Meglepően jól helyre került a REDD (Reducing emissions from deforestation and forest degradation) koncepció ebben az összességében „nesze semmi fogd meg jól” dokumentumban.

„6. We recognize the crucial role of reducing emission from deforestation and forest degradation and the need to enhance removals of greenhouse gas emission by forests and agree on the need to provide positive incentives to such actions through the IMMEDIATE ESTABLISHMENT of a mechanism including REDD-plus, to enable the mobilization of financial resources from developed countries.”

"We decide that the Copenhagen Green Climate Fund shall be established as an operating entity of the financial mechanism of the Convention to support projects, programme, policies and other activities in developing countries related to mitigation INCLUDING REDD-plus, adaptation, capacitybuilding, technology development and transfer."

www.un-redd.org/

Nem gondoltam volna, hogy ez ennyire előkerül, az ötlet kitűnő, a megvalósítás nagyon nehéz.

Latin-Amerikában az utóbbi időben jelentős előrelépés történt az előkészítés területén (birtokviszonyok tisztázása, kataszteri és monitoring rendszerek kialakítása, modellkísérletek, stb.).

Afrikában azonban tökéletes a káosz, a birtokviszonyok nem tisztázottak, a vezetés sok helyütt totálisan korrupt. Érdekes lesz a megvalósítás…

"Argentín marhák, szevasztok." - hol vannak már az argentín marhák? Génpiszkált szójaültetvények vannak helyettük, akárcsak a paraguayi és brazil esőerdők helyén...

epszilon :) (nemkockák nem annyira szokták érteni.)

a húsfogyasztás megfelezése helyett meg kéne tanítani a gyerekeknek, h ne dobják ki az étel felét.
a Földön megtermelünk kb 8milliárd embernek elegendő kaját, ide-oda szállítjuk, majd a felét kidobjuk, így csak 4 milliárdan laknak jól. :(

www.kia.hu/konyvtar/szemle/292_f.htm
www.noilapozo.hu/20091205/az-elelmiszerek-szallitasa-soran-keletkezett-szendioxid-kibocsatas

utóbbinál érdekesek a kommentek.

A nagy semmiből nem lett más, mint nagy semmi.
Az pedig aki olyat vállalna, hogy a "felmelegedést 2 oC alatt tartja" kókler senkiházi: mert nem rajta (rajtunk) múlik, mi és hogyan változik a klímánkban. (Az eddigi több száz felmelegedés-lehűlés sem rajtunk múlott.)
De ezt már a sokadik post ragozza itt.

Meg merem kockáztatni, hogy ha volt itt vmi jelentős, akkor az a REDD program továbbfejlesztése volt!

In Copenhagen's Dark Mood, a Ray of Light for Forests
By BRYAN WALSH / COPENHAGEN Thursday, Dec. 17, 2009

Read more: www.time.com/time/specials/packages/article/0,28804,1929071_1929070_1948263,00.html?xid=rss-topstories#ixzz0a9nHno63

Ami pedig az CO2 kibocsátást illeti:

Egyáltalán nem biztos, hogy véget ért a gazdasági válság, lehet, hogy spontán is csökkenni fog a CO2 emisszió.

valami bűzlik Dániában ...
nol.hu/velemeny/20091218-valami_buzlik

Lastres, most én inkább az LMP-közleménnyel értek egyet (nem a stílusával, de ezt hagyjuk, hanem az elkeseredettségével).

Ez tényleg epszilon-nyi "eredmény", és legföljebb a mexikói megegyezésben lehet reménykedni.

Bocs, de ez az alulról jövő - ebben az esetben, amikor emberek milliárdjai pazarolják az energiát - nem sok eredménnyel biztat.

@Frank'Leó: igen, én nem is teljesen arra gondoltam, hogy mindenki egyenként váltja meg a világot, hanem hogy rengeteg olyan kezdeményezés, szövetség, mindenféle van alsóbb szinteken, amik működnek és előremutatóak. Klímavárosok, CO2 mentes falu, de ott van Kalifornia is, vagy Nagy-Britannia, ahol a civilek kezdeményezésére született egy szigorú klímatörvény (Friends of the Earth, akiktől mondvacsinált ürüggyel megvonták a belépőt az utolsó előtti napon (klima.blog.hu/2009/12/16/friends_of_the_earth_bekesen), kész röhely, többet tettek az egészért, mint a bent lévők összesen)

@Lastres:

Nem kell ilyen távol menni Koppenhágától! Ennél előremutatóbb helyett keresve se találnál!

A dán földadónak köszönhetően minimális a településburjánzás (a földadó telekadó formájában a városokra is kiterjed a termőföld átminősítést 60%-os értéknövekedési adó sújtja),

Az ingatlanpiac rugalmasságát a fejlett közösségi/piaci bérlakás-szektor is tovább erősíti – ergo nem létszükséglet a nagy távolságokat áthidaló autós ingázás/autófüggő életforma,

kiemelkedő a városi kerékpárhasználat (Koppenhágán belül több ember használ kerékpárt, mint személyautót.),

az alternatív energiaforrások felhasználása pedig példamutató, de gondolom ezenkívül még nagyon sok „progresszív” elemet lehet itt találni.

A klímacsúcs eredményével kapcsolatos elkeseredést pedig egyszerűen nem értem: 100%-ban egyértelmű volt, hogy semmi sem fog itt eldőlni, én a magam részéről inkább az eredményeket látom, a REDD program továbbfejlesztése (lényegében a fenntartható erdészet számára nyújtanak a fejődő országoknak támogatást) igen jelentős lehet a tágabban értelmezett természet és környezetvédelem, ill. helyi társadalomfejlődés szempontjából (BIODIVERZITÁS, ökológiai rendszerek, természetközeli kultúrák megőrzése, stb.).

A klímacsúcs egyébként sok szempontból nevetséges volt, furcsa dolog ilyen fékevesztett CO2 pazarlás mellett CO2-emisszó csökkentésért kampányolni…

A klímaváltozás mértéke pedig rendkívül vitatott, az IPCC szerint a globális felmelegedés a XXI. század folyamán 1.1 és 6.4 Celsius fok között intervallumban várható – ezt finoman fogalmazva nem lehet pontos előrejelzésnek minősíteni…

Az IPCC által a XXI századra valószínűsített 0.18 és 0.59 m közötti tengerszint emelkedés pedig önmagában még nem katasztrofális (ezzel még egy korallzátony növekedése is lazán lépést tart…).

A helyi időjárás megváltozása még az előző kettőnél is homályosabb pont, az egész történet – bizonyos tekintetben – önkényesen megválasztott feltételezésekre épülő modelleken nyugszik.

