családi-házas övezetben XI ker. peremén minimum ár 20 ezer HUF/m2
http://www.ingatlanhirdetes.net/ingatlanpiac/a-telekarak-alakulasai/
)

Tehát 1.5-2 milliárd HUF

Passzív jövedelemszerzés is elképzelhető.

valaki76 (törölt) 2009.05.20. 14:22:48

Idézet:

http://www.ertekterkep.hu/A%20telekerteknovekedesi%20adorol.doc
GONDOLATOK A TELEKÉRTÉKNÖVEKEDÉSI ADÓRÓL
DEFINÍCIÓK ÉS DILEMMÁK*

“DEFINÍCIÓK


Földértékadó /Világlexikon, 1925/: " A föld megadóztatása forgalmi értéke szerint, tekintet nélkül a rajta vagy benne /emberi munka által teremtett/ létesítményekre és a hely tényleges kihasználási módjára és mértékére és ettől függő tényleges jövedelmére. »Föld« alatt egyformán értetik itt minden természeti adottság, azaz minden »hely«, TEHÁT: VÁROSI TELEK, mezőgazdasági föld, bánya, víz stb. A forgalmi érték egyéni viszonyokra vagy előszeretetre való tekintet nélkül állapíttatik meg. Az adó tehát tisztán »helypénz« természetű. Tárgya a tiszta »földjáradék« azaz a /megmunkálatlannnak képzelt/ hely tulajdoni jogcímének a »lehető« jövedelme, amely jövedelem teljesen monopolisztikus és egyénileg »megszolgálatlan« jellegű. Az adó jogcíme az, hogy a helyek forgalmi értékét a társadalom egészének jelenléte, számbeli szaporodása és kulturális haladása szüli és növeszti, ...
...A földértékadó célszerűségét /közgazdasági jelentőségét/ pedig az adja meg, hogy a termelést nem gátolja /mint ahogy ezt a munkára kivetett, a kereseti és a fogyasztási adók teszik/, hanem ellenkezőleg serkenti, amennyiben a termelési helyek parlagon hagyását, elégtelen kihasználását és a velük űzött »spekulálást« /»földspekuláció«/ nehezíti, a helyeknek a társadalom további fejlődésének reménye által létrejövő, ugynevezett »anticipált értéket« letöri a jelenlegi, valódi értékre és így megkönnyíti »a munka hozzáférését a helyhez«....
...A földértékadó kétségtelen előnye a hozamához képest nagyon kis költség, az áthárulásnak ... kizártsága és az értékek egységes mérték /»négyszögölenkénti, ill. holdankénti érték«/ által biztosított teljes korrumpálhatatlansága. ...
...Teljesen tiszta formában valósíttatott meg a földértékadó /1917-ben/ Magyarországban mint »VÁROSI TELEKÉRTÉKADÓ« BUDAPESTEN A FORGALMI ÉRTÉK 0,5 %-ÁVAL. A forradalmak letörése után a fővárosi közgyűlés többségi pártja elhatározta a telekértékadó törlését és egy uj szabályrendelet elkészítését és a kormányhatósági jóváhagyás reményében beszüntette az adószedést 1923. január 1-vel. A KORMÁNY NEM JÁRULT HOZZÁ A TÖRLÉSHEZ, hanem előbb az uj szabályrendelet létesítését és bemutatását kivánta, a főváros tanácsa azonban sem az uj szabályrendeletet nem készitette el, sem az adót nem szedi. ...
...Budapesten kivül FÖLDÉRTÉKADÓ, ILL. TELEKÉRTÉKADÓ-SZABÁLYRENDELET a következő magyar városok fogadtak el: ARAD, SZEGED, DEBRECEN, KAPOSVÁR, ÚJPEST, GYŐR stb. A BUDAPESTI FÖLDÉRTÉKADÓ, ILL. TELEKÉRTÉKADÓ MINTÁJÁRA KÉSZÜLT a BÉCSI és készittetik elő a magyar telekértékadó létesitőjének /Pikler J. Gyula, főv. statisztikai aligazgató/ bevonásával a BRÉMAI és HAMBURGI FÖLDÉRTÉKADÓ ill. telekértékadó is. A földértékadó ill. telekértékadó elrontott formái a »betterment«, az »ingatlanértékadó« /a felépitmények értékének is a beszámitása/, az «értékemelkedési adó«, az »üres és elégtelenül kihasznált telkek, ill. földek adója«, stb., amelyek mind ellenkeznek a földértékadó elvével és a gyakorlatban csak az előre várt bonyodalmakra és a földértékadó elvének a kompromittálására vezettek."

Betterment /Révai Nagy Lexikona, Budapest 1911./:
"Betterment /ang., ném. Verbesserungsgabe/ a.m. ÉRTÉKJAVULÁSI, ÉRTÉKEMELKEDÉSI ILLETÉK, helyesebben JÁRULÉK, közmunkák /utcanyitás, utcabővítés, csatornázás, világítás stb/ következtében a tulajdonos munkáján, ÉRDEMÉN KÍVÜL BEÁLLÓ INGATLAN-ÉRTÉKEMELKEDÉSNEK /unearned increment, unverdienter Rentenzuwachs/ megadóztatása, abban a formában, hogy az ingatlan tulajdonosát, ingatlanának értékemelkedéséhez képest a közmunka költségéhez hozzájárulásra kötelezik. Az intézmény angol eredetű, az ingatlant a kirovás csak egyszer éri, akkor, amikor a JAVÁRA SZOLGÁLT KÖZMUNKA KÖLTSÉGÉNEK MEGFELELŐ RÉSZÉT AZ INGATLANRA KIVETIK. Az értékemelkedést más alakban akarja megadóztatni az ú.n. német rendszer az értékemelkedési adóval /Werthzuwachssteuer/, ami abból áll, hogy az ingatlan minden tulajdonváltozáskor az átruházási illetéken felül az előző változáshoz mért értékemelkedés után bizonyos %-ot kell fizetni.
A községi törvény /1886. XXII. t.-c./ 132. §-ában a városoknak biztosított adóztatási jog megadja a városoknak a jogalapot a betterment behozatalára. A törvényhatósági joggal felruházott városok polgármestereinek 1906. évben tartott értekezletén Nagy-Várad főmérnöke javaslatot terjesztett elő a bettermentről s azóta több város /NAgy-Várad, Debreczen/ e tárgyban szabályrendeletet alkotott, amelyeknek kormányhatósági jóváhagyása tárgyalás alatt áll.
Eddigi törvényeinkben az 1885. XXIII. t.-c. 43. §-a még inkább a budapesti nagykörútról szóló 1871. XLII. t.-c. 7. §-a és 1884. XVIII. t.-c. 3. §-a tartalmaz az ott megállapított »kisajátítási járulék«-ban az értékemelkedési járulékkal azonos alapgondolatu intézményt."

Betterment /Révai Kislexikon, 1936/:
"Értékemelkedési illeték. Valamely ingatlan közmunkák következtében történt értékemelkedésének megadóztatása, olyképpen, hogy a tulajdonost a közmunkák költségeihez való arányos hozzájárulásra kötelezik."

Betterment /Idegen Szavak Szótára, 1973/:
"A földtulajdon értékének oly emelkedése, amely nem a tulajdonos tevékenységéből folyik." Betterment adó /uo./: "Fenti értéknövekedés megadóztatása."


A BETTERMENT, ILLETVE A TELEKÉRTÉKADÓ ALKALMAZÁSA”

heima (törölt) 2009.05.20. 18:35:10

@alfredo: nézd nem én tehetek arról, hogy funkcionális analfabéta vagy. eléggé elbaszottnak kell lenni ahhoz, hogy abból a kommentből leszűrd azt, hogy majd a népek lebontják az ingatlant hogy kiszúrjanak az állammal. neked sikerült. ezek után mégis mire vársz, hátbaveregetésre, ügyes voltál fiam, vagy mi?

alfredo 2009.05.20. 21:18:30

@heima:
Most hergeled magad? Mellényúltál és magyarázod.
Feltettem egy kajánkodó kérdést, ezt a szívedre vetetd valamiért.
Egyébiránt szószerint azt írtad, amit idéztem tőled. Attól tartok, rajtad kívül senki nem érti, miért ne kellene valakinek ingatlanadót fizetnie a psoztban leírt feltételek mellett az adott ingatlanért. Persze, szerinted menekülnének az emberek az országból, csak mert ugyanannyi adót fizetnének, mint eddig*, de annak egy részét ingatlanadónak hívnák. Feltételezem, nem csupa csiga él az országban, aki a hátán viszi a házikóját, tehát az ingatlanok itt maradnak. Olyan ingatlan pedig nincs, amelynek nincs tulajdonosa.


* Mindez természetesen nem vonatkozik az adócsalókra.


ui: Nyugi van! ;)

heima (törölt) 2009.05.20. 21:37:53

@alfredo: te szerencsétlen lúzer balfasz olvasd már el mit írtam, nem hiszem el bazdmeg hogy a kikúrt újlipótban mindeninek ennyire leépül az agya a szmogtól hogy kötelezően segg lesz

bm613 · http://izland2009.blog.hu 2009.05.20. 22:02:52

@alfredo: Kihoztad heimából a heimaság lényegét. Ez van.

heima (törölt) 2009.05.20. 22:55:24

@bm613: te ki vagy, a korrupt geci a kia rioból?

bm613 · http://izland2009.blog.hu 2009.05.20. 23:26:15

@heima: A sértegetést értem, ez vagy te. De miért éppen kia rio? :D

alfredo 2009.05.21. 06:57:45

Biztos, hogy szükség van erre a hangvételre itt?

heima (törölt) 2009.05.21. 11:43:00

@alfredo: bizos hogy szükség van a hülyeségedre, bárhol?

alfredo 2009.05.21. 13:00:56

@heima:

Kedves heima! Egy vitában téves álláspontot képviseltél, ahogy ezt most már magad is tudod. Azonban ezt te vereségnek élted meg. A vereség pedig dühít téged, így veszíthetetd el az önuralmadat. Javaslom, próbálj meg lehiggadni!

További szép napot!

heima (törölt) 2009.05.21. 14:58:33

@alfredo: pontosan ez a balliberális magabiztosság vezetett az ország csődjéhez. rég alkalmazott, biztos módszer, a saját szarunkat átdobáljuk a túloldalra... csak hát unja már a nép, az a baj.

Dögölj meg!

alfredo 2009.05.21. 16:51:03

@heima: Szerencsére te nem vagy magabiztos, igaz?

