A hazugság átka
Néhány napja estig voltam az irodában, ahonnan átsétálva a karácsonyi díszkivilágításban tetszelgő városon az Astorián kötöttem ki. Nagy meglepetésemre összetalálkoztam a 18 éves unokatestvéremmel és két barátjával. Még nagyobb meglepetésemre egy íj volt náluk a hozzá tartozó nyílvesszőkkel. Közölték, hogy ők bizony a Magyarok Házából jönnek.
A közel egy órás hazaút során kezdtem úgy érezni, hogy nem csak íjászkodni voltak az említett helyen, hanem bizony világnézeti beöntésen is. Naprakész információik voltak minden valamirevaló széljobber témából, Sajóbábonytól a buzifelvonulásig, a zsidók betelepítésétől a Magyar Gárda nemzeti gárda mivoltáig, s annak sajnálatos betiltásáig.
Miután elváltunk, én feldúlt és dühös voltam. Nem azért, mert a saját világnézetemmel sok esetben homlokegyenest mást gondol egy rokonom. Jóval inkább azért, mert testközelbe került az, amitől nagyon is tartok. Más az amikor az Allee előtti LMP-s kitelepülésen elbeszélget az ember a Váralja Szövetség alelnökével, fél órás kérdezfeleleket játszva egy sajátos nemzeti ideológiai mázzal leöntött lelkű sráccal. S megint más, amikor az amúgy eszes unokatestvérem politikai szocializációjának mikéntjével kell szembesülnöm.
Nem kellett sokáig gondolkodnom hazafelé sétálva, hogy miért is vagyok csalódott és dühös. Nyilvánvaló, hogy elkezd felnőni a következő generáció, a '90 után születettek generációja, amelyik jószerével még csak hírből sem ismeri a Kádár-rendszert. Ez a generáció mostanság válik nagykorúvá, s lesz egyben szavazásra jogosult is. Ezek a fiatalok 2006-ban még a középiskolai évek felhőtlen és gondtalan létét élvezték. Ám abban az évben akarva-akaratlanul is szembesülniük kellett a hazugság politikájával, az elkúrással, a pofátlan és álnok politika netovábbjával. Az öszödi beszéd, s az azt követő feszültség olyan nyomott hagyott ennek a korosztálynak a lelkében, mint anno a miénkben a vasárnapi Walt Disney félbeszakadása - még ha más életszakaszban is értek minket ezek az események. Szembesülnünk kellett a világnak egy azon részével, amiről gyerekként és fiatalként nem is nagyon akartunk tudni. Akkor mi Antall József halálákor az új kor születésének emlékezetes eseményét éltük meg. A mostani tizenévesek 2006-ban az új kor haláltusájának kezdetével szembesültek.
Nem nehéz kitalálni, hogy a következő generáció azon része, amelyik érdeklődik a politika, s az ország jövője iránt, azok nagy része miért fordul a Jobbik és a szélsőséges ideológiák felé. Öszöd tanújelét adta a hazai politika, de inkább a magyar politikusok valódi énjének, és mementóként áll elöttük a jelenben, és a jövőben egyaránt. Annyit megértettek belőle, hogy akik most irányítják az országot, azok hazudnak, s amit a média ennek következtében sugárzik feléjük, az hazugság. Így semmi csodálkoznivaló nincs azon, hogy nem veszik be a média fősodrában elhangzottakat. Helyette a barikad.hu, a kuruc.info és az ezekkel rokonítható oldalakon tájékozódnak, melyek valóságképe szintén torz és ferde, még akkor is, ha a valóság egy másik, ismeretlen, elhallgatott oldalára világítanak rá.
Sajnos a hazug és öncélú politika sok minden mellett megfeledkezett az oktatásról is, így annak színvonala erősen zuhanófélben van. A diákok haszontalan tudást szednek magukra, miközben az életben való eligazodáshoz szükséges ismereteket nem kapják meg. A kritikai szellem sem költözik beléjük, így nehezen tudnak mérlegelni, nehezen tudnak különbséget tenni a jó és a rossz, az igaz és a hamis, az igazság, a féligazság, s a hazugság között. Könnyen befolyásolható, hiszékeny, az önálló gondolkodásra egyre kevésbé képes nemzedék nő fel ezáltal.
A következő generáció egyik felét egyáltalán nem érdekli a politika, ők remekül elvannak individualista világukban. Viszont a másik fele egy erősen félrevezetett és gyülölettel beoltott tömeggé válik. Frusztrációikat az etnikai, vallási, nemi és szubkulturális kisebbségek felé irányítják, hamis ellenségképet állítva elébük. De hogy mindez milyen következményekkel jár majd, azt már senki sem vázolja fel nekik.
A régi-új - hazug módon szocialistának nevezett - hatalmi elit felelőtlen és kegyetlen játékának vesztesei a jövő generáció tagjai. Áldozatai pedig mi magunk leszünk, akik nem tudunk egyik féllel sem azonosulni, akik csak élni szeretnénk, nyugalomban, békességben, együtt és egymás mellett mindazokkal, akiknek elegük van a gyűlölködésből és az ámításből.