Ezzel egyébként egy pillanatig sem szeretném vitatni a felmelegedés tényét, mindössze arra szeretnék célozni, hogy kézzelfoghatóbb és jobban prognosztizálhatóbb dolgokkal kellene foglalkozni ebben a témakörben is, nem pedig homályos modellek alapján még homályosabb gazdasági rendszerek kialakítására koncentrálni (pl. az EU emisszió kereskedési rendszere vagy az amerikai „cap and trade” rendszer számomra követhetetlen, a széndioxidadó „carbon tax” ehhez képest egy világos rendszer…)

Most kaptam, idevág:
klimabarat.hu/system/files/Eghajlatvaltozas-helyi-szinten.pdf
Azért az utolsó bekezdés kicsit optimistának tűnik - én pl. megteszem, ami tőlem telik, de passzívházat nem fogok építeni az elkövetkező néhány évben, és nem azért, mert nem érdekel a bolygó sorsa :(

@óvadóc: kösz a linket.
Márpedig fogsz olyat építeni:) Mind EU-s, mind hazai szinte afelé halad a szabályozás, hogy új ház építését egy adott időponttól csak akkor engedélyezik, ha az alacsony energiafogyasztású vagy passzív ház. Most 2016-ról beszélnek, mint határévról, úgyhogy ez a világ nincs is olyan messze.

Ettől persze nem kell félni, jelenleg egy passzív családi ház kb. 20-30%-kal kerül többe egy azonos alapterületű normálnál. Azaz 20 milliós építésnél 25-27 millió. Gondos tervezés kérdése. Ráadásul ha a technológia terjed, ez csökkenni fog. És egy ház élettartama nem 10 év, hanem 50-100, addigra meg már bőven nem lesz gáz, csak aranyáron. S utólag szigetelni/átállítani mindig drágább és kevésbé hatékony.

@Lastres: Komoly összeget tennék rá, hogy ebbe a 2016-os dátumba még beleszól egy-két komolyabb lobbi...
Amúgy, ha lenne 20 millám, tényleg lehetne akár 27 is, bár az már 35 %-kal több :)
A hőszigetelésnek, nyílászárócserének persze van némi realitása (és nem is az én konkrét esetemről van szó, hanem úgy általában a magyarországi helyzetről), de hol van az a passzív háztól...
Nem mondom, hogy baj, ha egy posztban megcélozzuk Utópiát, de ha tényleg meg akarjuk menteni a világot, szerintem többet érnek a megvalósítható célok.

@óvadóc: Persze, a lobbik működnek. De ettől még meg fogják szavazni, ha nem 2016-ra, akkor 2018-ra. A 3X20-ot is kötelezővé tették (20% megújuló arány, 20% hatékonyság-javulás, 20% CO2 kibocsátás), pedig nyilván ez ellen is lobbiztak. Épp ezért nem utópiát céloztam meg a cikkben, hanem egy nagyon is reális dolgot. Nem is értem, mi lenne ennél megvalósíthatóbb cél?

Bár a passzívház bevallottan a kedvenc témám, azért nem lennék ilyen optimista. Jelenleg Ausztriában az új építésű házak 22%-a passzív, és ez világrekord, hatalmas számnak számít.
Arról lehet vitatkozni, hogy Magyarországon hány passzívház van, de biztos, hogy 5-nél kevesebb. Szóval, ha kötelezővé akarja ezt bárki tenni 2016-tól, akkor a következő ciklusra (amely már így is elég terheltnek ígérkezik) elég sok minka vár.

Egy másik gondolatba azonban belekötnék. mit jelent az, hogy, "ha megfeleznénk a húsfogyasztásunkat"? Ha nem kidobnánk a húst, hanem nem vennénk meg, az tolerálható. Ha az a gondolat, hogy ne együnk annyi húst, mert egészségtelen, az is. De ha az a gondolat, hogy védjük a klímát, ne együnk húst, akár annak az árán is, hogy nem lesz egészséges a táplálkozásunk, vagy akkor a marhák nem termelnek annyi metánt (most Új-Zélandra gondolok), ha nincsenek... nos, szerintem ez elég elfogadhatatlan gondolat.

@sztd: Ha érdekel, miért ne egyél annyi húst, illetve hogyan hat az állattenyésztés a klímaváltozásra, nézd meg a globalisfelmelegedes.info honlapot. Kiemelném a www.globalisfelmelegedes.info/index.php?option=com_content&view=article&id=534:allattartas-es-klimavaltozas&catid=38:haszonat-tart&Itemid=53
tanulmányt, amit a Világbank kutatói írtak októberben ebben a témában. Megdöbbentő adat, hogy az állattartás hozzájárulása a klímaváltozáshoz legalább 51%. Mindenki rengeteget segít a Földnek azzal, ha egyáltalán nem, vagy legalább kevesebb húst eszik. (Persze önmagának is segít, mert sokkal nagyobb eséllyel marad egészséges.)

@eon7:
Egy sajtóközleménynél már szomorkodtam, de itt még nem. sajnos ez a tanulmány rendkívül silány.

Először is, beleszámolja az állatok által kilélegzett CO2-t. Ez kb. olyan hiba, mintha azt mondanánk, hogy erőművekből származó CO2 nem emeli a légköri CO2-szintet, mert de azt az erdők elnyelik. (Ez a tanulmány érvelésének pont a fordítottja, egyformán butaság.)

Az erdőírtás miatti CO2-kiszabadulást MINDEN évben elszámolja, holott itt (káros de) egyszeri tételről van szó.

Stb. stb.

Nem értem, hogy lehetnek a szerzők a Világbank kutatói, de bármilyen kapcsolat volt a Világbankhoz, az nem emel semmit a tanulmányuk szomorú szintjén.

Nem tesz jót az LMP-nek, ha olvasás nélkül hivatkozik egy ilyen tanulmányra.

@Frank'Leó:
a tanulmány elején hosszan magyarázzák, hogy miért számolják bele az állati kilégzést: mert szerintük -a FAO álláspontjával ellentétben - igenis nettó kibocsátásnak tekinthető. Mivel a légzés lényegében a növények "elégetése", ami nem történt volna meg, ha nincsenek haszonállatok, azaz a szén biomassza formájában a légkörön kívül maradt volna.

Az erdőirtás évenkénti mértékét miért hiba figyelembe venni? Ez nem egyszeri tétel, hanem egy folyamat éves "eredménye".

Szóval szerintem kicsit felületesen ítéled meg a tanulmányt. Lehet, hogy nem ártott volna saját tanácsod megfogadni, és elolvasni? :)

@eon7: Ettől a logikától féltem, ezért kérdeztem rá. Nem várok egyetértést, mivel lehet, hogy durva, de mindenképpen radikális leszek.
- Az, hogy az ember egészségesebb, ha nem eszik húst nem igaz. Az ember mindenevő, tehát húst, és növényt (továbbá gyümölcsöt) is kell ennie az egészséges táplálkozáshoz. A hús fogyasztása egyszerűbb a szervezetnek, kisebb energia stb. Mindenki utánanézhet biológiából. A lényeg, hogy vegetáriánusnak lenni kockázatosabb, jobban oda kell figyelni, mert nem az a természetes.
Itt persze nem is ez volt az állítás, hanem csak az, hogy fele annyi húst együnk. A problémám a megközelítéssel van.
- A CO2-vel nem azért van bajunk, mert kint van a levegőben, hanem azért, mert olyan szén van kint, amely több tízmillió évig nem ott volt, hanem lent a felszín alatt kőolaj, kőszén, földház stb. formájában. Ez CO2 a melegedést okozza, nem magát a meleget.
- Ha az a logika, hogy ne együnk húst, akkor az is lehet a logika, hogy minek annyi ember. Irtsuk, és akkor keveseb baj lesz (fele ember, fele húsfogyasztás). Feltételezem, hogy itt most nem ez a végcél. Azért közelítek így, mert ezt a logikát akkor is látom, ha itt senki más (beleértve téged és a posztírót) sem erre akart következtetni.
- Az a lényeg (szerintem), hogy, ha az ember a környezettel harmóniában akar élni, akkor nem az a célja, hogy ne létezzen, hanem az, hogy fenntarthatóan létezzen. Ennek viszont nem az a leghelyesebb útja, hogy nem (vagy nem annyit) eszik (pl. húst).