Galadhriel 2009.05.21. 16:52:57

Valakik itt nagyon szétbeszélték ezt a témát. Pedig jó vitának indult.

@pgeri: Láttam azt az ábrát. Ez alapján érdeklődtem volna tőled.
Most inkább a kialakult ingatlanadóról érdekelne a véleményed (de elk*** stb. nélkül, pls.)

heima (törölt) 2009.05.21. 17:10:02

@alfredo: ennyire kreatív ne legyél már...
nem tehetek róla h nem tanultál tovább és odáig nem jutottál a fejlődésben, hogy egy lakás nem csak lakhatási funkcióval bír. ezt a minimális információt nem bírod feldolgozni, és vered a nyálad, hogy milyen jól leleplezted a "tévedésemet". Szánalmas, tudatlan szar vagy, mint általában minden ballib a neohippi haverjaikkal együtt, de legalább büszke is rá. Gratulálok!

alfredo 2009.05.21. 20:29:02

@heima: Lakááás? Azt hittem, ingatlanról beszélünk az ingatlanadó kapcsán. Hát itt van akkor a félreértés, hiszen te azt hitted, lakásadóról lenne szó! Pedig nem.
Értelek most már. Hidd el, édesegyöregem, ha az ingatlan funkcióját megváltoztatják, akkor sem lesz belőle csokifagyi, tehát a posztban leírt eset szerint ingatlanadót (tehát NEM lakásadót!) mindenképpen kellene, hogy fizessen utána a tulajdonosa.
Örülök, hogy segíthettem! Kérdezz máskor is bátran!
További szép estét!

heima (törölt) 2009.05.21. 22:59:42

@alfredo: azért ilyen szintre ne süllyedjünk már le, egyértelmű hogy kereskedelmi ingatlannál még tisztább a helyzet, amit írtam, de hát ahhoz is egy gyökér segg vagy, hogy ez a gyenge tudálékos beszólásod az előbbi baromságodat gyengíti, de nem baj, ne aggódj, van még pár lövésed, beleköthetsz még a helyesírásba is, sőt még le is nácizhatsz a végén!

Basszon meg a magyargárda éjszaka!

alfredo 2009.05.22. 07:21:13



Újabb kedves kommentedet köszönöm, további szép napot neked!

valaki76 (törölt) 2009.05.22. 14:20:01

@pgeri: Ajánlom figyelmedbe a dán gyakorlatot

ÁTMINŐSÍTÉSHEZ KAPCSOLÓDÓ TELEKÉRTÉK-NÖVEKEDÉS ESETÉBEN

60%-os adókulccsal dolgoznak

AZ ÁLTALÁNOS FÖLDÉRTÉK-ADÓ PEDIG
1,6 és 3.4% között mozog (évente)

Ezt általában nagyon sikeresnek tartják.

Van ezen felül INGATLANADÓ is (lásd alább)

Ez korántsem olyan sikeres

De nagyon sok ügyvéd és értékbecslő remekül megél belőle:)


http://www.origo.hu/ingatlan/20090517-ingatlanado-europaban.html

„Dániában az adó alapja az ingatlan becsült értéke, ami után 408 ezer euró értékhatárig 1 százalék, az efeletti részre pedig 3 százalék az adó, amit a központi költségvetésnek kell megfizetni. Ha az ingatlant 20 évnél régebben szerezte meg a tulajdonos, akkor az adókulcs 0,5, illetve 2,8 százalék. A TELKEKET ÉS A FÖLDEKET A HELYHATÓSÁGOK ADÓZTATJÁK MEG, AZ ADÓTEHER 1,6 ÉS 3,4 SZÁZALÉK KÖZÖTT MOZOG”


http://www.lelegzet.hu/archivum/2004/05/3018.hpp

„Mintaértékű a dán földadó

Magyarországon pillanatok alatt beépítik a zöldterületeket lakóparkokkal, bevásárlóközpontokkal. Dániában ez nem ilyen egyszerű, mert súlyos adókat kell fizetni egy-egy terület átminősítésekor.
Dániában KÖZPONTILAG ELFOGADOTT TERVEK határozzák meg, hogy MELYIK TERÜLETET MIRE LEHET HASZNÁLNI. Ezekben a TERÜLETSZABÁLYOZÁSI TERVEKBEN meghatározott övezetekre osztották Dániát, és így könnyen ellenőrizni tudják, hogy túl nagy területek ne kerüljenek belterületi, illetve új ipari felhasználásra. Mindent elkövetnek, hogy elkerüljék a városok túlzott terjeszkedését. HA EGY TERÜLETET EGYIK ÖVEZETBŐL MÁSIKBA SOROLNAK ÁT, A TERÜLET ÉRTÉKE MEGVÁLTOZIk. Például egy mezőgazdasági terület belterületté nyilvánítása – ami egyébként Dániában nehezen keresztülvihető – jelentősen emeli a terület árát. AZ ILYEN ÉRTÉKNÖVEKEDÉS UTÁN MAGAS ADÓT KELL FIZETNI. Erre szolgálhatna hazánkban a FÖLDVÉDELMI JÁRULÉK, ám ez még olyan alacsony, hogy nem védi a magyar föld értékeit, ráadásul könnyen lehet kibúvókat találni alóla.
Az övezetek kialakítása Dániában
A dán TERÜLETTERVEZÉS három szinten folyik: állami (Környezetvédelmi Minisztérium), regionális és helyi (települési) szinten. A REGIONÁLIS HATÓSÁGOK végzik A TERÜLETEK SZABÁLYOZÁSÁNAK LÉNYEGI RÉSZÉT. A négyévente megújuló regionális terv rögzíti, hogy mely területeket szánták mezőgazdasági, új ipari, valamint városi felhasználásra, illetve hol kapnak helyet az utak, szélkerekek és áruházak. A REGIONÁLIS HATÓSÁGOK DÖNTENEK EGY-EGY TERÜLET MEZŐGAZDASÁGI, ILLETVE BELTERÜLETTÉ NYILVÁNÍTÁSÁRÓL IS. A helyi terveknek a regionális tervben leírtakkal összhangban kell elkészülniük. Ha egy közösség mezőgazdasági területet belterületté szeretne nyilváníttatni lakásépítés vagy ipari felhasználás céljából, a regionális terv apró részleteiben megváltoztatható. A gyakorlatban azonban ezt nagyon nehéz keresztülvinni – a helyi igényeket általában elhalasztják a regionális terv következő átdolgozásáig.
A regionális tervet egy állami hatóság, a Dán Környezetvédelmi Ügynökség vizsgálja felül és hangolja össze az országos tervekkel.
Az értéknövekedés megadóztatása
Dániában MINDEN TERÜLET után FÖLDADÓT kell fizetni a föld értékének arányában. A mezőgazdasági területek értékét kizárólag a termőföld minősége határozza meg, függetlenül attól, hogy hol helyezkednek el (például városhoz közel vagy távol). 2002-ben ez az érték négyzetméterenként átlagosan 3,78 dán korona (0,5 euró) volt.
Mind a mezőgazdasági, mind a városi területek értékét évente felmérik a regionális adóhatóságok, a becsült értékek alapján az ÉPÍTÉSI ÉS AZ IPARI ÖVEZETEKET JOBBAN MEGADÓZTATJÁK, mint a mezőgazdasági területeket, pedig lehet, hogy csak egy „határvonal” választja el azokat egymástól.
Ha egy mezőgazdasági területet belterületté minősítettek át, értéke négyzetméterenként általában mintegy 100 koronára (13,44 euró) nőtt 2002-ben. A terület értéknövekedését alaposan megadóztatják. AZ ADÓ MÉRTÉKE 40 SZÁZALÉK AZ ELSŐ 200 EZER DÁN KORONA (27 EZER EURÓ) ÉRTÉKNÖVEKEDÉS UTÁN ÉS 60 SZÁZALÉK A FENNMARADÓ RÉSZRE. A szóban forgó adót a HELYI ÖNKORMÁNYZATOKNAK is meg kell fizetniük, ha az átsorolt terület a saját tulajdonukban volt. EZ A PÉNZ A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉST GYARAPÍTJA. Az adó befizetése akkor esedékes, amikor a tulajdonos eladja az átminősített területet építési célra, vagy saját maga építkezni kezd. Amennyiben a területet nem építik be azonnal, vagyis továbbra is mezőgazdasági célra hasznosítják, az adófizetést legfeljebb 12 évig halasztani lehet. Az első négy év halasztás ingyenes, azután az adó mértéke évente 6 százalékkal nő. „

Bartoki 2009.05.22. 16:45:38

@valaki76: Ez így egyben tényleg mintaértékű... Szerintem most azonnal kezdjük ela társadalmi párbeszédet ennek az 5-10 év alatti bevezetéséről.

Bár ez a 0.5 eurós szántóföld (csak 1.4 MFt/hektár?) meg 13 eurós belterület (csak 1.8 MFt/500m2) olyan gyanús nekem... Tényleg ilyen alacsonyak az árak mondjuk Koppenhága agglomerációjában vagy belvárosában is?

Amichay · http://sipucim.blog.hu/ 2009.05.22. 19:55:51

Kétségtelen a blogíró javaslatai az ingatlanadóval kapcsolatban sokkal életszerűbbek mint a kormány kreálmánya, de mint városgazdász nem az értékalapú, hanem a szolgáltatásalapú ingatlanadót tartom jónak, és ezzel kapcsolatban készült is egy javaslatom, anno még Gyurcsánynak:

"Eladható" ingatlanadó -
Egy szolgáltatás-alapú, dinamikus adó-, és támogatásrendszer az önkormányzatok pénzügyi önállóságát célzó, transzparens gazdálkodásának megteremtése érdekében.

Bevezető:

Az ingatlanadó szükségessége időről-időre felmerül, de amíg csak egy újabb adótételként jelenik meg, addig bukásra van ítélve. Nemcsak az Alkotmánybíróság döntése miatt, miszerint a legutóbb megfogalmazott "luxusadó"-tipusú ingatlanadó ellentmond a közteherviselés követelményeinek, hanem mert a szimpla értékalapú ingatlanadó ugyanolyan állampolgári engedetlenségbe torkollik, mint a legtöbb adónem Magyarországon, és tétlenségre, vagy negatív cselekvésre inspirál. Abban a koncepcióban, amelyet az alábbiakban részletezek, onnan indulunk ki, ahová az értékalapú ingatlanadó nem jutott el: hogy az adó-, és kedvezményrendszer milyen pozitiv változásokat hozhat létre egy településen, mind a kiegyensúlyozott gazdálkodásban, mind a közterületek rendjében, és cseppet sem utolsó sorban az ott lakók és településre látogatók közérzetében!

