Vasárnap időközi polgármesterválasztás volt Budapest VIII. kerületében. 1990 óta ezt a posztot mindig az SZDSZ szerezte meg. A párt jelöltje és elődje lemondása óta ügyvivő polgármester legalább 5 millió forintos költségvetésű kampányával a voksok valamivel több mint 8%-át szerezte meg. Aztán meg volt ott egy új párt, amely kevesebb mint 400.000 forintból és a támogatói lelkesedéből vitte végig a kampányt: Az LMP jelöltjére, Kispál Gergelyre majdem ugyanennyien szavaztak, eredménye megközelítette a 8%-ot.

Eddig a tények. Azonban a tények nem csak makacs, de száraz dolgok is, ezért a legtöbb magyar sajtóorgánum a fentiek közlését "értelmezésként" megtoldotta egy kis sci-fivel is. A sci-fi műfaj a magyar sajtóban gyakran "politikai elemzés" címszó alatt fut, helyes fordítása "tudományos köntösbe bújtatott fantasztikum".

A "hazai bulvárpolitológia celebje" (copyright: Szürkekardigán blog), Kiszelly Zoltán MTI-nek adott és szinte mindenhol szó szerint leközölt elmefuttatása szerint "az LMP szintén nyolcszázalékos eredménye bizakodóvá teheti a pártot az egy százalék elérésére a jövő évi országgyűlési választásokon, ami már költségvetési támogatást jelent a szervezetnek".

Az ember (többek közt a Kettős Mérce szerzője is) első olvasásra azt hiszi, az illető biztos 5%-ról beszél, hiszen az ezt megelőző bekezdésben még azt fejtegeti, hogy az oszlódásnak indult SZDSZ számára a hasonló mértékű "nyolcszázalékos budapesti eredmény azt is mutatja, hogy 'éles helyzetben', egy országos választáson nem elérhetetlen az öt százalék megszerzése". A költségvetési támogatás emlegetése – azon kívül, hogy meglehetősen rosszmájú spekuláció az LMP motivációjáról – viszont egyértelművé teszi, hogy nem nyomdahibáról van szó.

Felettéb érdekes kérdés, hogy kiváló augurunk vajon milyen képletet használhatott. Az SZDSZ polgármesterjelöltje a Józsefvárosban 2006-ban ugye 50,5%-ot szerzett, most 8,15%-ot. Országos listán 2006-ban 6,5%-ot kaptak. Már azt is izgalmas lenne tudni, hogy ebből miképp jön ki az 5% feletti országos eredmény jövőre (egy egyszerű lineáris extrapoláció 1,05%-ot dobna ki). Aztán van egy másik párt, történetesen az LMP, mely 2006-ban még nem is létezett, tehát a nyóckerben nulláról jött fel 7,85%-ra. Ami megközelítőleg ugyanannyi mint az SZDSZ eredménye, bár a mi meglátásunk szerint meglehetősen más irányba mutató tendenciával. Még izgalmasabb rejtély tehát, hogy Kiszely Zoltán logikája hogyan hozhat ki az LMP esetében egy 1% körüli országos elvárást. Indoklás hiányában a gyanakvó olvasó sajnos nehezen tud más következésre jutni, minthogy szimpla részrehajlásról van szó, legyen annak bármi is a motivációja.

Hab a tortán

A fentieket persze mind letudhatnánk azzal, hogy szabad országban mindenki azt nyilatkozik, amit éppen nem szégyell. Ami viszont tényleg elgondolkodtató az az, hogy miért jelenhetett meg az ország szinte összes sajtóorgánumában egy efféle, az SZDSZ-t a parlamenti küszöb fölé fantáziáló, az LMP-t ellenben enyhén szólva dehonesztáló "elemzés", aminek a matematikai tartalmáért legkésőbb hatodik általánosból kivágnák az ember gyerekét.

Az egy dolog, kérem szépen, hogy hírforrásként csak az MTI-re futja. De tényleg muszáj minden fantazmagóriát, amit ők közzétesznek, szerkesztés nélkül leközölni? Valóban ennyire siralmas állapotban van a "negyedik hatalom"? A kérdés költői. Szegény, szegény Magyarország.