@köszönni meg én fogok: A légzés valóban a CO2 elégetése. Csakhogy az esőerdőkben sokkal több élőlény él, sokkal intenzívebben lélegeznek (mint egy marhatelepen), mégsem jut (az értelmesebjének) eszébe úgy megállítani a CO2 kibocsájtást, hogy kivágja az összes esőerdőt.

Számítani mindent lehet, de most komolyan nem világos, hogyan vehetők komolyan olyan számítások, amik egy biológiai rendszerbe belenyúlva akarnak olyan problémákat megoldani, amik nem ott keletkeztek (és főképp nem úgy).

Eljutotam a cikkben eddig a pontig:
"Az alternatív alapanyagok közé tartozik a texturált szójafehérje, szója lecitin, barnarizs, őrölt napraforgómag, gombafehérje, és búza glutén."
Nos, ha ismerjük a génmanipulált termékeket, akkor elég hamar meglátjuk az egyezést. Valahogy ezekről nem az egészség jut az eszembe, sokkal inkább valami más. Röviden: LOBBI.

@köszönni meg én fogok: (Látod, sztd eljutott az értő olvasásig. Nem elég a szerzők állítását elismételni, érdemes meggondolni is.)

Megpróbálom elmondani: A szén(atom) – a légkörön kívül – kétféle helyen fordul elő:
- az élővilág körforgásában
- ezen kívül, fosszilis állapotban (széntelepekben stb.), más kőzetekben (innen kerül a légbe a CO2 vulkánkitörések során), és még például a világtengerben oldott CO2-ben

Stabil állapotban egy hektárnyi területen kb. állandó mennyiségű szén van az élővilág körforgásában. Ez igaz eredeti állapotra (1 ha hazai erdőben kb. 15-30 t – CO2-egyenértékben számolva). Ez az állandóság igaz akkor is, ha azon az 1 hektár területen mondjuk két marha legel (1 ha hazai legelőn kb. 5-15 tonna szén).
Stabil állapotban tehát nem kerül évről évre többlet-CO2 a légkörbe. Mert amit a lebontó jószágok kilehetnek (marhák, erdei rigók, emberek, gombák stb.), azt az építő szervezetek (növények) kivonják a légkörből: szerves anyagot gyártanak belőle, amit mi lebontók lebontunk, és – ismét – CO2-t lehelünk ki. Szóval sima körforgás.
Van két kivétel:
- Éven belüli ingadozás: tavasszal-nyáron több az építés, ősszel-télen jön az elmúlás, erősebb a lebontás. (Ezt az ingadozást egyébként már ötven éve megfigyelték a légkör CO2-tartalmában.)
- Ásványosodás (küldöldiül: fosszilizálódás), stabil állapotban rendkívül kis mértékű (legföljebb néhány század t/ha)

Szóval az, ami néhány évtizedes távon lényeges változás:
- Erdő helyett legelő (vagy szántó): Lényegesen csökken a területen megkötött CO2 (nálunk kb. 10-15 t/ha), a váltás során, 1...5 év alatt. Utána az ADOTT területen nincs lényeges változás. Ha újabb erdőterületeket alakítanak át, akkor OTT van.
- Ásványi szenet égetünk: Ekkor nyilvánvalóan nő a légköri CO2 (kis hazánkban évente kb. 80 millió tonna). Összehasonlításként: ez annyi, mintha EGY ÉV alatt 5-8 millió hektár erdőt alakítanánk legelővé vagy szántóvá. Kis hazánk területének több mint felét!

T. „Köszönni ...”, ha nem voltam érthető, szóljál. Igazából Rád csak a lekezelő megjegyzésed miatt haragudtam meg (átmenetileg, elmúlt).
Azt ellenben nem értem, hogy miért nincs az egész LMP-ben egyetlen ember, akinek lenne értő véleménye ebben az ügyben. (A CO2-kibocsátás 17%-áról, szerintük közel 50%-áról van szó...)

@sztd: szerintem elég beteg dolog emberek kiirtására asszociálni abból, hogy együnk kevesebb húst. Az ember vegyes táplálkozású, az igaz, de gyanítom - bár nem vagyok dietetikus - hogy az egészségesnél jóval több húst eszünk.

Igazad van, fenntarthatóan kell létezni. Csak amikor túlhasználjuk az erőforrásokat, akkor milyen más módját látod a fenntarthatóságnak, mint az erőforráshasználat csökkentését? A húsevés csökkentése csak egy eszköz a sok közül, de ha meg azt mondjuk, hogy jó, együnk ugyanannyit, de autózzunk kevesebbet, akkor meg azon tör ki a parasztlázadás.

Az esőerdei állatok is kilélegeznek, csakhogy ők szükséges részei egy ökoszisztémának. A tehenek nem, az ó kilégzésük antropogén kibocsátásnak tekinthető, tehát nyugodtan hozzá lehet adni.
(Csak gondold végig: ha a marhalegelő helyén erdő lenne, akkor az abban levő állatok kilégzését az erdei növények felszívnák. A marhalegelőn az állat-növény arány egészen más, a füvek nem képesek felszívni az összes kilégzési CO2-t. Tehát az erdő CO2 kibocsátása sokkal kisebb, mint egy legelő+marhák vidéké).

@Lastres: "A marhalegelőn az állat-növény arány egészen más, a füvek nem képesek felszívni az összes kilégzési CO2-t."

No de Lastres! Ami füvet a derék marhák legelnek, az ott nőtt a legelőn előtte! A marhák csak azt a szenet tudják (CO2-ként) kilélegezni, ami ott a legelőn kötődött meg (vagy a szántón, aminek terményével a marhát etetik).

Kieg: Érdekes az érvelési tévedésed!
a) „az állat-növény arány egészen más” Mihez képest? A korábbi erdőhöz képest persze, hogy más.
De itt sima kivonás van. Megeszik a marha mondjuk 4 kg füvet (szárazanyag), és lesz belőle 1 kg marhahús. A 3 kg-nyi szenet a marha fogja kilélegezni (meg böfögni metánként). A többi: 4-3=1 azaz 1 kg-nyi CO2-t pedig én, húsevő csúcsragadozó lehelem ki. (Tehát kivonás. Ha már arány, akkor az a kérdés, milyen a marha „tápanyag-hasznosulása”, a példában ez 1:4. De ez érdekelje a mezőgazdászt, mi most éghajlatról beszélgetünk.)
b) Te itt simán elismételted a tanulmány érvelését. (Azzal kiegészítve, hogy az erdei rigó szükséges, a mezei marha meg nem. Node a szénatomot nem érdekli, hogy környezetvédőként szükségesnek ítéljük-e a marha létezését, csupán az az érdekes, hogy a szénatom körbeforog vagy sem.)