Ugyanis az adófizetés, nézetem szerint, egy szociálpszichológiai folyamat, amelyben a gazdasági alapoknál sokkal nagyobb súllyal esik latba az adófizetők közérzete, hajlandósága. A magyar állampolgárok jelentős része azért nem fizeti a rá kirótt adót teljes egészében, mert nem hajlandó erre, nem azért, mert nem lenne képes rá. Az adó-nem-fizetés a polgári elégedetlenség azon formája, amikor az adóalany nem ért egyet az adója elköltésének módjával. Ha képesek vagyunk meggyőzni arról, hogy a befizetései olyan közösségi érdeket szolgálnak, amely végső soron az ő egyéni érdeke is, akkor és csakis akkor lesz majd hajlandó fizetni. Ez a történet nem arról szól, hogy miképpen lehet feltölteni az üres önkormányzti kasszákat, bár a végeredményt illetően, idővel ez is megvalósul, hanem arról, hogy miként lehet rávenni az embereket, hogy saját közösségük érdekében hajlandók legyenek együttműködni, és bizonyos áldozatokat hozni.

Egy olyan országban, mint Magyarország, ahol több nemzedéken keresztül a hatalom őszintétlensége aláásta az emberek bizalmát, mindenekelőtt ezt az elveszett bizalmat kell a törvény-tervezetnek visszaszereznie, mégpedig azzal, hogy tökéletesen átlátható és érthető a legkevésbé iskolázott emberek számára is. Az adó célját kell tisztázni, vagyis azt, hogy mire fordítják az önkormányzatok a pénzt, és csak azután jöhet a közösség kiadásának fedezeteként szükséges adó beszedésének minden részlete.

Ez az adófajta nem csupán a Pénzügyminisztérium hatáskörét érinti, bár kétségtelen, szerves része kell legyen az átfogó adóreformnak. Ugyanakkor a szolgáltatásalapú ingatlanadó alapvető célja, hogy az önkormányzatok gazdálkodását teljesen új alapokra helyezze.

Szempontrendszere pedig úgy van kialakítva, hogy az a települések meglévő értékeinek védelmét éppannyira szolgálja, mint a korszerű energiagazdálkodást, környezetvédédelmet, szociális és közegészségügyi problémák megoldását.

A javaslat hangsúlyos része a hivatali korrupció megelőzése, mégpedig a jól működő demokráciák bevált módszerével, a pénzügyi folyamatok teljes nyilvánosságával.

Az önkormányzatok működésének teljes pénzügyi keresztmetszetét érinti a bevételek és kiadások online ellenőrizhetősége, valamint a döntésekért felelős személyek megjelölése.
A javaslat nem hagyhatja figyelmen kívül azt a tényt, hogy a jelenlegi önkormányzati rendszer túlbürokratizált, rosszul szervezett és túlméretezett mind a választott képviselők, mind a foglalkoztatottak számát illetően. Az adótörvény sikerének alapfeltétele az önkormányzati kiadások racionalizálása, a működés hatékonyságának nagyfokú javítása.


1.rész_ elérendő célok - az adó jellemzői

1. "Eladható" legyen, vagyis széles társadalmi rétegek érdekeivel essen egybe, amit az adó-, és támogatásrendszer kommunikációjában világosan ki is tudunk mutatni.

2. Az adó mértékét az ingatlantulajdonosnak nyújtott városias infrastruktúra fejlettsége határozza meg elsődlegesen.

3. Az adó dinamikusan változik azon körülményektől függően, amelyeket egyfelöl az önkormányzat, másfelöl az ingatlantulajdonos is képes pozitiv, vagy negatív irányban befolyásolni. Éppen ezért az összeg a körülmények változásának megfelelően lehet pozitiv befizetés, vagyis adó, de negativba is fordulhat, amikor az ingatlantulajdonos felé támogatásként jelenik meg.

4. Az egész rendszert az a kérdés motiválja, hogy "Mi a település közösségének érdeke?" Az önkormányzat, mint gazdálkodó szervezet és az egyén, mint a településen ingatlannal rendelkező érdeke is ebből közvetkezik, fokozatosan és hosszú távon.

5. Azon felül, hogy ez az adórendszer egyfajta automatikus kapcsolatot hoz létre a humánus település kialakítása és a kiegyensúlyozott pénzgazdálkodás közt, a rendszer jellegéből következik a gazdálkodás transzparenciája.

6. Az életkörülmények javulása, a kiegyensúlyozott pénzgazdálkodás és a közösség számára tökéletesen átlátható településgazdálkodás egymást feltételező és egymás hatását erősítő folyamatként kell megjelenjenek. Ezért a rendszerbe beépülnek bizonyos automatizmusok.

7. Éppen az átláthatóság szolgálja majd az önkormányzati korrupció ellehetetlenülését, a hatékonyabb gazdálkodást és a technikai fejlesztés folyamatos igényét.

8. A rendszer folyamatosan alakítja át a településgazdálkodást, amelyben a cél, hogy az adott önkormányzati egység minél önállóbban gazdálkodhasson, vagyis csökkenjen a kormányzati támogatástól való függőség, ugyanakkor eszköze legyen a hosszútávú, komplex és felelősségteljes tervezésnek.

9. A rendszerbe a fenntartható fejlődés környezetvédelmi követelményeinek megfelelő mutatókat is beleépítünk, illetve az erre kidolgozandó számítógépes program mindig alkalmas kell legyen olyan új tényezők befogadására, amelyet ma nem tudunk számításba venni.

Ahogy a bevezetőben említettem, egy újabb adókonstrukció sikere áll vagy bukik azon, hogy mennyire sikerül elfogadtatni. Ezért, semmiképp nem jelenhet meg mint egy, a meglévőkön felüli, újabb adófajta, hanem csakis, mint a jelenlegi kaotikus helyzetet felváltó eszköz a rendcsinálásra. A törvényjavaslat előkészítésével párhuzamosan, folyamatos, interaktiv kommunikációra van szükség. Tekintettel arra, hogy a jelen javaslat valóban a rendcsinálást tartja a legfontosabb dolognak, a tartalom nemhogy ellentmondásban lenne a kommunikativ céllal, hanem kifejezetten erősitik egymást. Az adóalanynak az első perctől kezdve azt kell éreznie, hogy ez a rendszer az ő érdekében, és az ő együttműködésével jön létre.

Első lépésben fel kell tárni mindazokat a forrásokat, amelyekből ma egy önkormányzat gazdálkodhat. Ezzel szemben, ugyanilyen aprólékosan elemezni kell, hogy milyen feladatai vannak, illetve kellene, hogy legyenek az egyes önkormányzatoknak.

Az új adórendszer kimondott és valódi célja a bevételek és a kiadások közti egyensúly kialakítása oly módon, hogy közben minden egyes tétel szükségszerűségét is felülbíráljuk.

Mivel az ingatlantulajdonosok túlnyomó többsége a rendszerváltás előtt szocializálódott, meg kell küzdenünk azzal, hogy elvárják az állami gondoskodást, anélkül, hogy tudatosulna bennük - az "állam pénze" az adófizetők zsebe. Amikor a 13. havi nyugdíj összegének maximálása kapcsán azt mondta egy idős ember, hogy "Gyurcsány elvette tőlünk..." akkor ezért nemcsak az ellenzék propagandája a felelős, hanem annak a tudatállapotnak a hiánya is, amely az államkassza bevételeiben az adófizetők pénzét látja. Ahhoz, hogy sikeresen tudjuk megalkotni és végrehajtani az új adótörvényt, nem ítélkezhetünk "az emberek" tudatlansága felett, hanem éppen úgy figyelembe kell vennünk, mint bármely objektiv tényezőt.

Az új adótörvény úgy akar financiális egyensúlyt létrehozni az önkormányzatok működésében, hogy lerövidíti az utat az adófizető pénze és a felhasználás között. Azt a legegyszerűbb ember is megérti, hogy ha kiiktatunk néhány áttételt, akkor kevesebb pénz forgácsolódik el. Ha meg akarjuk győzni arról, hogy az önkormányzat a bevételeket a városlakók valódi szükségleteinek a kielégitésére fordítja, akkor ezt a folyamatot teljes egészében, világosan be kell mutatnunk.

A törvényalkotás folyamatának pontos bemutatása nemcsak azzal az előnnyel jár, hogy a kész törvényt könnyebb lesz elfogadtatni, hanem azzal is, hogy menet közben kiderülhetnek olyan részletek, amelyek nem eléggé kidolgozottak, vagy problematikus az alkalmazásuk. Arról nem is szólva, hogy az az attitűd, amely szerint a legkiválóbb szakember is tanulhat a legiskolázatlanabb ember élettapasztalatából, egyszerre segít a lehető legjobb törvényt megalkotni, és a lehető legkedvezőbb megítélést kivívni a széles tömegeknél.

Az új adótörvény, előreláthatóan nehéz pontja lesz a közteherviselés igazságosságának magyarázata. Az alap nem a jól ismert: " a gazdagoktól elvesszük és a szegények közt szétosztjuk" -elv, hanem az, hogy az emberi környezet mindannyiunk számára fontos, ezért mindannyiunknak kell fizetnie ezért. A fizettség mértéke pedig nem az, hogy ki mennyit tud, vagy akar, hanem az, hogy ki mennyit "fogyaszt" a település infrastruktúrájából, mint tulajdonos – nincsen "ingyenebéd" és "nem kötelező" tulajdonosnak lenni.
Minél nagyobb egy település, annál bonyolultabb infrastruktúrális rendszereket kell kialakítani és üzemeltetni, amelyeket a településen kívül élők is egyre nagyobb arányban használnak. Ugyanakkor, az intenziv beépités, a magasabb laksűrűség, hatékonyabb kihasználtságot feltételez.


Optimális esetben az egy főre eső költségek kiegyenlítődnek.

Magyarországon, a települések nagy részében, közel sincs optimális helyzet. Ennek számos, történelmileg kialakult oka van, amelynek következtében a vidéki települések legnagyobb része ma önfenntartásra képtelen. Az állami támogatási rendszer pedig nemcsak bizonytalan kimenetelű anyagi függőséget jelent, hanem további önállótlanságra szocializál.

