Programvita, 2. rész: élhető városok
Szemét, faltól-falig beton utcák, omladozó vakolat, igénytelen közterek. Szmog, keresztbe-kasul parkoló autók, dugók, zsúfolt buszok, feszült emberek. Sokak szemében ez ma a város, és ez különösen igaz Budapestre. Pedig nem kéne százmilliárdokat költeni arra, hogy ez ne így legyen. A problémák java része ugyanis hozzáállás kérdése.
Fordulatot a városi közlekedésben!
A szennyezett levegőért és a zajért, valamint az elfoglalt járdákért-közterekért leginkább felelős egyéni közlekedés fenntarthatatlansága ma már nem bizonyítandó felvetés, hanem egyszerű, nap mint nap megtapasztalható tény.
Két fő pillérre kell támaszkodni: az alternatívák (közösségi közlekedés, kerékpározás, gyaloglás) vonzerejének növelésére és az egyéni közlekedés ésszerű korlátok közé szorítására a belvárosi területeken.
Valódi tulajdonosokat, összehangolt és megfizethető közösségi közlekedést!
Ki kell alakítani a közlekedési szövetségeket, hogy a menetrendkészítés a városok teljes vonzáskörzetét felölelje, hogy átlátható megrendelő-szolgáltató viszonyt teremtsünk és hogy végre össze legyenek hangolva a különböző szolgáltatók (összehangolt menetrend, egységes, időalapú jegyek, zónás bérletek). A közfinanszírozás rendezése elengedhetetlen, aminek együtt kell járnia az árszint csökkentésével és a kedvezményrendszer radikális egyszerűsítésével. A mai árszint mind a helyi, de különösen a távolsági közlekedésben gyakorlatilag versenyképtelen az autózással szemben.
Biztonságos, kényelmes és igényes közösségi közlekedést!
A közösségi közlekedés járművein elkövetett bűncselekmények, a félelemkeltő, igénytelen viselkedés nem megengedhető, de riasztóan hatnak a lepusztult járművek is. Ha komolyan gondoljuk az autóforgalom visszaszorítását, akkor igényes alternatívák kellenek. Felül kell vizsgálni a fejlesztési terveket is: régiós szinten gondolkozó, kényelmes, gyors, átszállási kényszert minimalizáló megoldásokra van szükség.
Lehet Majd Pedálozni!
Magyarországon a kerékpáros infrastruktúra és az ezzel kapcsolatos kultúra is gyerekcipőben jár. Biztonságos és megfelelő haladási sebességet lehetővé tevő kerékpárutakra van szükség, hogy ne csak a sportolók és biciklisfutárok merjenek nekiindulni a városoknak két keréken. Emellett komoly szemléletformálásra is szükség van. Mind a szükséges beruházások meghatározása, mind a szemléletformálás terén be kell vonni a témában komoly tapasztalatokkal rendelkező civil szervezeteket.
Autós ügyek: rendteremtés a parkolási fronton, dugódíj, elkerülőutak
A néha egészen elképesztő produkciókat felvonultató parkolási helyzetet rendezni kell. Különösen a városi közlekedés más szereplőit zavaró esetekben (pl. villamossínen, járdán, kerékpárúton parkolás) sokkal határozottabban kell fellépni. Különösen irritáló a rokkantigazolványokkal visszaélők rendkívül magas száma: a mai állapot erkölcsileg és gazdaságilag is tarthatatlan. A parkolás általános rendezésén túl Budapesten a ciklus végéig be kell vezetni a behajtási díjat, a befolyó bevételt pedig további elkerülő utak kiépítésére és a közösségi közlekedés fejlesztésére kell fordítani.
Igényes környezetet!
A városi környezetben az épített és a természetes környezetnek egyaránt jelentős szerepe van. Az omladozó, össze-vissza gányolt épületek, a zöldfelületek hiánya vagy a gazzal felvert néhai gyárudvar mind demoralizáló hatású.
Többközpontú, élhető városokat!
Többfunkciós városrészekre van szükség - el kell érni, hogy a lakó- és a munkahely, valamint a kikapcsolódási lehetőségek közel essenek egymáshoz, lehetőleg ne alakuljanak ki alvótelepülések, a minimális szolgáltatások minden városrészközpontban elérhetőek legyenek. A városközpontokban csökkenteni kell a gépjárműforgalmat, gyalogosbarát utcákat, közösségi életre alkalmas köztereket kell teremteni.
Védjük meg épületeinket!
Az épített örökséget meg kell őrizni az utókornak, de ez nem csupán egy elvont cél. Az épületek kinézete alapvetően határozza meg a városrész hangulatát. A ház stílusától teljesen eltérő stílusú ajtók-ablakok, az általában kifejezetten gányolva beépített erkélyek például súlyosan rontják az adott épület értékét, az értékes épületek nyerészkedő, félig legális vagy illegális bontásáról nem is beszélve. Egyszerű, könnyen megismerhető és betartható, de be is tartandó, szigorú szabályozásra van szükség, valamint a komolyabb szabálysértések esetén elrettentő mértékű büntetésekre.
Zöldet a barna helyett!
A városi zöldfelületek további pusztítása helyett azok növelésére van szükség. Nagyon sokat tud javítani egy faltól-falig aszfalt belvárosi utcán akár néhány fa elhelyezése, de még ennél is fontosabb, hogy a meglévő nagy zöldfelületek beépítését el kell kerülni, helyettük a barnamezős beruházások támogatandók. A nagyobb projekteknél a beruházóval közösségi szolgáltatásokat is ki kell építtetni (közlekedés, óvoda, stb.)
Hogy jó legyen városinak lenni
A cél az, hogy újra jó legyen városban élni. Hogy az emberek ne azt mondják például Budapestről, hogy "egyébként utálom, de ott van meló". Nem tudunk persze a vidéki élettel összemérhető környezetet teremteni Józsefvárosban, ez nem is cél. De hogy Budapesten ne márciusban lépjük át az EU által egész évre engedélyezett szennyezett napok számát, jogos elvárása minden városlakónak.