Szomorúan látom, hogy szorgos érvelésem nem hagyott nyomot a véleményedben.
Még szomorúbb kérdésem újból: Hát nincs az egész LMP-ben egyetlen ember, akinek lenne értő véleménye ebben az ügyben?

@Frank'Leó: ne szomorkodj. amint látod, naponta egyszer nézek be, és a legutóbbi kommentemkor még nem láttam a tiédet. (és vannak az LMP-ben, akik hivatásszerűen foglalkoznak ezzel, de ők épp nincsenek itt. Tudod, ünnepek, meg minden...)

Elvben igazad van. A marha csak azt tudja lelegelni, amit a növény megkötött korábban.

De azért van abban valami, amit írnak. Egyrészt a kilégzés csak egy tétel a plusz kibocsátásokban (13,7% az öszkibocsátásban),tehát a többi tétellel együtt az állatokhoz kötődő kibocsátás még mindig 37%.

Másrészt ha rövidtávon nézzük (20-30 év), és feltételezzük, hogy az állatállomány miatt használt területeket hagyjuk beerdősülni, akkor a növények által megkötött szén nem légződik ki, hanem beraktározódik az erdőbe. A tanulmány szerint:
"A FAO beszámítja az állattartás bevezetése miatti földhasználatváltásnak tulajdonítható kibocsátásokat, de csak az évenkénti váltásból származó, relatíve kis üvegházgáz-
mennyiségeket. Furcsa módon nem számítja be a fotoszintézisből származó üvegházgáz- csökkenések sokkal
nagyobb mennyiségét, amiről lemondunk azzal, hogy világszerte a föld 26%-át az állatállomány legeltetésére használjuk, a művelhető föld 33%-át pedig takarmánytermesztésre,
ahelyett, hogy hagynánk újraerdősödni. Önmagában,
ha az állatállomány legeltetésére és takarmány-
termesztésre használt, jelentős mennyiségű trópusi földterületet hagynánk újraerdősödni, az akár az összes antropogén üvegházgázok felét (vagy még többet) képes lenne megkötni."

Ezt persze elvileg azzal is számon lehetne tartani, hogy az erdők elnyelését is számoljuk. Csak ezt nem tesszük.

@Lastres:
Ez a hibás tanulmány sajnos már hivatalos LMP-közleménybe is beszivárgott (kelt Luca napján). Kár, hogy a témával "hivatásszerűen foglalkozó" LMP-szakértők "épp" nem voltak ott.
Az a Ti dolgotok, hogy ez milyen képet fest a Pártról. De sajnos (és ezért vagyok szomorú) az ilyen ügyek tartják fenn azt a képet – a nyitottabb szakemberekben is – hogy a környezetvédelem érzelmi ügy, és szakmailag komolytalan.

De vissza a szakmai kérdésekhez, mert valóban izgalmas, amit idéztél.
Az elején a szerzők bírálják a FAO-t, mert az erdőirtásoknál „csak az ÉVENKÉNTI váltásból származó, relatíve kis üvegházgáz mennyiségeket” veszik számításba. Akkor szerintük minden évben el kellene számolni azt a szén-mennyiséget, ami csak egyszer került a légkörbe? (’Kösszönni’ kollégának válaszolva hosszasabban elmondtam, hogy ez miért butaság).
Ezek után emlegetik a visszaerdősíthető hatalmas területeket. Nem írják, de súlyos gyanú lengi körül, hogy az így megköthető szén-mennyiséget is évente vették számításba. A tanulmányban többször elolvastam ezt a részt. Amit leírtak, az alapján tényleg ezt tették. A szöveg alapján persze nem zárható ki, hogy simán trehányul fogalmaztak.

De akárhogy is. Amit itt számolnak (akár egyszeri tételként, akár évente), az nem létezik. Ezt Te is fölvetetted az utolsó mondatban, nézzük meg egy kicsit. Miről is beszélünk?
A tanulmány azzal indít, hogy a FAO szerint évente „7,516 millió tonna CO2 egyenérték (CO2e)” az állattenyésztésből jövő üvegházgáz kibocsátás. S végig ennek a mennyiségnek az összetevőit korrigálja.
Node miről írnak a szerzők az idézett szövegben? „ha az állatállomány legeltetésére és takarmánytermesztésre használt ... trópusi földterületet hagynánk újraerdősödni”. Ez egy érdekes mi-lenne-ha számítás, de a tanulmány nem erről szól!
Ennek a számításnak helye lenne egy utószóban, de itt: sima tévedés. (Gyanúm szerint ráadásul minden évre elkövetett tévedés.)

Ez egy újabb több mint 4%-os tétel, a korábbi 14% után szinte szerény mennyiség.
Megnézhetjük a többi tételt is. Ott nem láttam tévedéseket, ellenben számbavételi különbségek vannak.
a) Lehet a metán légköri hatását 20 vagy 100 évre számolni. Ők természetesen azt választják, ami súlyosabb (20 év). Az a kérdés, mire használjuk a számítást.
Szerintem a mai éghajlat-politikai viták alapvetően arról szólnak, hogy sikerül-e belátható távlatban (2050, 2100-ra) két fok alatt tartani a fölmelegedést. Ezért én CÉLSZERŰbbnek tartanám a másik megoldást, de ez mondom választás kérdése.
Az persze inkorrekt, hogy ezt az eltérést is úgy interpretálják az összefoglalóban, hogy az állattenyésztés kibocsátása „valójában” több. De ez csak apró stikli.
b) Végül az állattenyésztés kibocsátásába számolják bele a szeletelt marhafelsál szállítását is. Ez is egy választási lehetőség a számolásnál. Más kérdés, hogy ilyenkor illik hangsúlyozni: ennyivel csökken a szállítási ágazatnál elszámolt CO2. Ezt a szerzők nem teszik, de ez az előzőnél is kisebb stikli.

Vannak érdekes további apróbb tételek, ezektől megkíméllek. Csak a derű kedvéért: „cukorbaj, és agyvérzéshez vezető magas vérnyomás milliónyi esetének szén-intenzív gyógyászati kezelése”.

Ennyit mára. Üdv, amikor holnap olvasod

@Frank'Leó: Nagyon érdekes ez a vita.

Eddig lusta voltam elolvasni a hivatkozott tanulmányt, de most megteszem.

@Frank'Leó: Lehet egy buta kérdésem?

A szén ugyebár fosszilizációja során kőolajjá, kőszénné, de esetenként a mészvázas élőlényeknek köszönhetően mészkővé CaCO3 alakul.