Másfelöl, a nagyobb települések, körzeti funkciójukra való tekintettel, arányaiban is nagyobb támogatásra tartanak igényt, amely a hatékonyságra való törekvést akadályozza.

Budapest mindezen problémák csúcspontja: magas költségek, rossz gazdálkodás, szervezetlenség és egyre nagyobb állami támogatásra irányuló gazdaságpolitika.

A jelenlegi rendszer nemcsak a világgazdasági válságra való tekintettel fogyó központi források miatt tarthatatlan, hanem mert hiányzik belőle a jobb működésre ösztönző elem, a természetes, emberi aktivitást serkentő momentum. A "rendcsinálás" célja tehát nemcsak a felesleges költségek csökkentésével a hatékonyság fokozása, hanem az emberi aktivitásban rejlő, mindezidáig fel nem tárt tartalékok mozgósítása.

Az önkormányzat feladatainak újrafogalmazása és azok áttekinthető rendszerezése során valójában újra kell szervezni az ország település-hálózatának hierarchikus rendszerét. Azt a kuszaságot, amelyet a szocialista állam központosított döntések és feladatleosztások módszere alakított ki, és amit a rendszerváltás óta sem sikerült felszámolni, egyetlen "nagytakarításban" kell megoldani. Valójában, a kormány minden reformtörekvése beépíthető az önkormányzatok önálló gazdákodását célzó törvénybe. Az elmaradt gazdasági rendszerváltásnak ez a törvény lehet a motorja.

A szocializmusban alkalmazott egalizációs elv helyett a "mit miért fizetünk"-elv lép, amely nem mossa össze a különbözőséget, hanem felszínre hozza, és ezáltal teszi megoldhatóvá a problémákat. Szó nincs a szolidaritás megszünéséről. Éppen azzal, hogy tisztázzuk a problémák gyökerét, az ok-okozati összefüggéseket – felkeltjük az egyéni szolidaritás érzését, amelyet a szocialista rendszer majdhogynem kiirtott az emberekből.

A külföldön alkalmazott differenciált ingatlanadó alapja is az infrastruktúrális ellátottság mértéke. A néhol bizonyos környezeti hatásokat is ötvöző többtényezős egyenlet azonban közel sem képes azokat a különbözőségeket magába foglalni, amelyek az egyik települést megkülönböztetik a másiktól, illetve egy-egy településen belül differenciálni képesek a különböző adottságú ingatlanok között. A számítógép megjelenése viszont lehetővé teszi számunkra, hogy az infrastruktúrális ellátottság minden lehetséges szintjét képesek legyünk megkülönböztetni.

A szolgáltatás-alapú ingatlanadó is, végső soron tükrözi az ingatlanok értékének különbözőségét, de ezt nem egy becsült forintérték alapján teszi, amelyet a kereslet és a kínálat piaci ingadozása befolyásolhat, hanem egyértelműen megfogalmazott műszaki paraméterek alapján.

Tehát, amikor az ingatlan jellemzésére szolgáló kódot kialakitjuk, első lépésként feltárjuk az infrastruktúrális ellátottság mértékét. Nem egyszerűen az állapotot rögzítjük, hanem egymás mellett két értéket határozunk meg: egyik a település adottságainak megfelelő, jelenidejű, elvárható infrastruktúrális ellátottság, a másik pedig a jelenidejű állapot. A kettő közötti rés indikálja a cselekvést, amitől ez az adó dinamikussá válik.

Egy település elvárható infrastrukturális ellátottságát a kor technológiai szinvonala és a társadalmi környezet igényessége befolyásolja.

A lehetőségek felvonultatása várostervezői, szakmai feladat, a döntés, hogy mindezekből melyek adekvátak az adott településre nézve – a lehető legszélesebb, társadalmi koncenzus mentén hozható meg.

Jelenleg, arra a kérdésre, hogy milyen infrastruktúrális szintű kellene legyen a "mi" településünk, az esetek túlnyomó többségében még a település választott és szakmai vezetői sem tudnak határozott választ adni, nemhogy közösségi egyetértés alapján kitűzött célként szerepelne.

Amikor az ingatlanadó-bevezésének jótékony következményeire utaltam, többek közt azt is ebbe a kategóriába soroltam, hogy bizonyos, a település lakóközössége szempontjából alapvetően fontos, egyetértésen alapuló döntés meghozatalát is kikényszeríti.

Ha az "elvárható" infrastruktúrális ellátottságot egy adott településen 100 egységnek tekintjük, az egyes ingatlanokra vonatkozó állapotot jellemző kód 1-100-ig terjedő intervallumba esik. Az esetek többségében az elvárhatónál szerényebb az infrastruktúrális ellátottság az egyes ingatlanokra nézve. A különbség megszüntetése az önkormányzat feladata. Mivel az adó mértéke az infrastruktúrális ellátottság szintjétől függ, az adott településen akkor szedhető a maximálisan megállapított adó, ha ez a szint az "elvárható" maximum. Vagyis az adó, az önkormányzatot arra ösztönzi, hogy minél inkább közelítse meg az "elvárható" szintet. Például, egy községben a csatornázás és a szennyvíz biogépes tisztítása az ellátott körzet ingatlanjainak adóemelésével bővíti az önkormányzati gazdálkodás bevételeit.
Ugyanígy, egy zöldfelületekben szegény nagyvárosban az utca fásítása, az ingatlanjai adójának emelését vonja maga után.

Mindkét esetben az adóemelés bizonyos plusz-szolgáltatást fed le, ezért válik elfogadhatóvá az adóalanyok szemében.

Magukat a településeket is kategorizáljuk az elvárható infrastruktúrális ellátottságot illetően. Ebben a különböző településfajták (tanya, tanyaközpont, falu, kisközség, nagyközség, körzetközponti jellegű település, város, stb.) szükséges infrastruktúrális minimunát és elvárható szintjét jelöljük meg, például egy magányos tanya infrastruktúrális szintje 1 – 20-ig terjedne, Budapesté 50-100 közötti lehetne. A településfajták közt lehetnek átfedések is. A minimumot mindig az jelentené, hogy az adott településen még a minimum szintjén is elfogadható, emberi életet lehet élni, a maximumot pedig az, hogy a kor technológiai színvonalán mi az elvárható infrastrukturális szint. Nyilvánvalóan, egy magányos tanyaépületben akkor is lehet emberi módon élni, ha van egészséges ivóvíz, de nincs talajhővel történő légkondícionálás, és nem éri el óránkénti sűrűséggel tömegközlekedés. Ugyanakkor ez a fajta kategorizálás támpontot adhat arra vonatkozóan, hogy az adott település infrastrukturális szintjét tekintve milyen "mélyen vagy magasan" van a kor adta lehetőségektől.

Vannak olyan esetek, amikor a településen belül az infrastruktúrális ellátottság szintje az adott település kategóriáján belül még a minimumot sem képes megütni. Például Budapesten vannak még ma is csatornázatlan körzetek. Azért, hogy ezek az esetek végképp megszünjenek a kategória-minimum hiánya súlyosan érinti az adott önkormányzatot, mert ilyenkor az infrastruktúra-jellemző szám minuszba fordul, vagyis az ingatlanadó ezen összetevője nem bevételt, hanem kiadást jelent az önkormányzat számára.

De a mínuszba-fordulás nemcsak aféle "büntetésként" jelentkezhet, hanem az önkormányzat részéről tudatos támogatásként is, amikor például egy lepusztult önkormányzati épületet közösségi rehabilitációra ad át, és a feladatátruházást ismeri el ebben a formában.

Az adónak nemcsak az önkormányzatot kell tudnia ösztönözni egy jobb, emberi környezet megteremtése érdekében, hanem magukat az ingatlantulajdonosokat is ugyanebbe az irányba kell elmozdítsa.

Egyetlen település-közösségnek sem lehet érdeke, hogy területén omladozó vakolatú házak, szemétdombok, vagy lebetonozott belső udvarok legyenek fák helyett.

Ahogy az önkormányzat dolga a közterületek rendje, úgy az ingatlantulajdonosok kötelessége a saját tulajdonuk "elvárható" szinten tartása. Amikor a szimplán értékalapú ingatlanadó ellen tiltakoztam, elsősorban azt a veszélyt láttam, hogy az adó az ingatlanok állapotának romlását idézheti elő. Különösen olyan esetekben, amelyeknél ma sincs semmi biztosíték arra nézve, hogy a tulajdonos gondoskodik az ingatlanról.


Két alapvető esetet különböztethetünk meg ezen a téren: az egyik, amikor a tulajdonos nem képes az ingatlan karbantartásáról gondoskodni, a másik pedig az, amikor szánt szándékkal "le akarja rohasztani", mert teszem azt, csak életveszélyes állapotban bonthatja le és építhet sokkal nagyobbat a telekre. Ez utóbbi kategóriába tartozik az is, amikor valaki az ingatlanát azért "nem tudja kiadni", mert értékén felüli összeget szeretne kapni érte. Egyetlen településnek sem tesz jót, ha használaton kívüli ingatlanok sorakoznak. Nemcsak esztétikai, hanem sok esetben biztonsági problémákat is felvetnek az üres épületek, üzlethelyiségek, stb.

Mindezen okokból az adó lényeges eleme az ingatlan saját állapotát jellemző kód és annak dinamikája.

Amig az infrastruktúra mértékét jellemző kód alacsony értéke az önkormányzatnak alacsonyabb bevételt hoz, addig az ingatlan saját állapotát értékelő kód fordított arányban működik: minél elhanyagoltabb egy ingatlan, annál magasabb adót kell fizessen a felelőtlen tulajdonos!
Ha valaki használaton kívül tart egy lakást, mert a piaci értékénél magasabb áron akarja kiadni, vagy eladni, akkor az egyébként megállapított adó sokszorosára rúghat a tulajdonos fizetési kötelezettsége. Ezek az ingatlanok ugyanis többletterhet róhatnak az önkormányzatra (takarítás, bűnüldözés, stb.) és alapvetően a közösség érdekei ellen hatnak (például a mesterségesen magasan tartott bérleti, vagy ingatlanértékesitési dijak miatt). Különösen zavaróak az elhanyagolt üzletek, amelyek például Budapesten, többnyire önkormányzati tulajdonban maradtak. Később, a pénzmozgások átláthatóságánál majd szóba kerül, de már itt is fel szeretném hívni a figyelmet arra, hogy az önkormányzat sem kivétel az ilyen büntetőadók megfizetése alól: a bevételi és kiadás-kategóriák nyilvánvaló elkülönítése okán, a felelőtlen tulajdonosi szerep miatt keletkező hiány más forrásból nem pótolható, igy az önkormányzatnak sem lesz más lehetősége, mint vagy kiadni az üzlethelyiséget olcsóbban, vagy eladni. Mert a "büntetőadók" alól nincs felmentés és nincs kivétel. A tulajdonhoz való jog ugyanis nem állampolgári alapon működik, hanem ahhoz olyan kötelezettségek

is párosulnak, amelyek hiányában a tulajdont el lehet árverezni.

