Más jövőt! Részvételi demokrácia és az iskolarendszer
A magyar politikai berendezkedés a rendszerváltás után nem alakított ki elég, és jó mechanizmusokat a hatalom megosztására és ellenőrzésére. A magyar politikai elit 1990 óta nem gondolt ennek a kérdésnek utána, és hagyta, hogy a például a magyar iskolarendszer alapvetően antidemokratikus maradjon.
A hatalom ellenőrzése azt is jelenti, hogy a hatalmat meg kell osztani, a hatalmat decentralizálni kell. Sajnos erre még az általam tiszteletben tartott angolszász világban is kevés példa található. Nem így volt ez az USA születésekor, abban az időben, amikor evidencia volt, hogy a hatalmat nem szabad kevesek kezében koncentrálni, hogy a hatalmat nem felülről lefele, hanem alulról felfele kell delegálni, hogy minden helyi közösség joga, hogy saját ügyeit saját maga intézze, hogy csupán a közös ügyeket intézzék a képviselők.
Egyáltalán mondva a demokráciának két pillére van: a tanácskozás és a képviselet. A képviselet azt jelenti, hogy mindenki képviselheti magát a közös ügyek intézésében, személyesen vagy képviselői által, a tanácskozás pedig azt jelenti, hogy a tanácskozó testületek a nyilvánosság előtt kell végezzék munkájukat, és a tanácskozásokon betartsák a demokrácia szabályait.
Sajnos a magyar demokráciában, hasonlóan sok más országhoz a képviselet áll csupán a gondolkodás középpontjában és nem a tanácskozás. Pedig ha meggondoljuk a demokratikus tanácskozásnak helye lehetne számos kis közösségbe, ezen közösségek helyi ügyeinek megbeszélésekor, vagy azon ügyek előkészítésekor, amelyek több közösségre tartoznak közösen.
A mély demokrácia ezen hátországa hiányzik. Nem mentség erre, hogy nem csupán nálunk. Hiányzik az USA-ban is, ahol pedig a mainál sokkal jobban megvolt a XIX. Század elején, mint ezt Toqueville: Demokrácia Amerikában c. művében megírta.
Magyarországon az iskolarendszer például alapvetően antidemokratikus maradt a rendszerváltás után is. Csupán a képviseleti formákat vezették be, de nem gondoltak a tanácskozások fontosságára. Olyan tanácskozások fontosságára, ahol valódi kérdések dőlnek el. Ahogyan ez kedvenc iskolámban az angliai Summerhillben, és a világ többi kisszámú demokratikus iskolájában történik.
Ezekben az iskolákban, amelyek általában kis iskolák, a közösség tagjai legalább heti gyakorisággal összejönnek, hogy rendezzék a közösség ügyeit. Minden lehetőséget megragadnak arra, hogy mindaz, ami csak őket érinti helyben is dőljön el. Anglia szerencséje, hogy a magán iskolákra nem érvényes semmilyen központi tanterv, mert a magániskola magániskola. Igaz nem is kap állami támogatást.
Nem ez fontos azonban, hanem az elv: a közösség saját ügyei a közösségben dőlnek el, a közösség maga működtet igazságügyi szerveket, maga kezeli konfliktusait. Ezért nevezik ezeket az iskolákat gyerek-felnőtt köztársaságoknak. Sokan ordítanak erre, hogy ez anarchia, fejetlenség. Holott ennek éppen az ellenkezője igaz. Ezek az iskolák alkotnák egy jó demokrácia alappilléreit. Ilyen iskolákból kerülnének ki emberek, akiknek a demokrácia vérében van.
Ezzel szemben a mai iskolában sokféle képviselet van, de nincsenek olyan tanácskozások, ahol az iskolaközösség minden tagja egyenlő jogokkal részt vesz, és a nyilvánosság előtt tanácskozik. Summerhillben az iskolaigazgatónak az iskolagyűléseken ugyanúgy egy szavazata van, mint a 6 éves gyereknek. Ezeken a tanácskozásokon nem minden kérdés dől el. Nem lehet olyan szabályokat megszavazni, amelyek ellentmondanak az angol és az EU törvényeinek. De minden csupán a közösség saját életét érintő fontos dologról lehet törvényeket hozni.
A dolog működik, működik immár 89 éve, mert Summerhill-t A.S. Neill 1921-ben alapította. Az alapítás gondolata visszanyúlik az első világháború idejébe, amikor Neill – hadviselésre alkalmatlanként - azért lett tanár, mert számos tanári állás megüresedett a behívások miatta, és az az újság, ahol Neill dolgozni szerettet volna, a háború miatt soha nem jelent meg. Summerhill az első világháború világégésének egyik következménye: az alapító egy nemzetközi iskolát alapított, részben azért, mert azt gondolta, hogy a nemzetek közötti gyűlölet úgy is enyhíthető, hogy a különböző országok gyerekekei a közös élet során megismerik egymást, és soha többé nem lesznek sztereotípiák áldozatai. Mert az első világháború megmutatta, hogy a gyűlölet milyen erős, és mennyire kihasználható.
Szinte senki nem követte G.B. Shaw intelmét, hogy nem szabad magunkat mások céljai miatt lemészároltatni. Neill követte Shaw-t, és egy olyan iskolát alapított, amelyben nincs helye a faji gyűlölködésnek, mert a tanácskozásokon ott ül veled szemben és az évek során rájössz, hogy a másik is ember, akinek joga van a boldogsághoz. Egy közösségben nem lehet minden igényt kielégíteni, de számos igény kielégíthető, és a demokrácia ereje érvényesül. Olyan megoldások kerülhetnek kipróbálására, amelyek sok igényt kielégítenek. Érvényesül a demokrácia ereje, amely azt mondja, hogy bár egyenlöek vagyunk, de nem egyformák.
A közvetlen demokrácia nem csupán a népszavazást jelenti, hanem azt a rendszert, amit Bibó István a szabadság kis köreinek nevezett. Azt jelenti, hogy számtalan kis demokratikus közösség él egy országban együtt. Legtöbbjükben nincs szükség képviseltre, mert a tagok össze tudnak jönni, és saját ügyeiket demokratikusan intézni.
Képviseletre a közös ügyekben van szükség, és ezeknek a tanácskozásoknak a nyilvánosság előtt kell történniük. De a demokrácia lelke a kis csoportok demokratikus tanácskozásaiban van. Ahogy ez az antik Athénben vagy még inkább a XIX. Század elejei USA-ban történt. Ezek azok az időszakok, amikből tanulnunk kellene. Mert az egymás elleni agresszió, a hit, hogy a másik kicsinálása árán jobban élhetek hamis.
Közösen tudnánk igazán jó dolgokat művelni. Ehhez demokratikusnak kellene lennie a családnak, az iskolának, sőt a munkahelynek is. Minden lépés, amely ebbe az irány visz, csökkenti a félelmet. Ilyen kis csoportot toborzok magam a demokratikus iskolákkal kapcsolatba Internet oldalaimon, ilyen iskolákról írok, ezekbe az iskolákba utazom el, innen merítem az erőt legyőzni a félelmet, amit Magyarország mai állapota bennem kivált.
További részletek: http://www.foti-peter.hu/foti-isk-dem-alt.html