Az tudható, hogy a kőzetekben fellelhető szénnek mekkora hányada olaj vagy kőszén és mekkora hányada mészkő?

Hiszen ha az összes fosszilis energiahordozót elégetnénk, akkor sem állna vissza tökéletes módon az őslégkör, mert annak egy része mészkőbe van temetve, amit meg nem alakítunk vissza légköri szénné.

Illetve, az tudható, hogy az őslégkör mennyi CO2-t tartalmazott? (azaz mennyi van most kőzetekbe, meg olajba rejtve, és ehhez képest mennyit eregettünk a légkörbe az elmúlt 200 évben?)

És egy utolsó kérdésem lenne. Az tudható, hogy az őslégkör idején mekkora volt a hőmérséklet a Földön?

Előre is köszi!

@Surko:
Nemigen lehet 'az' őslégkörről beszélni, mert az többször átalakult. Számunkra talán legfontosabb változás az, hogy kb. 2 milliárd évvel ezelőtt (a fotoszintetizáló élőlények hatására) elkezdett nőni az oxigéntartalom.

Egyébként közveltlenül a Föld kialakulása után "rövid ideig" (50-100 millió évig) volt az elsődleges légkör (H2, He, metán, vízgőz, ammónia, kén-hidrogén).
A következő légkör kb. 500-1000 millió év során vulkáni tevékenységből alakult ki, s túlsúlyba kerül benne a vízgőz és a CO2, de ez még teljesen más világ, mint amit el tudunk képzelni, a hőmérséklet még több mint 100 fok, nincsenek óceánok.

Összefoglalva, aligha mondhatjuk valamelyik időszakra, hogy az 'az' őslégkör.

Nem olvastam róla, de úgy gondolom, hogy a nem-szerves kőzetekben messze több szén-atom lehet lekötve, mint az élőlényekből keletkezett széntelepekben, mészkőben.

Kérdésed alapgondolatát úgy értem, hogy volt-e origópont, amihez lehetne viszonyítani a változásokat. Úgy látom, hogy nincs.
De szerintem nincs is szükség ilyenre.
Nincs eleve adott vagy kívánatos légkör a földtörténetben, ez erősen változott épp a (mindenkori) élővilág hatására is.
Mi 'találtunk' itt egy élővilágot, ami kb. jelenlegi helyzethez (légkör, éghajlat, domborzat) alkalmazkodott.
Szerintem nincs erkölcsi alapunk ezt veszélyeztetni (túl gyors változtatásokkal) Mellesleg az nekünk, embereknek sem volna jó.

Ennyi tellett tőlem. Üdv: FL.

@Frank'Leó: nem tudom, hogy épp ez a tanulmány szivárgott-e be a nyilatkozatunkba. Azt, hogy az állattartás közvetlenül a kibocsátások 1/3-ért, közvetve kb. a feléért felelős, nem ez a tanulmány állítja egyedül.

A konkrétumokra visszatérve:
A tanulmány arról szól, hogy az évenkénti kibocsátás mekkora része köthető az állattartáshoz, illetve mekkora lenne anélkül. Szerintem az, hogy sérelmezik, hogy az erdőirtást csak egyszer adják hozzá, azt jelenti, hogy azt az értéket is oda kellene számolni, ami az erdőirtás után nem rakódik vissza (mert az állatok kilehelik). Nyilván nem az erdőirtással levegőbe kerülő mennyiséget akarják többször elszámolni.
Ez lehe, hogy furcsa logika, de nem hibás: Ha az állatok kilégzése 14%, akkor a háziállatok nélkül - ceteris paribus - az ÉVENKÉNTI NETTÓ emberi kibocsátás ennyivel lenne alacsonyabb. Ez pedig megegyezik a visszerdősödés folyamatában az évente lerakódó szénmennyiséggel.

A másik négy százalék meg arra vonatkozik (amennyire értem), hogy ha már egyszer nem hagyják visszaerdősülni, de másra hasnálnák, akkor mennyivel lenne kevesebb a kibocsátás. Ez nekem is gyanús, hogy nem lehet összeadni a kilégzéssel, mert ugyanannak a földterületnek a két alternatív használatáról szól.

A metánhoz nem értek, de azt írják, hogy a 20 éves időtartam hasnálatát az IPPC is támogatja (szemben a FAO-val).

Az állati termékek szállításáról írják is, hogy az nem plusz, hanem rossz helyen elszámolt dolog (mivel állattenyésztés híján ez a szállítási mennyiség sem lenne).

Bennem is sok-sok kérdés merül fel egyébként (ha nincs állat, akkor azt a táplálkozásban pótolni kell, de akkor nem lehet az összes területet visszaerdősíteni, a szállítás is megnövekszik; állati trágya híján a műtrágyafelhasználás nőne; a bioüzemanyag nagyon nem frankó dolog, stb.), de alapvetően egyetértek a tanulmány fő mondanivalójával, hogy az állattenyésztés - és a földhasználat - sokkal nagyobb figyelmet érdemel.

@Surko:

A karbonátos kőzetek és a kerogének hozzávetőlegesen 70 millió gigatonna (milliárd tonna) szenet tartalmaznak.

Ezzel szemben – optimális esetben – kb. 4000 gigatonna potenciális fosszilis energiahordozó-készlettel számolhatunk…

4000/70 millió=0.00571%

Tehát a fosszilis energiahordozó-készletek által képviselt szénmennyiség hozzávetőlegesen a karbonátos kőzetek és a kerogének által képviselt szénmennyiség 6 ezred százaléka…

en.wikipedia.org/wiki/Carbon_cycle

Érdekes adalék a szén-körforgáshoz, hogy egyedül az óceánok kb. 40 ezer gigatonna szenet kötnek le – ez a potenciális fosszilis energiahordozó-készletek tízszerese…

A bioszféra is kb. 40 ezer gigatonna szenet képvisel…

Őslégkör CO2 tartalma:

Egy szemléletes ábra a fanerozoikum – az utóbbi 540 millió év – légköri CO2 koncentráció változásaival kapcsolatban

en.wikipedia.org/wiki/File:Phanerozoic_Carbon_Dioxide.png

Jól látszik ebből, hogy a fanerozoikum elején – pl. a kambrium folyamán – még a konzervatív modellek szerint is 4500 ppm (0.45%) körül volt a légköri CO2 koncentráció.

Ez a kambrium folyamán kb. 21 Celsius fokos globális átlaghőmérséklettel párosult, amely a jelenlegi 14 Celsius fokos értéket 7 Celsius fokkal haladta meg.
(wikipedia: Cambrian)

Az Ordovícium időszak folyamán – kb. 460 millió éve – azonban 4200 ppm-es CO2 koncentráció 16 Celsius fokos átlaghőmérséklettel párosult, tehát a jelenlegi 387 ppm-es légköri CO2 koncentrációt 11-szeresen meghaladó érték MINDÖSSZE 2 Celsius fokkal magasabb globális átlaghőmérséklettel párosult…
(wikipedia: Ordovician)

Őslégkör hőmérséklet:

Újabb szemléletes ábra az utóbbi 540 millió év globális átlaghőmérséklet-alakulásával kapcsolatban

en.wikipedia.org/wiki/File:All_palaeotemps.png

Kitűnően látszik rajta, hogy pl. a karbon időszakban – kb. 320 millió éve – a jelenleginél hűvösebb időjárás uralkodott (2 fokkal volt alacsonyabb a globális átlaghőmérséklet hozzávetőlegesen 800 ppm légköri CO2 koncentráció mellett.
(wikipedia: Carboniferous)

Kitűnően látszik a kb. 55 millió évvel ezelőtti paleocén-ecocén hőmérsékleti maximum is (ekkor kb. 22 fok volt a globális átlaghőmérséklet szemben a jelenlegi 14-el).