Meg kell különböztetni üresen álló, de karbantartott, jó állapotú ingatlant és olyat, amely állaga romlik, vagyis elhanyagolt. Utóbbiak elbírálása a legsúlyosabb.

A tudatos "lerohasztás" ellen kirótt extra-magas ingatlanadó "mozgásba hozza" a tulajdonosokat, és a városrendezés hatékony eszköze.

Abban az esetben sincs kivétel, ha valakinek arról a lakásáról van szó, amelyben lakik, és pénzügyi lehetőségei a felújításra nincsenek. Ilyenkor nemcsak az a megoldás kínálkozik, hogy a lakást eladja, idős ember esetében esetleg életjáradék-szerződést köt, hanem az ingatlan tatarozásra kedvezményes, önkormányzati kölcsönt is kaphat ugyanebből az adóalapból.

Az adóalany aktivitásának növelésére további lehetőségek vannak, amelyek már többnyire a környezettudatos életmód, a település arculatának javítása témakörébe esnek, de átvállalhatnak olyan feladatokat is, amelyeket az önkormányzatnak lenne kötelessége megoldani, de például likviditási problémák miatt mégsem tudja megtenni. Ha például néhány község lakossága összefog és saját erőből építi ki a csatornahálózatot, egy korszerű biogépes szennyviztisztítóval együtt, akkor ez a lépés adócsökkentési tényezőként szerepel.

Tehát a rendszer kellően nyitott kell legyen mind az önkormányzat, mind pedig a tulajdonosok tettrekészségére, és az ezzel járó gyors változásokra. A szerkezet minden település esetében ugyanaz, csak a helység nagysága, feladatainak száma és különbözősége szerint töltődik meg tartalommal. Mint egy üres méhkaptár, amelyet szükség szerint töltenek fel mézzel, illetve vesznek el belőle.

A rendszer tökéletesen átlátható kell legyen. Grafikusan és a tartalmi változásokat illetően is. Bár, mind az adó megállapítása, mind a változások lehetősége nagyon sok mutatót igényel, olyan számlázási rendszerben kell megjelenjen, hogy minimális iskolázottságú emberek is megértsék, követni tudják. Azon felül, hogy az adóalany pontosan értse és meg is értse, hogy mit miért fizet, az általa befizetett összegek nyomonkövetése legalább ilyen fontos feladat.

Miközben az adó mértéke rendkívül dinamikusan alakul, és illeszkedik a valóság változásaihoz, a bevételek felhasználása minden eddiginél nagyobb önkormányzati "fegyelmet" kíván. Ezen a ponton kell belépjen az egész önkormányzati rendszer felülvizsgálata.

Mivel az önkormányzat szervezi mindazokat a szolgáltatásokat, amelyek a település létfenntartásához szükségesek, a vízellátástól a kéményseprésig, a járdák takarításától a közvilágításig, és ezek ellenértéke az ingatlanadóban lerótt befizetés részeként összegszerűen, minden ingatlanra lebontva szerepel, a számlán egyértelművé válik minden ingatlantulajdonos számára, hogy mennyibe kerül neki az apparátus fenntartása.

Mivel az egész önkormányzati működés tökéletesen átlátható bárki számára, drasztikusan csökkenteni lehet a szinte csak ellenörző-döntéshozó képviselői testületet. A képviseleti demokráciák kialakulásakor a döntésekhez szükséges információt nehéz lett volna eljuttatni mindenkihez. Ma már az interaktiv információáramlásnak sincs technikai akadálya. Ugyanakkor a képviselőtestületek által hozott döntések megfontoltsága és helyessége kétséges, éppen azért, mert a vállalt felelősség túlságosan megoszlik. Tehát, miközben csökkentjük a képviselők számát, növeljük az egyéni felelősség mértékét.

Mivel azt, hogy mivé akarjuk fejleszteni a települést – a legszélesebb koncenzuson alapuló tervekben határozzuk meg, a képviselőtestületek döntése jórészt a Hogyan?-ra szorítkozik. Ennek végrehajtásáért viszont személyes felelősséggel rendelkező emberek kellenek, akik teljes munkakapacitásukat a cél érdekében képesek mozgósítani. Mivel a bevétel forrása már nem a központi elosztás, többé nem kellenek az "államnál kijáró" emberek. Ezzel nemcsak egyes polgármesterek kettős foglalkoztatását (nem egyszer országgyűlési képviselők is) lehet megszüntetni, hanem a "rokoni kapcsolatokon" alapuló pénzszerzést nemkülönben.

Mi lesz azokkal a településekkel, amelyek ma sem képesek fenntartani önmagukat? – kérdezheti, aki még ma is hisz a központi elosztás esélykiegyenlítő szerepében. Nos, ezeken a helyeken is precizen tisztában kell lenniük az ottlakóknak, hogy mennyi hiányzik a kasszából, és a nekik nyújtott segitségnek éppen az kell legyen a célja, hogy eljussanak az önfenntartásig.

Mivel minden településgazdálkodási szolgáltatást az önkormányzat kell szervezzen, a kifizetések rajta keresztül történnek, az ilyen tipusú szolgáltatások nagyfogyasztójává válik – kihasználva az "értékes vásárlónak" járó előnyöket. Az önkormányzat a szolgáltatást nyújtó céggel, nem a fogyasztóval szemben kerül monopolhelyzetbe. Minden szolgáltatásra nyilvános pályázatot kell kiírni, és a döntésért egyetlen ember felelős, a nevével. Igy lehet tettenérni, hogy ki és milyen hibás döntést hozott.

A szolgáltatások jelentős része karbantartó jellegű: utak, járdák, víz és csatornahálózat, stb. üzemkész állapotban való tartása, rendszeres felújítása. Ezekre olyan szerződést kell kötni, amelyben az állapotfelmérést követően a zavartalan működéshez szükséges munkára szerződik az önkormányzat, egy adott idő-intervallumra. Például nem útfelújításra költ, minden egyes alkalommal, amikor kátyússá válik az adott útszakasz, hanem abban állapodik meg egy útépítő céggel, hogy az az útszakasz zavartalanul, kiváló minőségben használható az év minden napján. A szerződött összeg csökken minden egyes nappal, amikor a helyzet nem ilyen. Ha egy kátyú miatt valamelyik autónak kára származik, azt is az útépítő cég fix összegéből kell levonni. Vagyis a cég érdeke nem az lesz, hogy ugyanazon az útszakaszon minden évben néhány hetet elpiszmogjon a kátyúkkal, hanem az, hogy amikor javításra van szükség, akkor azt olyan jól megcsinálja, hogy nagyon sokáig ne legyen szüksége visszatérni. A munkát pedig olyan gyorsan végezze el, amennyire hamar csak a minőségi technológia megengedi, hiszen minden elvesztegetett napért súlyos árat fizet.

Az ily módon felépített szolgáltatóhálózat végzi majd a dolgát a leghatékonyabban, miközben a kiadásokat precízen meg lehet tervezni jó előre, és a településen élők számára is a lehető legkevesebb kényelmetlenséget, bosszúságot és kárt okozza.

Mivel a településműködtetés, adózás, költségvetés szerkezete az egész országban ugyanaz a rendszer és mindenki számára elérhető adatok szerepelnek benne, online ellenőrizhető, hogy például Kistarcsán 20 kilométer, 8 méter széles út éves karbantartása és felújítása mennyibe kerül, ki végzi, és ki az önkormányzatnál a megrendelésért felelős ember, akkor Kecskeméten vagy Szegeden sem kerülhet dupla annyiba, vagy a felébe... Ha mégis, valamelyik önkormányzatnál valaki ésszerűtlenül pazarló megrendelésekre ragadtatja el magát, akkor azt az egész ország ellenőrizheti és minden bizonnyal lesz olyan adófizető az adott településen, aki kiszúrja, hogy valami nincs rendjén.

Jelenleg az önkormányzatok többségében a szakemberek azok, akik a szabad piacon nem tudnának megélni - ez határozza meg az önkormányzati munka alacsony hatásfokát.

Miközben tudásuk alatta marad a piaci szférában dolgozó kollégáknál, velük szemben bizonyos hatalommal rendelkeznek azáltal, hogy ők bírálják el a terveket, készítik elő a programokat , engedélyeznek megrendeléseket. Semmi nem ösztönzi őket a továbbképzésre, a kreativ munkavégzésre, viszont a jobb képességű kollégákkal való kapcsolatuk frusztrált, ami még inkább rontja munkájuk értékét.

A közpénzekkel kapcsolatos korrupciónak két nagy tipusa különböztetehető meg az önkormányzatoknál: az egyik, amikor a vásárolt szolgáltatások ára aránytalanul magas, és a megbízásért a döntést elősegítő önkormányzati képviselő vagy szakember "hálapénzt" kap vissza a szolgáltatótól, a másik, amikor az önkormányzat tulajdonában lévő, rendszerint ingatlan értékét aránytalanul alacsonyra becsülik, és az ily módon keletkezett vásárlói megtakarításból kap valaki részesedést. Közös bennük, hogy a közpénzek érdemtelen magánzsebekbe vándorolnak. A korrupció, természeténél fogva nehezen tettenérhető egy olyan szisztémában, ahol eleve sokmindent összemosnak, ahol a kollektív felelősség gyakorlatilag felment mindenkit. Manapság sziszifuszi elszántság kell ahhoz a szakterületet ismerőnek is, hogy bizonyos költségvetési adatokat kibányásszon a táblázatok szövevényéből, nemhogy egy nyolc általánossal rendelkező embernek, akit még a kiváncsiságról is leszoktattak az elmúlt száz évben. De ha a számítógép működését lehetett felhasználóbaráttá tenni, akkor egy település költségvetését is lehet úgy tálalni, hogy minden tételt össze lehessen hasonlítani és könnyedén követni minden pénzmozgást. A szolgáltatásokkal kapcsolatos korrupció lehetősége mindaddig fennáll, amig az előző fejezetben felvázolt fordított érdekeltségi rendszert be nem vezetik.

