Óvakodj a törpétől!
Gondolom, nincsenek sokan, akik ne fogadtak volna arra, hogy ha az LMP bejut a parlamentbe, akkor az elmúlt évek baloldala varázsütésre meg fogja kedvelni ezt a pártot. Hol van már az idétlen rizsa a fideszes trójai falóról és a komolytalan hippibandáról? (A „Fidesz Centrumja” – csak nem a vádló múltbeli machinációiról rántja le a leplet ez a vád?) Most jó kis együttműködési ajánlat van, nem is kisebb szereplőtől, mint a honi szavahihetőség és professzionális kormányzás apostolától, az MSZP-től.
Most akkor ezt így hogy? Átlátunk a szitán, elutasítjuk a kedveskedő „barát” halálos ölelését, és ebben már sajnos nemcsak a józan ész van a segítségünkre, hanem a múlt is. A magyar pártrendszer egyszer már belelépett ebbe a csapdába: a baloldali rendszerváltó SZDSZ, amely akkoriban Antallék ellenzékeként a „másik demokratikus oldal” szervezőereje lehetett volna, ki tudja, hogy milyen okokból – de ez ma már talán mindegy is – lassan, de biztosan lenullázta magát egy ilyen döntéssel.
Az SZDSZ akkor nem vált egyébbé, mint egy MSZP-nyúlvánnyá, amely egyre fogyó híveit folyamatosan és üzletszerűen átverve, azok demokratikus szavazatait csatlósként és hű fegyverhordozóként a nagy testvérhez áramoltatta át. Ahhoz a párthoz, amely sem akkor, sem később nem volt érdekelt Magyarország gyors és visszafordíthatatlan demokratizálódásában.
Bármennyire maga mögött szeretné tudni az LMP a rendszerváltás utáni megosztó besorolásokat, bármennyire idegen is tőle a rendszerváltás utáni „létező baloldal” öröksége, stratégiailag most mégis pontosan abban a helyzetben találta magát, mint a kilencvenes évek eleji SZDSZ. Azonban túl azon, hogy az LMP értékszintetikus programjával, ökoszociális hitvallásával olyan messze van a halott SZDSZ-től vagy a padlóra került MSZP-től, mint Makó Jeruzsálemtől, már minden létező és leendő magyar kispárthoz hasonlóan megtanulta a leckét.
Az LMP nem fogja az eddig kiásott árkokat az MSZP-vel karöltve ki is betonozni. Nem fogunk a programok, értékek és politikai gyakorlat szintjén tőlünk teljesen idegen MSZP-vel hirtelen egymás nyakába borulni csak azért, mert állítólag a Fidesz az ördög földi helytartója.
Félreértés ne essék, mi sem repesünk az örömtől, ha a leendő kormánypárt – az esetlegesen kialakuló szűk kétharmad elolvadásáig – nélkülünk is megalkothat bármiféle törvényt, hozhat bármilyen döntést, de a cél még akkor sem szentesítené az eszközt, ha az a cél az MSZP részéről nem a túlélés, a nyolc évnyi elkúrás kármentése, a folytatódó kiszorítósdi lenne. Ezt is magukért csinálják, nem másért. Mi viszont magunkért se kötnénk elvtelen kompromisszumokat.
A születésünk napján temessük el magunkat és új politikai pólusunkat az utódpárttal együtt? Ezek azt hiszik, hogy mi vagyunk Pali Baba, ők pedig a negyven rabló…