Budapesti Közlekedési Krízis(kezelés)
Meg leszünk váltva, legalábbis közlekedésügyileg: ennek ígéretével lép fel a Fidesz, amikor – egyébként teljesen logikus módon – megszervezi a Budapesti Közlekedési Központot (sőt, a múlt idő a megfelelő, ugyanis az október 27-i közgyűlésen már el is fogadták a koncepciót, az alapító okiratot és felállították az igazgatóságot). Tarlós legalább a közvélemény előtt biztosra akar menni, mikor az e téren eddig legaktívabb és egyértelműen elismert civil szervezet, a VEKE főalakját, Vitézy Dávidot tette meg a BKK vezetőjének. Személyes ismertség okán nyilván elfogult vagyok, de emiatt első nekifutásra még az én bizalmam is töretlen (vannak persze, akik másképp látják). Ennek ellenére nem árt felhívni a figyelmet néhány apróságra, amin akár bukhat is a szépen kezdődő koncepció.
Az agglomeráció kérdése
A hibák felsorolásánál ugyan szerepel, hogy esetleges az agglomerációs közlekedés koordinációja és ellenérdekeltek a felek, de később csak általánosságokat találunk arra nézve, hogy ezen hogy kéne változtatni. A BKK a főváros tulajdonában lesz. Ez a tény akár nehezítheti is egy későbbi, központi régióra kiterjedő közlekedési szövetség kialakítását, bár akár annak előfutára is lehet. A ma hiányzó törvényi feltételek megteremtése a Fidesznek – ha van rá terve – hetek kérdése csupán, így tényleg érdekes, hogy a BKK koncepciója miért nem tartalmaz sokkal ambiciózusabb terveket az agglomerációra nézve.
Lesz-e tarifacsökkentés? Miből fedezzük?
A közösségi közlekedés árszintje a 90-es évek eleje óta az inflációt meghaladóan emelkedett, miközben – meglepően hangzik, de igaz – az üzemanyagárak az olajár robbanásszerű növekedése ellenére az inflációnál kevésbé emelkedtek. A mai tarifaszint tehát egyszerűen irreális, még a személyautóval szemben is versenyképtelen, a szegényebbeket pedig kifejezetten nehéz helyzetbe hozza. Az általános csökkentésről a koncepció nem szól, ami nem feltétlenül hiba, de valószínűleg jelzi, hogy ez a kérdés nem fajsúlyos a Fidesz szerint.
A fentieket igazolja, hogy a „miből” kérdése is elnagyolt. Homályos például a behajtási díjhoz való viszony. Lehetséges elemként egy helyen szerepel, így elvileg a Fidesz komolyan is gondolhatja a bevezetését, de közel sem kapott hangsúlyos szerepet. A reklámbevételek sem látszanak az egységes közlekedési kasszával foglalkozó ábrán, így csak remélni tudjuk, hogy az értékes reklámfelületeket nem kótyavetyélik el az eddigiekhez hasonló módon.
Kapcsolat a MÁV-val és a volánokkal
A két regionális szolgáltatóval az „aktív kapcsolattartás” elég csekély vállalás. Jelenleg a Budapesten belüli közlekedésben ez a két szolgáltató – a BKSZ-bérletből kapott fix részesedés ellenére – gyakorlatilag ellenérdekelt, így az első feladat a finanszírozási környezet megváltoztatása. Erre vonatkozólag a BKK-koncepció akár konkrétumokat is tartalmazhatna, hiszen bizonyos budapesti útvonalakon a volán-társaságok vagy a vasút jelentős részt vállal az utasok elszállításából (pl. Bécsi út).
A négyes metró és társai
A koncepciónak ez már nyilván nem lehet része, de még ha a fentiek nem is teljesülnek, és „csak” annyit sikerül elérni, hogy a kizárólag fővárosra koncentráló, elavult presztízsberuházások korának vége legyen, már megérte. A budapesti közlekedési rendszerterv (BKRFT) nem csupán azért problémás, mert nem lett a mindennapi döntések sorvezetője (ahogy a koncepció fogalmaz) – sőt, talán jobb is, hogy így alakult, tekintve a BKRFT minőségét, ami jelenleg nem más, mint egy trükkök százaival megtámogatott négyesmetró-propaganda.
Ha sikerül a felesleges metróhosszabbítások helyett ésszerű megoldást találni Újpalota problémájára (pl. gyorsvillamos akár a metróalagútba, akár a Rákóczi útra vezetve), ha sikerül inkább olyan projektekre fókuszálni, ahol kis befektetéssel radikális változást lehet elérni (pl. a gödöllői hév metróba kötése vagy a Rákóczi úti villamos visszaépítése), illetve ha sikerül végre normális módon megtárgyalni a régiót lefedő gyorsvasúti hálózat jövőjét, akkor elmondhatjuk: a BKK valóban új érték lett a város életében.
A fentiek megvalósulásának esélye ma nagyobb, mint valaha volt az elmúlt húsz évben. Az LMP a jelen helyzetben egyet tud tenni: minden erejével azon lesz, hogy a programjában szereplő elvek (pl. egységes közlekedési rendszer a teljes központi régióra, átlátható közlekedési kassza) maximálisan érvényesüljenek a BKK működése és a városi közlekedésfejlesztési beruházások prioritási sorrendjének meghatározása során. Igazgatósági tagként ezért személyesen is mindent meg fogok tenni.