Bár a rendszerváltás óta nagyon sok állami ingatlant adtak el az önkormányzatok, még mindig maradtak, amelyeknél érdemes a korrupció-ellenes lépéseket alkalmazni. Abban a pillanatban, ha az információ bárki számára hozzáférhető, elveszti a hatalmát az, aki birtokolja – az önkormányzati "jólértesült", mint olyan, megszűnik. Az ingatlanokat azért lehetett éveken keresztül áron alul eladni ugyanazon, "tűzközeli" emberek cégeinek, mert az eladás ténye és feltételei csak korlátozott számú ember előtt voltak ismertek. Amint az információ kezdett "körön kívülre" kerülni, az ingatlanpanama ellehetetlenült.

Vannak a hatalommal való visszaélésen alapuló korrupciós folyamatok, ezek az engedélyezési eljáráshoz tartoznak, leginkább.

Ha már meglévő városszerkezetbe egy ingatlantulajdonos sűrűbb beépítéssel szeretné a hasznát növelni, akkor készíttet egy új rendezési tervet. Ilyenkor is, elvileg az önkormányzat a megrendelő, de a tulajdonos a szerződésben magára vállalja a tervezési költségeket. Hogy a hivatalosan elismert tervezési díjon kívül a telektulajdonos még milyen eszközökkel éri el, hogy a számára extraprofitot termelő mechanizmus beinduljon, azt csak sejteni lehet, de az önkormányzati engedékenységnek jól látható nyomai maradtak városainkban.

Mint a betegségeknél általában, a megelőzés a leghatásosabb ebben is: a nyilvánosság és a személyes felelősség nevesítése.

A jól működő rendszerek sajátossága, hogy az előre tervezett célokon kívül, további pozitiv hozadékuk van. A költségek racionalizálása, az áttételek kiiktatása, az átláthatóság csökkenti a korrupciós lehetőségeket, ugyanakkor előmozdítja, hogy mind az önkormányzat működésében, mind pedig a településfejlesztésben a számlázott-adózott, igényes munkára nyiljon tér.A magyar településszerkezetben nem az a probléma, hogy sok a kistelepülés, és még az sem végzetes, hogy ezek többsége gazdaságilag leszakadt, hanem az, hogy nincs átfogó, rendszerelvű állapotfelmérés és fejlesztési program. Holott, a lemaradásnak az egyetlen előnyét, hogy tudniillik bizonyos fejlődési lépcsőket átugorva lehet hátulról az élre törni, csak akkor lehet sikeresen megugorni, ha rendszerben gondolkodunk. A "globálisan gondolkodunk, lokálisan cselekszünk" elve itt is érvényesül.

Az ingatlanadó – önkormányzati finanszírozás átlátható rendszere "kidobja" a működési anomáliákat és közvetve azokat a hiányokat is, amelyek meghatározói lehetnek a folyamatos rászorultság állapotának. Míg a központi elosztás egalisztikus módszerei elfedték az okokat, az önfenntartásra törekvő, nyitott rendszer felszínre hozza azokat. A "betegek" elkülönítése az "egészségesektől", és a pontos diagnózis közelebb visz a gyógyuláshoz.

Az állapotfelmérés, amely az új ingatlanadó-rendszer bevezetését meg kell előzze, vissza kell nyúljon a távolabbi és a közelebbi múltba. Minden település esetén tisztázni kell, hogy mi volt korábban, és mivé akar válni a település? Kitűzött cél hiányában nem lehet megválasztani a "célravezető" utat.

A városgazdálkodási szemlélet, amely központjában az ember áll, merőben másként értelmezi a "fejlesztést", mint egy ingatlanberuházó. A pénzügyi gazdálkodás kiegyensúlyozott kell legyen, ám a "haszon" a településen élők helyzetének alakulásában kell jelentkezzen. A szaktudás, mint hozzáadott érték, a gazdálkodást új dimenziókba viszi. Ezért az önkormányzatok szakemberei a legjobbak közül kell kikerüljenek.

Ahelyett, hogy az értelmes gondolatoknak keresztbefekvő hatóságot játszák, az önkormányzati szakemberek kell legyenek a kezdeményezők, azok, akik valóban "jobban tudják" a szakma minden újdonságát. Ezzel milliókat-milliárdokat takarítanak meg az önkormányzatoknak.

Nagyon sok önkormányzati projekt szenved az elavultságtól. Budapest kiemelkedően sokat költ 30-50 éves tervek megvalósítására. Időközben a körülmények gyökeresen megváltoztak. Ebben a tempóban a mai problémat emberöltőnyi késéssel (se) tudják megoldani, amikor viszont már megint egészen más gondok lesznek. Nemzetközi példák sora bizonyítja, hogy az eredményesen működő városokban a politikai vezetés vagy maga is jelentős szaktudással rendelkezett a város éppen aktuális krízisének megoldásában (Penalosa városgazdászként vitt végbe fergeteges változást Bogotában, Giugliani jogászként takarította ki New Yorkból a bűnözést), vagy/és volt elég intelligens és bátor, hogy a legjobb szakemberekkel vegye körül magát (Livingstone elsőként vezette be a dugóadót Londonban, Ron Huldai közösségi tudásközpontokká fejlesztette Tel-Aviv iskoláit, kiépítette a város kerékpárút-hálózatát, stb). A települések betegségei még ha hasonlítanak is időnként egymásra, annyira különbözők, hogy csak eseti, kreativ kezeléssel gyógyíthatók.

Mivel települések hálózatában élünk, egy sor probléma határokon belül meg sem oldható (pl. a közlekedés, energiaellátás, stb.). Gazdaságosságot eldöntő tényező az együttműködés. Vannak kistelepülések, amelyek közös intézményellátásra szövetkeznek, de létrehozható ennél sokkal tágabban értelmezhető együttműködés is, például egy budapesti lakótelep és egy szabolcsi falu között arra, hogy falusiak megtermelik a lakótelep zöldségszükségletét, és ezzel mindkét fél optimális áron ad-vesz, közbenső haszonlesők nélkül. Vagy Budapest és az agglomerációban lévő települések között arra, hogy a főváros finanszírozza azoknak a parkolóknak a kialakítását, amelyek az elővárosi vasút agglomerációban lévő állomásai mellett létesülnek azért, hogy onnan ne a saját személygépkocsijával járjanak dolgozni a belvárosba, és akkor talán nem kell szmogriadót elrendelni telente...

Az új ingatlanadó azért képes számtalan mutatót magába ötvözni, és ezek szerint dinamikusan változni, mert az egész számítási rendszer egy felhasználóbarát számítógépes program szerint működik. Ennek a "kaptár-rendszernek" már az állapotfelmérés szakaszában olyan nyitottnak kell lennie, hogy később is, a technológiai fejlődéssel párhuzamosan, beilleszthetők legyenek újabb szempontok. Bár ingatlanadóról beszélünk, amelyet a különböző ingatlantulajdonosok kell, hogy fizessenek, már a srófadó említése is jelzi, hogy ebbe a rendszerbe további alrendszerek kapcsolódhatnak bele. Célszerű, hogy belekapcsolódjanak, hiszen az ingatlanadó alapja egy olyan információs bázis a település-viszonyokról, amelyet bármely döntéselőkészítés során remekül lehet használni.

Alrendszer lehet a különböző, "egyéb" tulajdonnal kapcsolatos elbírálás.A nagyvárosi életkörülményeket manapság nagyonis negatív módon befolyásoló gépjármű-tulajdonnal kapcsolatos intézkedéseket is ide sorolhatjuk. Tudomásul kell venni, hogy egy autó nagyobb költségeket ró egy városra, mint a "gazdája". Ezt nem lehet benzinárba, regisztációs illetékekbe rejtegetni tovább, hanem a "mit miért fizetünk" elv szerint pontosítani szükséges. Az autótulajdonosnak pontosan tudnia kell, hogy mennyibe kerül neki az, ha például, Budapest belvárosában egy kilométeres távolságra is a saját kocsijával megy, pedig nem mozgássérült, szerencsére... ha tudni fogja, akkor majd ő eldönti, hogy hajlandó megfizetni ezt az árat, vagy inkább villamosozik, ne adj Isten, gyalogol.

Hasonló alrendszerként kell szerepeljen az állattartás. Ez egyfelöl szabályozza, hogy egy településen belül milyen tipusú és milyen mennyiségű állattartásra van lehetőség, illetve mi nem kívánatos, nyilvántartja az állategészségügyi szempontból szükséges adatokat (elektronikus állatazonosító), és ez alapján lehet kivetni az állattartási adót annak függvényében, hogy az illető állat milyen környezeti következménnyel jár a településre nézve. Nem kutyagumiellenes reklámra kell pénzt költeni, hanem meg kell szervezni a felelősségteljes állattartás feltételeit.

Ahogy korábban említettem, a lemaradás egyetlen előnye, hogy ki lehet kerülni a fejlődés zsákutcáit, tanulhatunk a nálunk fejlettebb települések hibáiból. Annak idején ezt tette a Kiegyezés utáni Magyarország. Tanult és a legkorszerűbb megoldásokat alkalmazta. Azóta feléltük az elődök által hagyott tartalékokat, a magyar településhálózat működtetésére alkalmatlan a meglévő szervezeti keret. A fejlődést követő magatartás már eddig is óriási (anyagi) károkat okozott, de most, a "fejletlenségünk" mai szintjén még éppen helyrebillenthető az egyensúly. Az "Isten háta mögötti" települések felvirágoztatása nem pénzpumpa kérdése, hanem a nemzetközi tapasztalat és a helyi kreativitás ötvözetének eredménye lehet.