És a jelenlegi jégkorszak 35 millió évvel ezelőtti kezdete is kivehető. Ekkor kb. 760 ppm volt a légköri CO2 koncentráció, amely kb. 20 millió évvel ezelőtt csökkent le a mai értékre…

Az utolsó 65 millió év globális átlaghőmérséklet alakulásával kapcsolatban találtam még egy remek ábrát.

en.wikipedia.org/wiki/File:65_Myr_Climate_Change.png

Különösen a vége érdekes, amely nem véletlenül viseli a – „rapid glacial cycles” – vagyis a „gyors glaciális ciklusok” nevet – ebben vagyunk mi jelenleg…

Az üvegházhatású gázok tekintetében érdekes adalék lehet az is, hogy nem teljesen egyértelmű, hogy milyen mértékben járulnak hozzá a klímaváltozáshoz. A CO2 esetében általában 9 és 26% közötti értékeket szoktak megadni…
• vízgőz 36–70%
• szén-dioxid, 9–26%
• metán, 4–9%
• ózon, 3–7%
(wikipedia: greenhouse gases)
További érdekes adalék: 1832 és 2009 között 36%-al nőtt a légkör CO2 koncentrációja, 1905 és 2005 között pedig kb. 5-6%-al – 0.74 Celsius fokkal) nőtt a globális átlaghőmérséklet (wikipedia: Carbon dioxide in Earth’s atmosphere)

Milyen kapcsolatban áll egymással a két érték?

Személyes álláspontom:
1. van klímaváltozás (nem is kicsi…)
2. ebben van emberi hatás is (még jó, hogy van, szinte mindent átalakítottunk, általában elég rossz hatásfokkal… )
3. a globális felmelegedéssel kapcsolatos modellek azonban erősen spekulatívak…

Kedves Lastres, ez kezd mókássá válni. Mintha nem olvastad volna az érvelésem, csak ismételsz.

Nem szeretnék ismételni.
Csak egy kirívó érthetetlenségről: "háziállatok nélkül - ceteris paribus - az ÉVENKÉNTI NETTÓ emberi kibocsátás ennyivel lenne alacsonyabb"
A közgaszdászok és más klasszikusan művelt szakemberek kedvenc kiejezése ez a "ceteris paribus". Kb. annyit tesz, hogy minden más feltételt, körülményt változatlanunnak gondolva.

Node kedves Lastres! ha nincs háziállat, akkor az előállt biomasszából a gombák és más lebontók csak ugyanannyit bontanának le?? Ott hagynák a többit azért, mert az a háziállatok porciója?? Ugye, milyen nagy oktondiság volna a részükről!

Egy dologban egyetértünk, "hogy az állattenyésztés - és a földhasználat - sokkal nagyobb figyelmet érdemel". De ez a tanulmány nem filozófiai mű, hanem számolni próbál. Néhol kétségesen, néhol hibásan.

Azt hiszem kár koptatnunk a billentyűzetet.
Esetleg, ha fölbukkanna valaki közületek, aki szakértője a témának.
Azt mondod vannak ilyenek. Jót tenne a blogotoknak meg a közleményeiteknek, ha ők nemcsak lennének, hanem látszanának is.

@Frank'Leó:
Mivel már negyedszer sajnálkozol, hogy nincsenek szakértőink, megkérdezném, hogy miért higgyek el neked bármit is, amikor olyan sületlenségeket írsz, hogy a magyar erdőállomány 15-30 tonna szenet tartalmaz hektáronként, mikor az átlag 58,4 tonna (2-4szerese)? (fafajtól függően átlag 267 kg szén/m3, és 2004-ben 219 m3/ha faállomány). Meghogy a legelők 5-15 tonna? Hogyan tartalmazhatna egy hektár legelő ugyanannyi szenet, mint egy bármilyen erdő?
Úgyhogy nem biztos, hogy nagyképűséged valós tudást takar. Anélkül meg ciki. (Azzal együtt sem szimpatikus.)

Az érvelésedet elolvastam, sőt arra reagáltam, pontonként. Az, hogy nem tetszik neked, amit mondok, nem egyenlő azzal, hogy nem ismerem az ellenérveidet. Egyébként több helyen igazat adtan Neked (pl. a 4,2% ügyében), szóval nem is értem, miért írod, hogy csak ismétlek.

Lebontás: nem vagyok ökológus, de azért az már csak nem vita tárgya, hogy ha szabadon hagyunk egy területet, ami kezd beerdősülni, akkor ott szénelnyelés történik, és a gombák s egyebek által lebontott biomassza nem mérhető kicsinységű a növekményhez képest? Amire te gondolsz, az a klimax erdő, de amíg azt eléri, addig minimum 50 év eltelik (vagy 100-200).

Az igaz, hogy a kilégzési mennyiség nem feltétlenül egyezik meg a növekménnyel, csak az első évben jó közelítés. De a tanulmány ad becsléseket az elnyelésre is önmagában.

Abban egyetértünk, hogy a tanulmány számolgatásában vannak hibák, bizonytalan dolgok. A gond csak az, hogy a FAO tanulmány ugyanilyen agyaglábakon áll, ugyanúgy esetleges, milyen tételeket és miért és mekkora mértékben vesz figyelembe (ezzel egyáltalán nem azt állítom, hogy direkt torzítanak; csak túl óvatosak). És szerintem ez a tanulmány közelebb áll a valós helyzethez, már ami az állattenyésztés számszerű súlyát jelenti.

@Lastres:
Néhány dologban egyetértünk. A tanulmány hibái miatt továbbra is óvatosságot javasolok, amikor az LMP közleményt fogalmaz meg, vagy inkább: meg kell kérdezni a szakértőiteket.

A többi más részkérdésekben, ahol ilyen szépen elbeszéltünk egymás mellett, nem próbálok érvelni. De most, hogy mi, két laikus eddig jutottunk, tényleg jó volna, ha előkerülne egy szakember.
Ha nem, hát nem.

@valaki76: Köszönöm a részletes választ! Pont ilyesmire lettem volna kíváncsi.

Ugyanakkor egy dolgot nem értek (talán többet sem, de erre kíváncsi lennék).
Fentebb a "potenciálisan elérhető fosszilis energiahordozók" és a "kerogének + karbonátos kőzetek" arányáról írsz. De legjobb tudomásom szerint a kerogének maguk is fosszilis energiahordozók.
geothink.hu/html/egyetem/geokem/19.html

Én pedig inkább arra lettem / lennék kíváncsi, hogy az energiagordozó szénvegyületek és a karbonátos kőzeteknek mi az egymáshoz viszonyított aránya.

