Demokraták-e még a svájciak?
Vasárnap népszavazást tartottak arról, hogy betiltsák-e az új minaretek építését az alpesi országban. A nem hivatalos végeredmények szerint a választók 57%-a támogatta a minaretépítési tilalmat. A 26 kantonból mindössze 4 volt, ahol kisebbségbe kerültek az igenek.
Eddig mindig úgy tekintettem Európa szerencsésebbik nyugati felére, és különösen Svájcra, mint az etnikai és vallási tolerancia mintaállamára. Svájc, ahol német, francia, olasz és rétoromán ajkú lakosság él és élt mindig békében egymás mellett, most mégis megijedt néhány kőtoronytól. Ráadásul úgy, hogy eddig összesen négy (!) mecset mellé épült minaret az egész országban. Nehéz tehát minaretek erdejéről, vagy az ettől való közvetlen és megalapozott félelemről beszélni. Sokkal inkább a bevándorlókkal szembeni általános ellenszenv, vagy félelem vezetett a minaretépítés elutasításához. Szimbolikus értékű kérdéssé változtatva a kőtornyok ügyét, amelyre a helyi szélsőjobb még rá is tett egy lapáttal, amikor azt kommunikálta, hogy „a minaretek a muzulmán szélsőségesek bajonettjei Európa szívében”.
A tilalom bennem azonnal régi történelmi emlékeket ébresztett. A Bagdadi Kalifátusban, de a későbbi Ottomán Birodalomban is tilos volt olyan keresztény templomot építeni, amelynek tornya magasabbra nyúlt, mint a mecset minarete. A középkori Európában pedig olyan előírás volt hatályban, amely tiltotta, hogy egy zsinagóga közvetlenül az utcafronton álljon, és magasabb, díszesebb legyen, mint a helyi templom. Ezért ásták mélyebbre ezeket az imaházakat, így kijátszva a magassági korlátozást.
Nem csak intoleráns, de értelmetlen is ez a tiltás, hiszen ha minaretet nem is, de mecsetet attól még lehet építeni. Akkor meg mi értelme az egésznek? Persze tudom én jól. A szélsőjobb, ha tehetné, a mecsetépítést is betiltaná, sőt a muzulmánokat is kiebrudalná.
Felmerül ugyanakkor a kérdés, hogy a 21. századi Európában, ahol alapérték a vallásszabadság, hogyan engedhető meg ilyen durva vallási türelmetlenség? Elvégre nem a középkorban vagyunk. Egyáltalán miért lehet ilyen kérdésről népszavazást tartani? Sőt, miért szólhat bele az állam törvényi erővel, hogy ki, hol, mikor és milyen imaházat, szentélyt, és ehhez tartozó építményt emel? Milyen alapon tiltható a minaret, de marad szabad a harangtorony? Egyáltalán, mi köze az államnak, vagy a választópolgároknak a minaretekhez?
Vajon mit szólna a liberális európai közvélemény, ha mondjuk Törökországban tiltanák be a keresztény kisebbség templomaihoz tartozó tornyok építését? Azt hiszem, azonnal muzulmán vallási fundamentalizmusról és demokráciadeficitről zengene a sajtó. No meg persze arról, hogy lám-lám Törökország mégsem eléggé européer ország még.
Vajon Svájc demokratának tekinthető-e még ezután a középkorba illő lépés után?
UPDATE: Egy másik megközelítés egy másik szerzőnk tollából itt: Szaporodó minaretek