A mobilitásnak már most, a XXI. század első évtizedében új értelmezése születik. A helyváltoztatás könnyedsége helyett az elérhetőség könnyedségét kezdi jelenteni. Ebben az értelemben a fővárostól való távolság egyre kevésbé lesz kritikus tényező. Amikor szellemi szabadfoglalkozásúak elkezdtek az 1990-es években vidékre költözni, még csak kevesen engedhették meg maguknak azt, hogy az ország, vagy a Föld több pontján legyen "bázisuk". Azóta egyre többen vannak, akik a hét nagy részében valahol "a világ végén" dolgoznak és a szabadidejüket töltik a széles kultúrális kínálattal rendelkező nagyvárosban. Az életformaváltozás átrendezi a megszokott fogalmainkat a lakásról, a hétvégi házról, a szabadidőről, munkaidőről. Egy jól gazdálkodó önkormányzatnak nemcsak fel kell ismernie az új jelenségeket, hanem a pozitiv változásokat fel is kell karolnia, ha már évtizedeken keresztül képtelen volt felismerni a településromboló folyamatokat.

valaki76 (törölt) 2009.05.22. 21:59:32

@Bartoki:
Egy kissé zavarosak a számok, de a rendszert alapvetően jól írják le. A részleteket az alábbi tanulmányban lehet megtalálni.

http://ida.dk/sites/ddl/Documents/08_valuation_and_taxation.pdf

Property valuation and taxation in Denmark
Kiadó: Danish Association of Chartered Surveyors

Property taxes/ingatlan adók – 7 oldal

LAND TAXES
Property value tax
Property transfer tax
DEVELOPMENT GAIN TAX/BETTERMENT TAX
Capital gain tax (ipari telephelyek esetén)

pgeri 2009.05.24. 16:39:18

@valaki76: a számok valóban kicsit kaotikusak, de ez egy jónak tűnő rendszer. Azonban ez már közel sem vagyonadó. Inkább egy speciális nyereségadónak mondanám. Ez _mellett_ simán elfér egy-két vagyoni jellegű adó is (lásd pont az általad idézett dán példa), ugyanis egészen más a célja a kettőnek.

Tehát nem helyette, hanem mellette. És cserébe tovább csökkenteni az SZJA-t ill. TB-t, vagy az iparűzési adót.

Az önbevalláson alapuló ingatlanadó egyébként szerintem azért lenne nagyon fontos, mert megnyitná az utat az önkéntes vagyonnyilatkozat általános alkalmazása előtt. Ez alapján meg lehet csinálni egy általános vagyonadót, de ez talán a kisebbik előny. Az igazi előny, hogy radikálisan megnehezíti a szürkén vagy feketén szerzett jövedelmek elköltését. Még egy jelentős előny, hogy innét kezdve a segélyek, támogatások osztásánál lenne egy plusz tényező, amit figyelembe lehet (kell) venni.

Rotti 2009.05.25. 12:24:04

Sajnos nem volt az elmúlt 40 év alatt olyan ,,szocialista" sem kormány sem egyénaki vagy akik hatalomra kerülése(sük) után szociálisan érzékenyen kezelte volna azokat a tömegeket akik az államot eltartották.
a leghátrányosabb helyzetben a ,,Ratkó" gyerekek vannak és voltak.Ezek között a legtöbb munkanélküli és állástalan,sok értékes ember nyomorog. Elvettek az életemből 30 évet ezek az erkölcstelen, gátlástalan komcsik.
Véleményem az ,hogy csak és kizárólag radikális módszerekkel lehet ellenük fellépni.
Már kevés ,hogy az ember megpróbál úriembernek maradni!
Nem kell senkit meggyőzni,el kell venni tőlük ami nem az övék! Márpedig aki valaha az államgépezet kiszolgálója volt és a mai napig is az, azok mindenképpen érintettek,bármely pártban van is jelen helyzetben.

valaki76 (törölt) 2009.05.25. 13:23:09

Dán HÁZADÓ –
helytelenül használtam ingatlanadó fogalmat, mivel a városi telkeket területérték-adó alá esnek.

A területérték-adó 150 éves múltra tekint vissza

A házadó ebben a formában mostanában jelent meg


Lehet a dán gyakorlatnál ambiciózusabbat is látni pl.

Tajvan

Taiwan: Tax receipts for 2005
Income tax: 39.9%

LAND VALUE INCREMENT TAX: 5.2%

RECURRENT PROPERTY TAXES:
LAND VALUE TAX: 3.4%
House Tax: 3.2%
Total: 6.6%

Itt
a terület-értéknövekedés adó (60%-ad adókulcs),
a területérték adó (1-5.5%-os adókulcs),
és a házadó (1.2-5%-os adókulcs)

összesen majdnem 12%-ot tesz ki a központi költségvetésben


Land Value Increment Tax


Part 1 Calculating the land value increment tax
Part 1 Calculating the land value increment tax
It entails taking the current value declared in the land property transfer proceedings at the time of deeds transfer, minus the current value declared in the previous transfer (or an originally designated land value), times the current consumer price index, in which any land improvement cost shall be subtracted from.

RÉSZLETESEN

http://www.tax-en.tpc.gov.tw/_file/1886/SG/21512/D.html

Land value tax

http://www.tax-en.tpc.gov.tw/_file/1886/SG/21501/D.html

House Tax

http://www.tax-en.tpc.gov.tw/_file/1886/SG/21540/D.html

Bartoki 2009.05.29. 10:18:24

Egy jó kis (jó nagy) példa a terület-átminősítéses felértékelődésre és az ehhez kapcsolódó lobbizásra:

http://inforadio.hu/hir/belfold/hir-281554

"Ha az önkormányzat átminősítené az egykor az alagi lovascentrumhoz tartozó téli pálya besorolását, a 700 millió forint körüli összegért megvásárolt terület piaci értéke 5 milliárd forint közelébe ugorhatna"

"A dunakeszi városháza előtt tartott csütörtöki demonstráción mintegy 200-250 fő vett részt. ... Mint mondta, a demonstráció békés jellegét csupán a legnagyobb átminősítésre szánt ingatlan tulajdonosa, Winkler Márton társaságában megjelent, mintegy tíz-tizenöt fős, rosszul öltözött és hangoskodó személy kísérelte meg zavarni, azonban a rendezőket támogató helyi lakosok hamar csendre intették őket."

werjio 2009.05.29. 11:38:40

Ez milyen cikk? Ez miben más mint a mai politika?

werjio 2009.05.30. 00:27:26

Én a más politikán az elfogadást értem. Annak az elfogadását, hogy sok jó út van, nem csak egy, annak az elfogadását, hogy az embereknek megvan rá az okuk, hogy a saját elképzelésükre azt higgyék, hogy csak az a jó.

A politika amit nem szeretnék, az amikor sok ember meg akarja győzni a másikat a saját igazáról, harcol ezért. Igen, talán a harc az egy remek szó arra, hogy hol tud eltorzulni a politika (vagy egy vita, vagy egy kampány).

Ez független az adott állásponttól, mindegy, hogy jó rossz, működik nem működik az amit képviselsz, ki lehet lépni ebből a duális szemléletből. A lényeg hogy mennyire ragaszkodsz ahhoz, hogy csak az a jó amit te mondasz. Ettől lehet más a politika, ha valaki behoz egy olyan szemléletet, ahol nem harcol és ragaszkodik a saját igazáért, hanem azt mondja: "igen, ez lehet egy jó út és ez is lehet egy jó út és ez is".

Fontos lehet, hogy a politikusok - szerintem - akiket annyira kikezdtek azért amilyenek, korruptak, önzőek stb. (amilyenek valójában), azok sokszor a politikusi úton lettek azzá. Eredendően sokan, sőt mind, még a legkorruptabb is szeretne tenni valamit ami jó egy kicsit az országnak. Neki nagyon nagyon nagyon jó, és egy kicsit az országnak is. Szerintem ebbe lehet kapaszkodni.

Lehet kapaszkodni abba, hogy Orbán pl. azért szeretett volna olimpiát, vagy EB-t vagy bármi ilyesmit, mert ő azt gondolja, hogy ez JÓ az országnak és a magyaroknak. És a Jobbik pedig azért szeretne kevesebbet az egyik kisebbségből mondjuk (bocsánat bárkitől akit bánthat), mert ő tényleg az gondolja, hogy ez a JÓ, az országnak, a magyaroknak. Lehet, hogy mindkettő egy nehéz út, vagy kudarcos, vagy egyszerűen kivitelezhetetlen, de ettől függetlenül ők tényleg azt gondolják, hogy ez a JÓ. Nem csak nekik, hanem az országnak.

Amennyiben az Orbán vagy a Jobbik, vagy bárki más csak picit is meglátja a szememben, hogy én tényleg elhiszem neki, hogy ezt ő jónak gondolja, és úgy kezdek el vele beszélni, az más politika. Igen, arról fogok vele beszélni, hogy miért nem fog sikerülni az olimpia és miért nem annyira jó ötlet egy kisebbségről azt állítani, hogy nincs rá szükség, de elfogadom azt, hogy ő ezt gondolja most jónak.

Ez amit leírtam persze kicsit utopisztikus most, de néha néha előfordulhat és aztán el is szaporodhat a politikában és ezáltal a kultúránkban is. Igen, és azzal kezdődik, amit ti írtok, hogy "Te jössz", és akkor a következő válaszodban valakinek ha csak egy mondat erejéig is de ki lehet próbálni, hogy milyen így vitázni, érvelni, kommunikálni.

Ezt értem az alatt, hogy Lehet Más a Politika.
Megértést, elfogadást, nem harcot.

Nyár 2009.05.30. 08:07:54

@werjio:
A hozzáállásod szerintem kiindulópontnak egy vitához, akár jó is lehetne. Azaz egymás érvei hatására elképzelhető legyen, hogy változtassunk a saját álláspontunkon. Persze minél felkészültebb valaki egy vitánál, annál nehezebb a jól átgondolt álláspont hibáiról meggyőzni, (ha vannak)hiszen ezek átgondolt elképzeléseken alapulnak. Csak egy hasonlóan jól felkészült vitázó lehet képes erre, ha valóban van jobb alternatíva, hogy átgondolásra késztesse. Igen, az ilyen vita sajnos utópisztika marad. Pedig egy ilyen vita után akár a hallgatóság körében is kialakulhatna mindkét fél számára elfogadható érv.
Ha egy számomra ismeretlen emberrel kéne vitatkoznom, az alapálláspontom nekem is az lenne, hogy jót akar, innen indulnánk, tiszta lappal. Azonban azok, akik már bebizonyították, hogy csak rosszat képesek tenni az országnak (parlamenti pártok, bármelyik, kivétel nélkül), azok nem kapnak tőlem több lehetőséget. Nem vitapartnerek. Nincs miről meggyőznünk egymást. Hiteltelenek.
Persze ez egy egyéni és személyes vélemény, akárcsak a tiéd.
Egyébként Hitler is jót akart. Ebben a hiszemben ültél volna le vele vitázni és megpróbáltad volna meggyőzni, hogy más mód is lett volna rá, hogy felvirágoztassa Németországot?