Vagy amikor 4000 gigatonna fosszilis energiahordozóról írsz, akkor az elérhető, kibányászható mennyiségről írsz?

Arra vannak becslések, hogy az ipari forradalom óta mennyi szenet, olajat és gázt égettünk el?

Azon túl érdekes Frank'Leó felvetése. Karbonátos kőzet csak élőlények közreműködésével jöhet létre? Mészkő nyilván igen. De van, lehet olyan szenet tartalmazó kőzet, amely nem organikus eredetű?

Kvázi arra vagyik kíváncsi, hogy ha nincs nem organikus eredetű karbonátos kőzet, az azt jelenti, hogy a ma kőzetekben eltárolt szén valaha 100%-ban a légkörben volt szabadon, csak a földi élet kötötte meg.

Ergo létezett élet a mainál sokszorta nagyobb légköri CO2 koncentráció mellett is. (hiszen azok a növények és állatok akik megkötötték - olajat és mészkövet alakítottak belőlük -épp akkor éltek, amikor ez még a légkörben volt) Persze ez nem jelenti azt, hogy mi a mai felépítésünkkel életképesek lennénk ilyen körülmények között. De attól még az "élet" lehetséges.

@valaki76: A tengerekben oldott 38 ezer gigatonna CO2 eszembe juttatott egy régen olvasott cikket az óceánok vassal történő "trágyázásáról", amelynek hatására fitoplanktonok kezdenek el burjánzani, amelyek így szén-dioxidot kötnek meg.

Ezzel kapcsolatban érdekes és ígéretes kísérletek zajlanak napjainkban is.
en.wikipedia.org/wiki/Iron_fertilization

Persze ez a módszer sem alkalmas arra, hogy megkösse az emberi kibocsátás 100%-át, de legalább lassítani képes lehet. Bár kérdéses, hogy milyen tovagyűrűző hatásai vannak...

Hogyan függ össze a klímaváltozás az olajcsúccsal, amiről a kormányok nem beszélnek?
www.theoildrum.com/node/6100

Mit gondoltok erről?

@NRG8:
Ez egy nagyon izgalmas kérdés. Az összefüggés az, hogy mindkettőre való válasz egy irányba mutat: a fosszilis erőforrások használatának csökkentése felé.

Koppenhágában - nem a hivatalos csúcson, hanem a civil fórumon - elég sok szó esett az olajcsúcsról. Független szakértők is azt mondták, hogy bizonytalan, mikor következik be, lehet, hogy még 5-10 év is eltelik. Épp ezért az olyan vélemények, miszerint az olajcsúcs úgyis megoldja a CO2 kibocsátás visszafogást, nem is kell csinálnunk semmit, nem megalapozottak. (Már csak azért sem, mert ha nem kezdjük meg az elszakadást, akkor sokkal durvább lesz a hatása, a világgazdaság pl. összeomolhat).

További összefüggés, hogy ha elfogynak a könnyen kibányászható, konvencionális olajforrások, akkor a nehezebben elérhetők felé fordul az olajipar figyelme, amik amellett, hogy sokkal drágábbak, jóval környezetszennyezőbbek is. Pl. mélytengeri fúrások - több energia- és anyagfelhasználás; vagy az olajpala és olajhomok, amit külszínileg bányásznak, pl. Kanadában, készkatasztrófa: legalplanet.files.wordpress.com/2009/05/alberta-tar-sands.jpg

Ugyanakkor szerintem nem igaz, hogy a kormányok nem foglalkoznak ezzel. A legtöbb országnak van elképzelése, hogyan "jön le" az olajról; pl. Svédország 2020-ra akar olajmentes lenni:
en.wikipedia.org/wiki/Making_Sweden_an_Oil-Free_Society

De még az USA is foglalkozott a témával 2005-ben:
www.theonion.com/content/node/37464 :))

@Surko: A „karbonátos kőzet – kerogének” külön csoportként való kezelése számomra is meglepő (a Wikipedia Carbon Cycle szócikkét idéztem).

Annál is inkább, mivel a kerogének – konkrétan az olajpala – energetikai és egyéb hasznosítása meglepően régi múltra tekint vissza, mellyel kapcsolatban az alábbi ábra igen „beszédes”

en.wikipedia.org/wiki/File:Production_of_oil_shale.svg

Energiahordozó szénvegyületek karbonátos kőzetek aránya:

Az alábbi címen elérhető „An estimate of the global carbon budget” című ábra válaszol a kérdésedre.

en.wikipedia.org/wiki/Carbon#Occurrence

A kéreg (crust) és a mantle (köpeny) a Föld koncentrikus szerkezetére utal.

Ill. ez is egy remek ábra:
www.wildwildweather.com/forecastblog/wp-content/uploads/2009/07/428.jpg

@Surko: Itt egy grafikon az ipari forradalom óta bekövetkezett fosszilis energia felhasználással kapcsolatban.

www.unido-ichet.org/ichet.org/fossil_fuels/fossil_fuels/assets/Global_Carbon_Emission_by_Type.png

A potenciális készletekkel kapcsolatban eltérőek a vélemények – ez technológia függő.

Itt van egy ábra a „potenciális” készletekkel és az 1751-2006 között kibányászott mennyiséggel kapcsolatban.

www.tececo.com/images/graphics/climate%20change/Hansen3FossilFuelReserves.gif

A szén nem feltétlenül organikus vegyület, elemi állapotban előfordul a csillagokban is (ez a negyedik leggyakoribb kémiai elem az univerzumban)

A karbonátok nem feltétlenül organikusak, de a földfelszínen lévő karbonátos kőzetek többsége organikus eredetű.

A karbontásos kőzetek jelentős része 540 millió évnél régebbi sztromatolit, amely a prekambriumból származik és cianobaktériumok „tevékenységének” köszönhető.

hu.wikipedia.org/wiki/Sztromatolit

Egyébként a cianobaktériumok meghatározó szerepet játszottak a földi légkör kialakulásában.

Az utóbbi 540 millió év tekintetében a CO2 koncentrációval kapcsolatban mellékeltem múltkor egy ábrát.

A korábbi időszakban azonban még magasabb volt a koncentráció és még az ózonréteg sem alakult ki ekkor leginkább baktériumok éltek a tengerekben. (a szárazföldön nem, mivel az UV sugárzás túl magas volt)

en.wikipedia.org/wiki/Atmosphere_of_Earth#Earliest_atmosphere

@Surko: Ez nagyon kockázatos, az általad mellékelt Wikipedia szócikk is foglalkozik ezzel

en.wikipedia.org/wiki/Iron_fertilization#Ecological_issues

@Lastres:
Bocs a késői válaszért.

