Mindennek van határa
Azt már lassan kezdjük megszokni, hogy Szlovákia vezető kormánypolitikusai rendszeresen magyarellenes hangulatot keltenek, s mondhatni már-már uszítanak. Jan Slota szavain már csak meg sem lepődök, mert mióta tankokkal akart volna Budapestre jönni, azóta tudom róla, hogy nem egészen van tisztában szavai súlyával. Emellé párosul még borgőzös nacionalizmusa, amiről hazai példákból tudjuk, hogy veszélyes gyúelegyet tud képezni. Nem komolyan veendő figura.
Aztán ott van Robert Fico, aki mint hazája miniszterelnöke, bort iszik és vizet prédikál. Egyszer a magyarországi kisebbségi önkormányzatok miatt aggódik, máskor olyan nyelvtörvényt fogadtat el kormányával, melyet a Habsburg kamarilla is megirigyelhetett volna. Közben szemet huny a magyarverések felett Nyitrától Dunaszerdahelyig.
Ezeken már a híreket figyelő ember fel sem kapja a fejét, csak sóhajt egy nagyot, vagy a nyilatkozó szlovák politikus néhány kedves felmenőjét illet sokrétű jelzőkkel, melyekben a magyar nyelv páratlanul gazdag e világon.
Ám amikor már a szlovák kormány kisebbségekért felelős miniszterelnök-helyettese, nevezett Dusan Caplovic beszél hülyeségeket félre a hétvégi neonáci megmozdulások kapcsán, akkor már betelik a poharam.
Az nem érdekel különösebben, hogy milyen víziói vannak arról, hogy mely országokból áramlik be Szlovákiába a cigányellenesség (nekem is vannak arról, hogy Magyarországra honnan, s kik is gyilkolásznak, de ezt megtartom magamnak). Ám azt nem veszi be a gyomrom, amikor szerecsenmosdatása ékes jeleként ezt kell olvasnom a "jogvédő szlovák kormányzatról":
„…ha valaki úgy lép fel, hogy saját szabadságát mások szabadsága fölé emeli, nagyon keményen és kompromisszumok nélkül lépünk fel ellene jogi normáink keretein belül.”
Kérdezem alásan, a szlovák kormány teljesen véletlenül nem helyezett a magyarok szabadságának, azaz a szabad nyelvgyakorlásnak fölébe vmi mást, más valakik szabadságát? Ebben az esetben miért nem lépnek fel keményen?
Ezek költői kérdések voltak…
Ezután pedig már meg sem lepődtem, amikor az alábbi szakaszhoz értem:
”…erősen hiszem, hogy egy ilyen programmal rendelkező párt, mely xenofóbiát hirdet mások ellen az országban, nem jöhet létre azon elvek alapján, melyeket a belügyminisztérium hagyott jóvá.”
Jó, hogy nem lesz még több ilyen ismérvű párt a Néppárton és Szlovák Nemzeti Párton kívül, melyek együtt így is több mint 20%-ot értek el 2006-ban. Mert nem lehet eltagadni e két párttól, hogy nem csak nacionalisták, de „bújtatottan” xenofóbok (értsd: magyarellenesek) is. Belügyminisztériumuk elveiről pedig elég annyit elárulni, hogy ezen pártok tagjai is ott ülnek a bizottsági székekben. És nem az ő ténykedésük fogja meggátolni az idegengyűlölet terjedését a pártpolitika szintjén, hanem a piac telítettsége – de ezt csak halkan jegyzem meg.
Azzal, hogy ezek a politikusok ilyen szinten felelőtlenek és/vagy soviniszták, nem csak a szlovákiai magyarok járnak rosszul, s nem csak az amúgy jobb sorsra érdemes szlovák-magyar kapcsolatok mérgesednek el. A szlovák nép neve is besározódik, s ugyanúgy billogot kapnak a hátukra néhány tökfilkó politkusuk kártékony kijelentései miatt, mint a magyarok a cigányok elleni aljas támadások miatt. Itt sem, ott sem a nemzet a hibás, hanem azok, akik hasznot akarnak húzni a nemzetiségi béke felbomlásából.