Ha nagyon ellenszenvesnek tartod, amit írtam, mentségemre legyen mondva, én is azt szeretmén, amit te, csak nem tartom (ma még)elérhetőnek.

Nyár 2009.05.31. 07:33:46

"utópisztika marad"Helyesen használva utópia vagy utópisztikus. Bocsi.

Galadhriel 2009.06.01. 20:36:47

@Nyár: Én nem vagyok olyan Jézus-i szinten jó, mint werijó. De ez az: Egyébként Hitler is jót akart, megbocsáss, ez egetverő ostobaság.
Egy olyan ember, aki előre megfogalmazta - maradjunk nálunk, magyaroknál - hogy akadálynép, amely eltörlendő.
Werijó nem ilyen ostobán jóhiszemű.


De írsz mást, ami izgalmasabb, mert az elempés cimboráidnál is ezt érzem: akik már bebizonyították, hogy csak rosszat képesek tenni az országnak (parlamenti pártok, bármelyik, kivétel
nélkül)
Elemzés nélkül csak azt kérdezem, mi van, amikor ellentétes dolgot akarnak? akkor is mindenki hibázik? :-)
Mondjuk 2006-ban Gyurcsány állami kiadásokat csökkentették, Orbánék pedig gazdaságélénkítést akartak.

@pgeri: Kampány után, a kicsit ráérsz, ugye válaszolsz?

werjio 2009.06.02. 17:23:15

Szia Nyár!

Most, hogy megírtam ezeket, kipróbáltam. Amikor sikerül összehoznom magamban ezt a szemléletet ("a másik is jót szeretne valahol"), akkor a saját életemet könnyítem meg vele. Meglepően könnyen túl lehet lépni a másik ember "hülyeségén", "figyelmetlenségén", "aggresszióján", "jobbosságán", "balosságán" vagy cimkézzem bárhogy is azt az alapvető megközelítést amivel ő kezel/kezelni tud egy helyzetet.

Másrészről hihetetlen mennyiségű energiát, töprengést, bosszankodást és tervelgetést (akár támadó, akár elkerülő) tudok belevinni egy olyan helyzetembe, ahol ezt nem tudom meglépni valami miatt.

Mindenkinek az életében van ilyen helyzetek, néha eltart pár percig, néha évekig, néha meg sem történik a "váltás", ahonnan már másképp tudunk látni egy történést.

Hitler is csúnyán beleragadhatott egyszer egy ilyen élményébe - én sem hiszem, hogy amikor megszületett, csecsemőként ő volt a leggonoszabb ember a világon - és azt sem hiszem, hogy sikerülne nagyon meggyőzni valamiről.

Annak, amit mondok - hogy mit értek Más Politika alatt - remélem nem az az üzenete, hogy lenne valami tuti megoldás amivel végre meg lehet győzni embereket valami másról, mint amit gondolnak. Pont inkább az, hogy ha mindinkább megjelenik egy nézet, ahol az emberek kevésbé ragaszkodnak egy keskenyke úthoz, amit megoldásnak hívnak, és helyette megnézik, hogy a másik miért ragaszkodik az ő keskenyke útjához, és miért gondolja azt jónak, akkor egyre inkább kevésbé lesz arra szükség, "meggyőzz" valakit.

Ez persze nem ültethető át azonnal a politikába vagy az üzleti világba, de néha néha megjelenhet. Pl. megjelenhet egy blog bejegyzés címében, vagy egy kommentben ezen a honlapon, és aztán egy LMP-s, vagy bármilyen más képviselő politikai kultúrájában.

Igazából nem hinnék ebben annyira, hogy írjak erről, ha nem az a nagyon találó és megengedő neve lenne ennek a kezdeményezésnek, hogy Lehet Más a Politika.

darkgreen 2009.06.10. 17:21:54

@Amichay: Bevallom ezt nem teljesen olvastam végig. Ha jól értem - és akkor mélyen egyet is értek ezzel - lényegében a telekérték adót támogatnád olyan módon, hogy az képezze az önkormányzatok független bevételi forrását.

Szerintem a hatalmi ágak akkor lesznek szétválasztva, ha a függetlennek kikiáltott intézmények saját bevételi forrással is rendelkeznek. Az ingatlanadó lehetne a végrehajtói hatalmi ág saját bevételi forrása ami valóban megalapozhatná az önkormányzati függetlenséget. A költségvetési politika ismét talált egy pontot ahol a források centralizálása és a feladatok decentralizálása segítségével javít a költségvetés helyzetén.

Nyár 2009.06.10. 20:56:37

@Galadhriel: Már werjio-nak is megírtam, hogy rosszul fogalmazta, mert email-ben reagált.
Idézet a werjio-nak írt levelemből(Nem személyes, úgy hogy nyugodt szívvel idézem):
Először tisztázzuk a tisztázandókat.Félreérthetően fogalmaztam. Nem vettem észre, csak miután reagáltál rá. Épp azért hoztam fel példának Hitlert, mert ő egyértelműen a rosszat mintázza meg. Tehát, ha vele szemben is úgy ülnél le vitázni, [mármint werjio], hogy meg akarod érteni az álláspontját, akkor menj pszihiáternek inkább. Amikor az országot kellene rendbe tenni, akkor időpocsékolásnak tartom a már jól megismert politikusok indíttatásait megismerni. Nem érdekel. Nincs mentség arra, amit tettek, amit most is tesznek. Meglepő számomra, hogy mennyire nem reagálják le a feléjük áradó bizalmatlanságot. És azt, hogy mennyire tehetetlenek vagyunk, mi, sima, egyszerű állampolgárok, egy erős, tisztessége ellenzék nélkül. Ha egy csöpp tisztesség lenne bennük, már lemondtak volna. Nem tudok visszafogottabban fogalmazni. Idézet vége.

Az izgalmasabbnak vélt témához pedig azt tudom mondani,hogy ha tettek jót is, akkor az természetes,(Én is nap mint nap végzem a teendőimet a fizetésemért, az otthoni munkát a családomért, és nem kapok érte különösebb elismerést, hiszen oly természetes, hogy megteszem, amit a munkaadóm elvár tőlem és amit a családom megérdemel. Ezzel azt akarom mondani, hogy ha minden a rendje és módja szerint működik, azt nem vesszük észre, mert ez az elvárható, de ha hibázom a munkámban, vagy az otthonomban nincs minden úgy, ahogy elvárható volna, egyből mindenki észreveszi és szóvá teszi, legyen az a főnököm vagy a családom tagjai.) ezért választottuk meg őket, most majdnem azt írtam, és ezért kapják a fizetésüket, de sajnos nem tudom miért fizetünk nekik azért, amiért rosszul, nagyon rosszul dolgoznak. (Nagyon finoman fogalmazok) Tehát ha tettek is jót, biztos tettek, az nem tűnik fel, mert ez a dolguk, nem jár érte külön köszönet, csak a köztisztelet, ami övezhetné őket. Valamiért nem övezi. Vahjon miért?? Ahhoz, hogy ezt ne tehesse meg egyetlen kormány sem, egy erős, tisztességes ellenzék kell.(Itt gondolok a leendő LMP-s képviselőkre (ki másra??)és semmiképp a Fidesz ellenzékben eltöltött munkájára) aki protestál, mikor visszaéléseket lát vagy ha szakmai hibákat vél, valamint építő jellegű gondolataival, szakértelmével konstruktív ötleteivel segíti az éppen hatalmon lévőket, akik az országért felelősséggel kormányoznak. (De ilyen sajnos nekünk nincs, így nehéz lesz jó ellenzéki munkát végezni, legyen bármelyik eddigi parlamenti párt épp hatalmon) Szerintem.
Galadhriel, remélem még jársz ezen a poszton és elolvasod, amit írtam.

Nyár 2009.06.10. 21:06:13

@werjio:
Szia werjio!

Ez majdnem olyan, mintha vallásos lennél. Én ehhez sajnos nem tudok hozzászólni. Engem jobban vonz a racionalitás, a saját bőrömön megtapasztalt élmények és az azokból levont következtetések. Szívesen meghallgatom mások véleményét, azért olvasom el itt az összes bejegyzéseket és kommenteket. Természetesen hatással vannak rám pro és kontra.
Üdv

Galadhriel 2009.06.13. 16:31:36

Kedves Nyár, köszi a választ.

Ez a Hitler-dolog így már rendben, egyformán látjuk.

Érdekes, ahogy megítéled a (jelenlegi) politikusokat: ha jót tettek, az természetes. Teheted ilyen magasra a mércét.
De vigyázni kellene ezzel a magas mércével, amit az LMP is használ a jelenlegi politikai szereplőkkel szemben (amiből kb. az jön ki, hogy el kell őket hajtani, ahogy vannak). Egyrészt ez arrogánsnak hat - ahogy az elmúlt napok vitáit visszaolvastam, többen is így érzik.
De nem ez a komoly veszély. Vasárnap óta az LMP is számon tartott párt, Kellene valami érdemit mondania például a romákról. Már csak azért is, mert meghatározó arc Schiffer a TASZos, jogvédő múltjával, és ott van Ivády Gábor, a Monok-i típusú álláspontjával.
Én megértőbb vagyok a pártpolitikusokkal, s OK, van még mondjuk néhány hónapja az elempének állást foglalni cigány-ügyben. De ha a magas mércét alkalmazod, akkor őket is el kell küldened a sunyiba, hogy a legégetőbb közéleti kérdésben kétfelé beszélnek.

Üdv: G

Bartoki 2009.06.29. 17:09:12

Ma volt a végszavazás az elkúrt ingatlanadóról. Nem sokon múllott, de átment.

Szavazatok képviselőcsoportok szerint:

Frakció Igen Nem Tart. Ig.táv. Távol
-----------------------------------------------------
MSZP 183 2 0 0 4
Fidesz 0 123 0 8 8
KDNP 0 23 0 0 0
SZDSZ 10 7 0 0 2
független 2 10 1 2 0
Összesen 195 165 1 10 14

Részletek:
(itt név szerint listázva megnézhető hogy ki szavazott mellette, ellnene, ki volt jelen de nem szavazott, stb.)

www.parlament.hu/internet/plsql/ogy_szav.szav_lap_egy?p_szavdatum=2009.06.29.16:43:11&p_szavkepv=I&p_szavkpvcsop=I&p_ckl=38

vidai 2010.02.13. 16:45:47

Riasztó LMP-s elképzelés : "egységes és kötelezô, értékalapú ingatlanadót
vezetünk be".
süti beállítások módosítása