"szerintem elég beteg dolog emberek kiirtására asszociálni abból, hogy együnk kevesebb húst"
Lehet, hogy betegnek dolognak tűnik az emberek kiirtására asszociálni ebből, de ha a kevesebb húsfogyasztás melletti - jól-rosszul alátámasztott - érv nem az, hogy az egészségesebb, hanem az, hogy klímát védjük a kevesebb húsevéssel számomra már az is beteg (értsd, a toleranciahatáromat igencsak átlépő) dolog.

"Az esőerdei állatok is kilélegeznek, csakhogy ők szükséges részei egy ökoszisztémának. A tehenek nem, az ó kilégzésük antropogén kibocsátásnak tekinthető, tehát nyugodtan hozzá lehet adni."
Ezt határozottan másként látom. Szerintem az ember is része az ökoszisztémának, és a tehén is. Nem gondolom, hogy az esőerdei állatnak több joga van létezni, mint nekem, vagy a tehénnek, de azt tudom, hogy fordított esetben a konkrétan említett állat sem fog ezen gondolkozni. Azt nem akarom mondani, hogy ne figyeljünk a természetre, vagy, hogy fölöslegesen pusztítsuk, de azt igen, hogy ne a természetes létezésünket korlátozzuk, amíg nem muszály.

"Csak amikor túlhasználjuk az erőforrásokat, akkor milyen más módját látod a fenntarthatóságnak, mint az erőforráshasználat csökkentését?"
Először is a táplálkozás az utolsó előtti amihez hozzányúlnék. Ne akarjátok tudni mi az utolsó!
Amennyire én tudom az energiahasználat úgy oszlik el, hogy 40% épületállomány, 30% közlekedés, 30% ipar.
A 40% épületállományt már említettük, ha mind passzív ház, akkor a probléma kb. kiesik. Ez mondjuk sok kérdést felvet, de figyelembe véve, hogy a Magyarországi passzív házak száma egy kézen megszámolható, de még a világrekorder Ausztriában az új építésű házak 22%-a passzív, akkor azt kell mondanom, hogy még messze vagyunk a megvalósítástól.
30% közlekedésnél adott a hibás feltételezés, hogy a közlekedés környezetszennyezéssel jár. Ez azonban nem eleve elrendeltetett, csak a technológia miatt van így. Magyarul nem csak az a megoldás, hogy autózz kevesebbet, hanem az is, hogy technológiailag fejleszteni kell (illetve a meglévő technológiákat terjeszteni) annak érdekében, hogy a közlekedés és a szállítás ne legyen (vagy ne annyira) környezetszennyező. Vagyis olyan energiát használjon, ami nem környezetszennyezéssel állítódot elő, és a közlekedés maga se szennyezzen (mondjuk ez nehezebb).
30% ipari energiahasználat is elvben simán megoldható megújuló energiákkal. Az más kérdés, hogy technológiailag hogy állunk a kérdésben, és az is, hogy mennyire terjedtek el a technológiák. Ezeken azonban lehet segíteni.
Szóval erőforráshasználatot máshogy is lehet csökkenteni.

@sztd: valoban lehet mashogy is csokkenteni, de ahogy elnezem elfelejted, hogy annak az uszkve 60 milliard haszonallatnak:
- kell, futott-hutott epulet
- a takarmanyuknak is kell epulet
- a takarmanyukat fel kell nevelnni,- dolgozni, el kell szallitani
- a haszonallatot/prodoktumat el kell szallitani, fel kell dolgozni, majd a termeket tovabb kell szallitani
- stb.

Ezenkivul, nyilvan nem ennyi haszonallat elt 1990-ben. A mostani allomany, a fogyasztas novekedesevel szinten no, mikozben a CO2 felvevo helyek csokkennek. Szoval ugy gondolod, hogy tenyleg elhanyagolhato a felvetes?

@bolomba: Ennél ezúttal gonoszabb vagyok. Nem elfelejtem, hanem szándékosan nem számolok vele. Mondjuk a marháknak nem kell az épületet hűteni-fűteni, de a többi kb stimmel. (A produktum elszállítása feldolgozása és a késztermék továbbszállítása minden termékre vonatkozik, de ez most részletkérdés. Arról sem volt szó, hogy csak a marha ilyen szennyező, vagy pl a disznó, vagy a hal is, de most ebbe sem szeretnék belemenni.)

Tulajdonképpen nem tartom valószínűnek, hogy helyes számítás esetén igaz az összefüggés. A marhák azt eszik meg, ami létezik. Tehát korábban megkötött szenet (takarmányt) tudnak kilehelni, és csak addig teszik ezt, amíg van takarmány. Szóval összességében valamit enniük kell, és az a valami megköti (felveszi) a szenet.

A lényeg, hogy talán nem elhanyagolható, hanem szerintem amíg lehet, addig elhanyagolandó.

"Védd a klímát, egyél kevesebb húst..."

OK, tételezzük fel, hogy ez a megoldás útja.

És mégis az elméletet hogyan ültetnétek át a gyakorlatba? (alkalmazhatóság nélkül ugyanis a legjobb elképzelés is hasznavehetetlen...)
- súlytsuk klímavédelmi adóval a marhahúst?
- határozzunk meg termelési kvótákat?
- esetleg tiltsunk be termékeket? (pl. a hamburgert, a steaket, netán a pörköltöt?)

Számomra egyik sem tűnik szimpatikusnak.

Nem a húsfogyasztás korlátozása a megoldás.

Feltéve, hogy van egyáltalán megoldás, és nem az az emberiség sorsa, hogy túlszaporodásával, túlfogyasztásával elpusztítsa saját környezetét, mint tették azt a Húsvét-szigeteki civilizáció tagjai, amikor kivágták az utolsó fát.

Én nem vagyok optimista.

A bolygó persze nélkülünk is tovább él majd.

A világon minden véges. Születünk, élünk, végül meghalunk. Miért különbözne ettől az emberi faj maga?

Kedves olvtársak,
remélem ez a linkem - tartalmi és nem formai okokból - nem lépi át az itteni közízlés alsó határát, nem idézném, ha nem lenne szinte teljesen ideológiamentes.
Minden esetre kérem, hogy legalább a forrásokkal beemelt klímatáblázatokat méltassák figyelemre.
Toleranciagyakorlatnak sem rossz.
kuruc.info/r/20/53002/

Jelentős spéttel, de megjelent egy érdekes cikk a tiltott oldalon, ahol az ördög maga ír, nap nap után:
kuruc.info/r/9/55237/
Érdeklődő kollégáknak nem lenne káros elolvasni ezt s bár hosszú, de jól adatolt cikket.
És elnézést az ördög megidézéséért ezen a szent helyen.

Alulról tudod, mi fog jönni...

A nép nem ésszel gondolkodik, hanem divatoknak hódol. És most a CO2 a divat. Ha egyáltalán.

Terjeszd el a fenntartható fogyasztási szokások divatját, sok sikert hozzá! Valami azt súgja, hogy nem találsz hozzá szponzort.

A józan észre meg apellálhatsz ítéletnapig hiába.

A ráadás gond még az, hogy a fenntartható fogyasztási szokásokat is egy fenntartható létszámú emberiség kellene gyakorolja.