A legjobb iskolai fíling a rohadó szocializmusból...
Lázár János nyilván emlékszik arra, hogy amikor iskolába járt, a büntetés-jutalmazás non plus ultrája volt felkerülni az „Akikre büszkék vagyunk”, és a „Szégyenfal” nevű faliújságokra. Azonban Lázár Jánosnak jogi tanulmányai és szép politikusi karrierje közben vajon leesett-e, hogy azóta eltelt sok-sok év, elmúlt egy rendszer, és manapság már sokat számít a személyes adatok védelme?
Biztos elégedetten dörzsölte a tenyerét, amikor a szégyenfallal – nyilván egytől egyig alapos utánajárás és esettanulmányozás után – megszívatta a naplopókat, és biztos e héten is elégedetten köp a tenyerébe, hogy azt a sok nyávogó TASZ-os barmot, meg mindenféle értelmiségit jól leszerelte. Mert az ő isteni keze bizony nemcsak büntetni tud, hanem jutalmazni is!
Csak lehet, hogy egyesek akkor sem akarták a nevüket, a születési dátumukat és a közmunkában való részvételük tényét közszemlére tenni, ha az történetesen egy atyai dicséret keretében történik. Manapság már az iskolákban sem tesz ilyesmit az ember. Egy rongyos egyetemi zárthelyi eredményét nem lehet névvel kitenni, akár fúró, akár csillagos ötös. Az internet korában nem lehet nyitott könyv az egyszeri átlagpolgár élete! És ez így van jól.
Az viszont nincs jól, ha valaki úgy találja fel a spanyolviaszt, hogy közben pár magától értetődő dologgal sincs tisztában.