Illés Zoltán államtitkárként ugyanazt csinálja, ami ellen évtizedekig küzdött. Van-e visszaút a sötét oldalról?

Sok visszás dolog történt a Fidesz-kormány hatalomba lépése óta. A legszembetűnőbb az a „forradalmi” lendület, ahogy a közhivatalokat, a független intézményeket és a kormány felügyelete alatt álló intézményeket megtisztítják az „előző rendszerben” szolgált vezetőktől és beosztottaktól. Mint az látható volt, gyakran nem sikerült minőségi helyettesítést találni, a legfontosabb jellemző egyébként sem a szakértelem, hanem a párthűség volt.

Mégis, még ebben a nagy tisztogatásban is elszomorító az, ami a volt Környezetvédelmi Minsztériumban zajlik Illés Zoltán államtitkár uralma alatt. Az csak egy dolog, hogy állítólag a hivatalban konkrétan a terror hangulata uralkodik. Egy pisszenés, vagy rossz helyre tett kávéscsésze, és máris csattan a verbális korbács. Ez csak azt jelzi, hogy Illés Zoltán mint személy alkalmatlan egy nagyobb hivatal vezetésére. Ami viszont már az egész országra tartozik, az az, hogy mint egy kényúr rugdal ki az alárendelt intézményekből embereket. Indoklás nélkül, persze, erre jogszabály ad neki lehetőséget.

A jogszabály az alól azonban nem ad felmentést, hogy a szakmának és a választóknak megindokolja, vajon miért rúg ki olyan nemzetipark-vezetőket, akik jól végezték a munkájukat, megbecsült vezetők és természetvédelmi szakemberek. Ez nem jogi, ez erkölcsi és politikai kötelesség.

Az pedig, hogy szétveri a természetvédelmi őrszolgálatot, ami a nemzeti parkokat védi, már egyszerűen a zöld értékek és érdekek elárulása. Illés Zoltán, bár mindenki tudta, hogy nehéz ember, mindig is nagy becsben állt a zöld mozgalmon belül, mert a maga kicsi elszabadult hajóágyú módján sok fontos kérdésben kiállt, a veszélyes hulladékoktól kezdve Pakson át a Pepó Pál által kirúgott nemzeti parki vezető, Aradi Csaba ügyében. Most ennek, úgy tűnik vége. Illés átállt a sötét oldalra. Az őrszolgálatok gyengítése ugyanis azon lobbiknak az érdeke, akik 1) szeretnének kicsit többet horgászni a nemzeti parkok területén, 2) szeretnének kicsit többet vadászni ugyanott, 3) szemet vetettek azokra a földekre, amelyeket a park kezel és fenntartható módon (azaz nem intenzíven) művel.

Egyszóval Illés jelenleg a zöld bárók és vadásztársaságok végrehajtója lett. (az utóbbiak lobbierejéről lehet fogalmunk, ha arra gondolunk, hogy minden korban a politikusok egyik kedvenc szórakozása a vadászat volt – a természet szeretetét ők ezen a kicsit erőszakos módon bírják csak gyakorolni). Végtelenül szomorú ez, hogy egy felelős vezető nem védi és nem gyarapítja a rá bízott területet, hanem szánt szándékkal tönkreteszi. Ilyen múlttal ezt nem lehet máshogy nevezni: ez árulás.

Maximum annyi reményünk van, hogy Anakin Skywalker példáján is láttuk: van visszatérés a sötét oldalról. Csak reméljük, ebben az esetben nem húsz év fog eltelni a visszafordulásig...