Nem, nem arról van szó, hogy az MSZP Horváth Csabát indítja főpolgármester jelöltnek. Hanem arról, hogy – köszönhetően sok civil szervezet összefogásának – szombattól kicsit könnyebb lesz házilag gyártott, helyi élelmiszereket helyben értékesíteni, nem kell rettegni az APEH-től, a HACCP-től, és még szörnyűbb betűszavaktól.

Május elsejétől egy csomó olyan jogszabályi könnyítés lép életbe, amelyek a helyi, házilag készített élelmiszerek piacra jutását könnyítik; pontosabban megszüntetik az ezeket ellehetetlenítő, kis léptékben betarthatatlan előírásokat. Például eddig a saját kertből származó zöldséget csak nyersen és csak a saját településen lehetett eladni; most már feldolgozva, s távolabb is. És lehet kínálni saját házikolbászt a szállásvendégnek.
 

Miért fontos ez?
Elsősorban azért, mert segít kialakítani egy sokszínűbb, a helyi hagyományokra és jellegzetességekre épülő mezőgazdaságot és gasztronómiai kultúrát. Másodsorban azért, mert a magasabb feldolgozottságú termékeken a hozzáadott érték is nagyobb, így adott földterület több embert tud eltartani. Ráadásul ez a folyamat így épp ott teremt munkahelyet, ahol a leginkább szükség van rá. S nem utolsó sorban egészségesebb élelmiszerhez juthatunk.

Ahogy a SZÖVET képviselője mondta: „Lényeges változást fog ugyanis hozni, hogy ezentúl a kistermelők feldolgozott termékei – mint például sajtok, lekvárok, kolbászok – is ott lehetnek a boltokban és az éttermekben, sőt, a közétkeztetésben is felhasználhatóak lesznek. Az ún. vendégasztal szolgáltatás bekerülése a rendeletbe (családi magánétkezésekhez felszolgált, házi élelmiszerek max.15 fő részére) szintén kulcsfontosságú. Ezek mind-mind a magyar kistermelők piacra jutási esélyeit növelik.”

Az 53 civil szervezet által elért változtatások ugyanakkor csak az első lépést jelentik. Sok akadályt még nem sikerült felszámolni, például a termelői pálinka vagy a házi disznóvágás termékeinek értékesíthetőségét. De jó tudni azt, hogy ez nem csak magyar ügy, európai szintű hálózat foglalkozik ennek a folyamatnak (melynek csúnya s hosszú elnevezése az „élelmiszer-önrendelkezés” [food sovereignity]) a továbbvitelével.

Ja és külön jó hír, hogy az egyeztetések során a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium nyomására bekerültek a kedvezményezetti körbe a strucc- és emutenyésztők. Remélem, termékeik szépen belesimulnak majd a többi hagyományos étel sorába, s finom ősi magyar tájjellegű pecsenyéket/kolbászokat/lekvárokat készítenek majd belőlük (emugombóc dödöllével, például)…